Batla – a rejtőzködő szépség

Ez a gyönyörű íbiszféle ritka költőfajaink közé tartozik, és nemcsak hogy kevés van belőlük, de azok sem mutatkoznak túl gyakran. A társaságot viszont kedvelik, a fajtársakét és más vízimadárfajokét is, akikkel szívesen fészkelnek egy telepen.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Adobe Stock
2024. május 21.

Ez a gyönyörű íbiszféle ritka költőfajaink közé tartozik, és nemcsak hogy kevés van belőlük, de azok sem mutatkoznak túl gyakran. A társaságot viszont kedvelik, a fajtársakét és más vízimadárfajokét is, akikkel szívesen fészkelnek egy telepen.

Az 1920-as években a batlának néhány évig népes, több százas telepe volt a Kis-Balatonban. A huszadik század első harmadában több mint 3500 egyedet gyűrűztek meg itthon. Aztán a húszas évek végén a faj hirtelen eltűnt, és évtizedekig nem volt adat hazai fészkelésről.

Majd csak a 70-es évek vége felé kezdett újra költeni Magyarországon, kezdetben főleg az Alföldön, például a Hortobágyon, a Tisza-, illetve a Csaj-tónál, később a Kis-Balatonnál is felbukkant, és most már fészkel a Balatontól délre húzódó Nagyberekben is. 2016-ban egy itt gyűrűzött madarat később Horvátországban, majd Olaszországban látták újra, sőt, le is fotózták.

A Dinnyési-fertőn is rendszeresen feltűnik, 2009-ben 16 pár költött itt. Az ország túlfelén, a Kis-Sárréten is időről-időre vannak fészkelők, de ez is hullámzó, volt, hogy öt évig egyet sem láttak, 2019-ben viszont négy pár költött a biharugrai halastórendszerhez tartozó Zöldhalmi-tavon. Napjainkban az országos állomány évi 1 és 20 pár között ingadozik. Nagy telepei hozzánk legközelebb a Duna-deltában találhatók, legnagyobb európai állománya a Volga folyó torkolatvidékén él.

A batla áprilisban érkezik vissza a Szaharától délre fekvő telelőhelyéről, de van, hogy csak május közepén, június elején kezd költésbe. Általában nádasok vegyes gémtelepeire költözik be, leggyakoribb lakótársai a kis kócsagok, a kis kárókatonák, a bakcsók és a kanalasgémek. Ez utóbbi faj egyébként a hazai madárfauna tagjai közül a legközelebbi rokona. A fiókák másfél hónaposan válnak röpképessé, de még utána is, egy-két hónapig etetik azokat szüleik. Sok más mellett, legszívesebben piócákat és nadályokat esznek.

Költőterületeiken a batlákra a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy élőhelyeiket gyakran éppen a költési időben csapolják le. Mivel nálunk csak védett területeken fészkel, itt ez a veszély nem fenyegeti.

A batla Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

A cikk 2022 májusában jelent meg.

Cikkajánló