Visszatértek a nagy godák és a gulipánok a kardoskúti Fehér-tó környékére. Már keresik is a fészkelőhelyet, és egyre gyakrabban hallatják hangjukat.
Az egzotikus külsejű, kecses, fekete-fehér gulipán felfelé hajló csőrével kitűnik a partimadarak sorából. Telepesen, rendszerint a vízhez közel, alacsony növényborítottságú területen, szigetszerű kiemelkedéseken, a talajon fészkel. Amennyiben a vízállás megemelkedik, akár 10 centiméteres „toronyfészket” is építhetnek. Laza kolóniákban költenek. Kardoskúton átlagosan 8–10 pár gulipán költ a Fehér-tó szigetein, egy vagy két telepen – olvasható a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán.
Gulipán (illusztráció)
Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Fészekalja általában 4 tojásból áll, melyből a fiókák 22–24 nap múlva kelnek ki. A gulipánfiókák fészekhagyók, a szülők vezetik és védelmezik őket, míg el nem érik röpképességüket. Vonuló. Tavasszal márciusban érkezik vissza, a telet a mediterrán térségben és Afrikában töltik.
A térség másik jellegzetes madárfaja a nagy goda, amely az időszakos vízállású, mocsaras, zsombékos, nedves réteket választja költőhelyül. A nagy godák kora tavasszal több százas csapatokban vonulnak keresztül Magyarországon. Sokan közülük az alföldi pusztákat, ezen belül Kardoskút térségét választják fészkelésre. Az itt költő párok már megérkeztek, s a nedves rétek mocsarain szétszóródva keresik az optimális fészkelőhelyet – írják nemzetipark-igazgatóság honlapján.
Nagy goda (illusztráció)
Április végén kezd költeni, és május elején már teljes a fészekalja. Fészküket általában zsombékra, jószágnyomba építik, olykor régi bíbicfészkeket foglalnak el. Fészekhagyó ivadékaikat mindkét szülő gondozza. Mivel a nagy godáknak rendkívül jó a mimikrijük (képesek tökéletesen beleolvadni a környezetükbe), ezért nehéz őket észrevenni a réteken. Erre szükségük is van, mivel fészküket ők is a talajra rakják.
Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
Forrás: kmnp.hu
