Magyarországon teljesen bevett gyakorlat az ősszel lehulló levelek összegereblyézése és felgyújtása, ami hiába borzasztóan káros, a mai napig nem sikerült teljesen betiltani. Elmondjuk, miért nem jó ötlet ezt a gyakorlatot követni, és hogy mit lehet tenni helyette.
Úgy tűnik, az avarégetés kiirthatatlan a magyarok eszköztárából, ki tudja, miért. Megszokásból, vagy mert ez a legegyszerűbb? A szomszéd is csinálja, a nagypapa meg világéletében így szabadult meg a levelektől, mégis él és virul? A komposztálás macera, és amúgy is büdös a komposzt? A kártevőktől csak így lehet megszabadulni?
A Levegő munkacsoport ebben az írásában tévhiteket oszlat el, amiből nemcsak az derül ki, hogy a beteg növényi részek felgyújtása korántsem kötelező, de az is, hogy a szalonnasütés hatása miért nem egyenértékű az avarégetés károkozásával. Érdemes böngészgetni.
A munkacsoport szerint azonban a legtöbbször nem is ezek a tévhitek állnak a háttérben, a legtöbben egyszerűen esztétikai okokból szeretnének megszabadulni a zöldhulladéktól.
Ehhez hozzáadódik még a téli fűtésszezonban keletkezett légszennyezés, és máris ott tartunk, hogy a lakossági eredetű szennyezés még az autók emissziójánál is károsabb mind a környezetre, mind az egészségünkre nézve. (Ha érdekelnek az aktuális adatok, a legszennyezettseg.met.hu oldalon élőben tudod nyomon követni a szennyezettség jelenlegi mértékét és várható alakulását.)
Egy 2017-es országos reprezentatív felmérés szerint (Kantar Hoffmann) a legtöbben kerti hulladékot égetnek (22%), 13% háztartási szemetet, 6% kezelt fát és szintén 6% rongyot, ruhaneműt és lábbelit, 3% műanyagot, 1% gumit.
Mit szívunk be avarégetéskor?
Vegyünk egy átlagos kerti növénykupacot levelekkel, fűnyesedékkel és galyakkal, ami a nedvességtartalom és az alacsony égéshőmérséklet miatt elég súlyos légszennyezést produkál. Keletkezik ilyenkor szén-monoxid, ami először émelygést, fejfájást, szédülést okoz, hosszútávon pedig növeli a koszorúér-elmeszesedés és a szívinfarktus kockázatát.
Kerülnek a levegőbe 10 mikrométernél kisebb részecskék is, amelyek asztmás rohamot válthatnak ki, rákkeltőek, szív- és érrendszeri zavarokat idézhetnek elő, de az agyérgörcs és a tüdőgyulladás kockázatát is növelik. Ezekből egy őszi estén annyi kerülhet a levegőbe egyetlen kupac avar elégetésével, ami egy közepes települést képes beszennyezni.
Ne feledkezzünk el a szénhidrogénekről, amelyek szintén rákkeltőek és károsítják az immunrendszert és a benz-a-pirénről sem, ami az egyik legveszélyesebb vegyület és a rák mellett öröklődő genetikai károsodást is okozhat, de a reprodukcióra is hatással van. A légzőrendszerre és a központi idegrendszerre a nitrogén-oxidok, a metil-etil-keton, az etilbenzol, a fenol és a dibenzofurán is hatnak.
Nincs igazán pontos és friss statisztikánk, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökségi tíz évvel ezelőtti tanulmánya szerint Magyarországon a légszennyezés 13 000 ember idő előtti halálát okozza évente. Ez a szám azóta statisztikailag csökkent, de Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője egy tavalyi, fűtésszezonban készült cikkünk kapcsán elmondta, hogy a számítások sajnos nem veszik figyelembe a nálunk nagyon is jellemző illegális égetést. Azt is megtudtuk tőle, hogy a halálos kimenetelű iszkémiás szívbetegségek feléért is a légszennyezettség tehető felelőssé.
Még mindig az önkormányzatok rendelkezhetnek
2020-ban még úgy volt, hogy a következő évtől teljesen betiltják az avar és a kerti hulladék égetését a levegő minőségének javítása és a lakosság egészségének védelme érdekében, ám a pandémiára hivatkozva a törvényt rövidesen módosították: amíg a veszélyhelyzet tart, addig az önkormányzatok külön rendelkezhetnek arról, engedélyezik-e az égetést, illetve, hogy mikor és milyen feltételekkel.
A veszélyhelyzet azóta is fennáll, bár most a háború miatt, de a lényeg változatlan: még mindig az önkormányzatok döntenek avarégetés ügyében.
Jelenleg Budapest egész területén tilos az égetés, és így van ez Pest megye 17 településén is. Országos átlagban azonban az a helyzet, hogy az önkormányzatok kijelölt napokon engedélyezik a tevékenységet. Nem nagy a szigor: aki tilosban jár, arra az illetékes járási hivatal hatósági osztálya szabhat ki bírságot, legfeljebb 100 000 Ft-ot.
Mit kezdjünk az avarral?
A zöldhulladékot az önkormányzatok elszállíttathatják, de még jobb, ha kipróbálod a komposztálást, amivel elkerülöd a légszennyezést és értékes növényi trágyához is juthatsz, amivel a talajod minőségét javíthatod. A komposztálás fortélyairól mi is írtunk már, az sem gond, ha nem kertes házban élsz. Budapesten emellett közösségi komposztálókat is találsz.
Az sem bűn, ha a lehullott faleveleket háborítatlanul hagyod a helyükön, sőt! Ha így teszel, a levelekből táplálkozó rovarokat segíted, illetve azokat a madarakat, amelyek ezeket csipegetik. Az avar bolygatásával csak óvatosan. A sünök téli menedékként használják a levélkupacokat, gallyakat, ágakat, és akár öt hónapot is tölthetnek ebben a fészekben. Ilyet akár te is kialakíthatsz számukra a kert egy védettebb részén.
