Bakonybél különleges falu, nemcsak azért, mert kivételesen szép környezetben fekszik, de azért is, mert itt a klasszikus faluközpont - bank, söröző, polgármesteri hivatal, Mini ABC- sormintát még egy bencés monostor és egy futurisztikus csillagda is színesíti. Az már csak hab a tortán, hogy Bakonybélről már egy kisbolygót is elneveztek.
A falu ékessége a főutcán álló Szent Mauríciusz Monostor, mely 1000 éves fennállásának alkalmából jelentős felújításon esett át az elmúlt években. Ennek részeként készült el a bencés rend és a bakonybéli közösség történetét bemutató kiállítás is, mely 2019 április elején nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
A zarándokudvarban egy labirintust alakítottak ki a térkövekből, mint sok mindennek, ennek is szimbolikus jelentése van
Szent Gellért is éveket töltött Bakonybélben
Az épületegyüttes bejárását a templomnál kezdjük Baky Anna turisztikai menedzserrel, aki mesél a bakonybéli szerzetes közösség és a templom történetéről. A béli völgyben 1018-ban alapított monostort István király. A remeteközösség létrehozása a Bajorországból érkezett Szent Günther nevéhez fűződik, aki egyébként Gizella királyné révén a király rokona volt. Ehhez a közösséghez csatlakozott 1023 körül a Velencéből érkezett Szent Gellért is, aki hét évet töltött itt. A kiállításon mindkettejük életéről láthatunk egy érdekes animációs filmet.
A templom felújításakor modern, de a térbe illő bútorok kerültek be, ugyanis az eredeti barokk bútorzat már a 60-as években elkerült innen
Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül, aki egy római katona volt és több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni. Ő látható egyébként a látogatóközpont logójában is. A középkori templomról semmit nem tudni, csak azt, hogy a török időkben rommá vált. A török kiűzése után, a 18. század elején indult meg a közösség és a monostor újjáélesztése, a ma is látható épületegyüttes 1750-54 között épült.
Szerzetesek a 21. században
Ahogy Annával a kiállításon nézelődünk, egy csengő-bongó hang „zavarja” meg a beszélgetést, a kiállítás gyönyörű barokk órája, mely még ma is működik. A régi iratokon és kiállítási tárgyakon kívül modern interaktív elemek is vannak. Például egy térkép, melynek kitüntetett pontjaira kattintva számos érdekes adalékot tudhatunk meg azokról, és nézegethetünk régi fotókat is. Ezeket a képeket a helyiektől sikerült összegyűjteni a kiállításhoz. Az egyik régi képről, melyen a helyi molnár és családja néz a kamerába, Anna hosszabban is mesél, kiderül, hogy szépapja és ükapja családja van a fotón.
A kiállításon a régi tárgyak és okmányok mellett modern, interaktív elemek is helyet kaptak
A kiállítás egyik legérdekesebb része egy film, melyben a monostor jelenlegi lakói mesélnek életükről. Kilenc szerzetes él itt Bakonybélben, a monostor és annak udvara ezért nem is látogatható, hisz az az ő privát életterük. Ebben a filmben azonban szívesen mesélnek magukról. Van, aki fiatalon választotta ezt az életet, de olyan is, aki hosszú ideig vállalkozóként dolgozott, és a harmincas éveiben döntött úgy, hogy szerzetes lesz.
A közösségben mindenkinek megvan a szakterülete, például János testvér a szakács, aki nemcsak az ebédért, de az árusított lekvárokért és a szörpökért is felel. Egy másik szerzetes a kerttel foglalkozik, más bronz kegytárgyakat készít, könyvet ír, de előadásokat is tartanak. Persze számos olyan feladat van, amelyből mindenki kiveszi a részét, ilyen például a tavaszi medvehagymagyűjtés, amiből pesto és csoki készül, a nyár eleji levendulaszüret vagy a téli tüzelő felhasogatása.
Közel a természethez
Ahogy a filmben is elhangzik, az itt élő szerzetesek és a növendékek összetartó közösséget alkotnak, és ezt Izsák atya is megerősíti, akivel bejártuk a monostor kis arborétumát. Mielőtt átmennénk a szerzetesek udvarát és az arborétumot elválasztó kapun, Izsák atya egy 300 éves somfát mutat nekem, mely az egyik legidősebb lehet az országban. Az öreg húsos som terméseit is gyűjtik, melyekből somlekvár készül.
