A Róka-hegyi kőfejtőben régen a főváros legnagyobb mészkőbányája működött. A területet mostanra visszafoglalta a növényzet, a bányaudvarokban és a hatalmas sziklafalak tetején pedig egy tanösvény kanyarog, ami különleges élményeket tartogat az idelátogatóknak.
A főváros III. kerületében található tanösvényt tömegközlekedéssel is könnyű megközelíteni, a hely a HÉV Csillaghegyi állomásától alig negyedórányi sétával elérhető, és sárgás színű csupasz sziklafalaival már messziről látszik. A kőfejtőhöz több irányból is eljuthatunk, én a HÉV-től az Ürömi úton, a piros jelzésen indultam felfelé, majd a piros jelzésről az erdő szélén átváltottam a piros háromszögre, ami bevezetett az erdőbe.
A 700 méteres Róka-hegyi tanösvény állomásain a kőfejtő geológiájáról, élővilágáról tudhatunk meg érdekességeket.
Mivel lentről kezdtem a kőfejtő bejárását, a tanösvény utolsó, hetedik állomásától indultam és fent az első állomásnál fejeztem be. Az erdei ösvényt hamarosan meredek lépcsők váltották fel, nem is kevés. Fáradozásainkért cserébe később több kilátópontról is remek panorámában lehet részünk.
A piros háromszög jelzést kell követni, és közben sok-sok lépcsőt megmászni.
Kisvasút szállította a mészkövet
A Róka-hegyi kőfejtő múltja egyesek szerint egészen a római korig vezethető vissza, a térképeken azonban a bánya csak a 19. század végén jelent meg. A főváros legnagyobb mészkőbányájában az 1930-40-es évekig folyt kitermelés. A kitermelt köveket többek között az akkoriban épülő pesti palotanegyed házaiba építették be.
A kitermelés volumenről árulkodik, hogy a kövek szállítására 1897-ben 2,6 km hosszú, keskeny nyomtávú kisvasút épült, amivel a mészkövet a Dunához szállították.
Az alsó bányaudvar
1888-tól már járt itt a HÉV, amit akkor még gőzmozdony vontatott. A két sín kereszteződésében őrház épült. A bányától idáig a vasút féksiklóként, alsó szakaszán lóvasútként üzemelt, visszafelé az üres kocsikat lovak vontatták vissza. A követ a Dunán uszályokkal szállították tovább. A kisvasutat a 2. világháború tönkretette, de nyomait ma is látni még, igaz nem eredeti rendeltetésüknek megfelelően, a síneket ugyanis a sziklaperemeken álló védőkorlátokba építették be.
A sziklaperemeken korlátok védik és táblák figyelmeztetik a túrázókat. Vegyük ezeket komolyan, mert itt tényleg nagyot lehet esni, ha rossz helyen járkál az ember.
Minden szinten szinte minden
A tanösvény bejárja a három szinten, egymás fölött elhelyezkedő bányaudvarokat. Az égbe nyúló sziklafalak és a különleges sziklaformák látványa akkor is hosszas nézelődésre készteti az embert, ha egyébként nem érdeklődik a geológia iránt.
Ember és természet közös munkája ez a különleges formájú torony, ami engem innen, szemből Shrekre emlékeztet
A panorámára sem lehet panasz. Nem messze a Hármashatár-hegy, kicsit távolabb a Gellért-hegy magasodik, lent meg-megcsillan a Duna a napfényben, a Megyeri-híd sziluettje összetéveszthetetlen, a békásmegyeri lakótelep mintha farkasszemet nézne a csillaghegyi kertes házakkal. Egyébként érdekes, hogy Csillag-hegy nincs, a városrész 1910-ben kapta ezt a nevet, amikor még csak egy kis üdülőtelep volt itt.
A békásmegyeri panelek és a szomszédos csillaghegyi kertes házak
Akit érdekel a geológia, az a fentieken túl elmerülhet egyéb élményekben is, hisz a bányaművelés nyomán egy valóságos szabadtéri geológiai múzeum is létrejött itt.