Izsák atya és a 300 éves somfa a monostor udvarán
Számos terméket árulnak a megújult ajándékboltban, a paletta igen színes, a levendulás csokitól kezdve a különböző likőrökön, kozmetikumokon át a bazsalikomos sörig terjed. Az arborétum kialakítása az 1830-as évek elején kezdődött, a kor divatja szerint egy angolkertet létesítettek itt, mintául a Pannonhalmi Apátság kertje szolgált, és sok növény onnan is érkezett. Nem gyűjteményes kertet akartak itt létrehozni, elsősorban hazánkban honos fajokat, bükköt, tölgyeket, hársakat telepítettek. Eredetileg a kert a Gerence-patakon túl is tartott, de az 50-es évek után a terület egy részét elvették, így ma már a patak jelenti a kert határát.
Az arborétumban kialakított tanösvény tábláin a falu és a monostor történetéről olvashatunk
Egykor a parkból fasorral övezett sétány vezetett a Borostyán-kúthoz, mely szintén a monostorhoz tartozott. Számos idős fát látni ma is, a legöregebbek lassan 200 évesek lesznek, de a kertben voltak szökőkutak, üvegház, halastó, sőt egy billiárd-ház is. Az 1800-as évek bencések tanárainak életformájához hozzátartozott, hogy tekéztek, biliárdoztak, de a biliárdházban volt a könyvtár is. A kerthez tartozik egy gyümölcsöskert és egy gyógynövényes kert is, ezeket szintén a szerzetesek gondozzák. 1950 után szociális otthon működött a monostor épületében, ez alatt az idő alatt sajnos a kertben sok minden elpusztult. A szerzetesek húsz éve térhettek csak vissza ide.
Az arborétum idős fáinak aljnövényzetében árvacsalán, tüdőfű, bogláros szellőrózsa virágzik, de medvehagyma is van bőven
A középkori hangulatot bárki átélheti
A szerzetesek több szálon is kapcsolatot tartanak a faluval, például munkaadóként, de Izsák atya és egy szerzetes társa a papi teendőket is ellátják, és hittant is tanítanak. Sőt Izsák atya felnőtt- és gyermekkórust is vezet, sőt régebben még kosárlabda csapatot is szervezett a faluban. A bakonybéli lakosok ráadásul ingyenesen látogathatják a monostort.
A szerzetesekről bizonyára sokan azt gondolják, minden modern dologtól elzárkóznak. Ez természetesen nincs így, ők is használnak például internetet, bár napirendjükben ennek is megvan a helye. Este fél 9-kor leáll a router, és nincs éjszakába nyúló bambulás a gépnél. Az esti imádság után már egymással sem beszélnek, „beáll a nagy csönd”, és mindenki visszavonul saját szobájába és gondolataiba.
A szerzetesek lakrésze és udvara nem látogatható, minden más igen
A nap során négy közös imádság van, a nyitott imádságokra bárki beülhet. A szerzetesek gregorián énekét hallgatva kicsit olyan, mintha visszautaznánk a középkorba. Ahogy Izsák atya is mondja, itt ezer éve kisebb megszakításokkal zajlik az imádság, és ezt érezni is. Az esti fél kilences imádságon egy régi, leginkább a citerára hasonlító hangszerrel, a pszaltérionnal kísért imádságba lehet bekapcsolódni. Aki Bakonybélbe jön turistaként, annak érdemes beülni a templomba, belehallgatni az ősi dallamokkal kísért imádságba, mert különös élményben lesz része, akkor is, ha nem hívő.
Izsák atya a pszaltérionon játszik, a citerára hasonlító hangszernek gyönyörű hangja van
Bakonybélben és környékén hosszabb időt is el lehet tölteni, és a remek túralehetőségek mellett, mindenképpen érdemes ellátogatni a Szent Mauríciusz Monostorba. De semmi esetre se siessünk, hagyjunk magunknak időt az épületegyüttes és az arborétum felfedezésére, mely arra is jó lehetőség, hogy kicsit mi magunk is kiszakadjunk a mindennapok rohanásából.
Még több információ a Szent Mauríciusz Monostor oldalán
A cikk 2019. áprilisában jelent meg először.
A monostor hétfőtől szombatig, 9 és 17 óra között látogatható, vasárnap csak a szabadtéri látnivalókat lehet megnézni, 11 és 12 óra között.
A látogatóknak lehetőségük van vezetett túrákhoz is csatlakozni. A meghirdetett programok mellett az egyéni látogatók csoportokhoz is csatlakozhatnak, ezeknek a túráknak az indulásáról az ajándékboltban lehet tájékozódni. A sétákhoz való csatlakozás díja - a belépőjegy megváltásán túl- 500 Ft/fő.
További információk: www.bakonybel-monostor.hu