A hegy nagy részét 200 millió éves dachsteini mészkő alkotja, de van itt az újidőben keletkezett eocén „szépvölgyi” mészkő és oligocén „tardi” agyag. A mélyből felszínre jutó hévizek munkájának eredményei is tanulmányozhatók. A laikus szem is könnyen kiszúrhatja a széles kalcitteléreket, a jól látható csillogó kristályokkal, de a bánya területén több hévizes barlang és hévíz által oldott gömbüst is található.
A kőfejtő területén sok a jelzetlen kis ösvény, de saját érdekünkben és a hely élővilágának védelme érdekében maradjunk a jelzett utakon
A barlangi üregek közül a legnagyobb a Kristály-barlang, amelynek hossza kb. 30 méter, mélysége mintegy 10 méter, a falait gazdag borsókő képződmények borítják.
A felső bányaudvar, felette a kertek szinte a kőfejtő peremig érnek
A kőfejtő alsó bányája alapszelvényként számon tartott országos jelentőségű védett terület, a terület többi része pedig helyi jelentőségű védett terület, a felső bánya pedig, függőleges sziklafalaival az ország egyik legnépszerűbb mászóhelyének számít.
Apró őszi örömök
A terület állat-és növényvilága is gazdag, az itt élő fajokról a tanösvény tábláin is olvashatunk. A bányaudvarokat mostanra nagyrészt visszafoglalta a természet, erőteljes cserjésedés indult meg, főleg a galagonya az uralkodó, de sok helyen találkozhatunk az őshonos virágos kőrisekkel is, a bánya felső peremén egy telepített fekete fenyves is van.
Kisebb foltokban azonban értékes sziklagyepek és lejtősztyepprétek is találhatók itt, ezekhez kötődnek a terület legértékesebb növényfajai, amelyek közül kiemelkedik a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág.
De védett fajokból is akad is jó néhány, mint például a bíboros kosbor, az apró nőszirom, a tavaszi hérics vagy a borzas vértő. De nemcsak tavasszal, ilyenkor ősszel is akad itt látnivaló, például a meglepően kicsi, de nagyon bájos vetővirág (Strenbergia colchiciflora).
A védett vetővirág levelei tavasszal jönnek elő, ilyenkor csak a virág látszik már
Erről a fajról leginkább a dél-alföldi löszpusztagyepek kapcsán hallunk, például a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén, ahol egy-egy helyszínen nagy tömegben jelenik meg az ősz eleji esők után. Nekem idáig kimaradt, hogy a vetővirág a hegyvidékeken is feltűnhet, pedig sziklagyepekben is él, de mivel ritkán és csak rövid ideig virágzik, nem látni túl gyakran. Ezért is örültem meg nagyon annak, amikor a tanösvény mellett megláttam pár virágzó kis tövet. Lekuporodtam melléjük, az ösvényre, és hosszasan nézegettem, fotózgattam őket. Ezen a délelőttön senki nem járt erre, így a vetővirágokkal való meghitt együttlétet semmi nem zavarta.
A természet mára visszafoglalta a kőfejtőt
Aki mostanában jár erre, vigyázzon rájuk, mert egyes virágok közvetlenül az ösvény szélén nőnek. A faj egyébként a nevét onnan kapta, hogy virágzása egybeesik az őszi gabonák vetés idejével.
A vetővirág védett, természetvédelmi értéke és tövenként 10 ezer forint.
A Róka-hegyi tanösvény 1,5 – 2 óra alatt bejárható, de persze annyi a látnivaló, hogy sokkal több időt is el lehet tölteni itt. Kisgyerekes családoknak a meredek ösvények és veszélyes sziklaperemek miatt inkább nem ajánlom, és azoknak sem, akik nem bírják a hosszas lépcsőzést, de mindenki másnak remek őszi kirándulóhely lehet.További információkért, térképért és hasznos tudnivalókért kattintsatok a Természetjáró.hu alábbi oldalára.
A cikk először 2022 szeptemberében jelent meg.
