Kikből áll a Kéktúra Szakbizottság? Milyen feladatokat látnak el a tagok? Most megismerheted azt a műhelymunkát, amely nyár dereka óta lüktetésben tartja a neves szakembereket.
Berki Zoltán
Horváth Béla
Kovalik András
Išpanović Martin
Pálmai Vencel
Peták István
Thuróczy Lajos
Az útvonalmódosítások során Kovács Attila és Laskai Tamás felmérők is segítették a bizottság munkáját.
A Kéktúra útvonalának fejlesztésén dolgozó bizottság 2012. július 18-án alakult. Cikkünkben bemutatjuk azokat a szakembereket, akik az utóbbi hónapokban sok-sok elemzést és vitát követően eldöntötték, hogy hol és hogyan változtassanak az Országos Kéktúra azon szakaszain, ahol a közelmúltban véget ért felmérés feltétlenül útvonalmódosításokat javasolt.
A bizottság feladata a Kéktúrával kapcsolatos összes teendő, az útvonalfejlesztéstől az érvényesítésig, de a nyomvonallal kapcsolatos fejlesztések tekinthetők a bizottság elsődleges feladatának. A több órás megbeszélésekhez most a Kéktúra felmérői is csatlakoztak, hogy a szakbizottság a legjobb új útvonalat alakíthassa ki olyan helyszíneken, ahol erre feltétlenül szükség van.
Az eredeti útvonalat sajnos sok helyen eltűntette a mezőgazdasági művelés, életveszélyessé vált, forgalmas műúttá alakult, vagy csak egyszerűen létezik mellette egy szebb, több látnivalót tartalmazó másik alternatíva.
A szakbizottság hosszú tanácskozásokon tételesen vitatta meg az egyes módosítási javaslatok létjogosultságát, megvalósíthatóságát.
1965-ben született Budapesten. Kisgyerek kora óta túrázik, 1982 óta részt vesz a jelzés-karbantartásban, elsősorban a Börzsönyben. Édesapjától ráhagyott küldetéstudattal, Téry szellemében igyekszik tenni a természetjárás feltételeiért az indulástól a megérkezésig, de sokan természetvédőként, a nagybörzsönyi kisvasút megmentőjeként, a Cuha-völgyi MÁV vonal bezárása elleni küzdelem élharcosaként, műemléki védettségük elérőjeként is ismerik.
1983 óta más-más szervezeti formában, de a Cartographia kiadó turistatérkép és turistakalauz sorozatának szerkesztőjeként, szervezőjeként, terjesztőjeként dolgozik, így lett a 2001-ben megjelent Országos Kéktúra kalauzok, majd 2012/13. évi felújított kiadásuk írója, társszerkesztője. E munkák során a csereháti ill. egy-két rövidebb szakasz kivételével végigjárta az Országos Kéktúra útvonalát, melyre hegység- és turistaút-hálózati ismereteinek köszönhetően rendszerszemlélettel tud tekinteni. Meghatározó volt életében a Másfél millió lépés című sorozat üzenete.
Horváth Béla 
1959. február 22-én született Budapesten. 2003. június 20-án kezdte meg vándorlását az Országos Kéktúra útvonalán, első OKT bejárását a fiával közösen teljesítette 2006-ban. Később az OKT-t újra végigjárta - ezt a teljesítést 2011-ben fejezte be, most járja harmadjára ezt a túramozgalmat. Országos Kéktúra jelvényei sorszámai: 4097 és 4751.
2007 és 2010 között végigjárta a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát is, teljesítése sorszáma: 660. 2012-ben gyalogosan belevágott az Alföldi Kéktúrába is. Hobbiszinten már tíz éve írja, szerkeszti a http://www.kektura.click.hu honlapot.
2004 óta tagja a Hegyek Vándorai Turista Egyesületnek, 2012-től az MTSZ Kéktúra Szakbizottságának is. 2013 júniusától középfokú gyalogos túravezetői képesítéssel rendelkezik
Išpanović Martin
Villamosmérnök, nyugalmazott kormánytanácsadó
1951-ben született. 1986 óta szervezett természetjáró, ekkor lépett a Lokomotív Turista Egyesület tagjai közé. Bronz majd ezüst jelvényes túravezetői vizsgát tett. 1988 óta aktív résztvevője a hazai teljesítménytúráknak, egyebek mellett a Kinizsi Százast tizenkilencszer, a Beac-Maxit tizenötször, a Mátrabércet tizenhatszor teljesítette. Főrendezője a Lokomotív 424 (1997 óta) és a Horváth József Emléktúra (2009 óta) néven rendezett teljesítménytúráknak. Magashegyi túrái közül kiemelhető, hogy mintegy 70 túranapot teljesített a Dolomitokban, többször járt a Tátrában, a Júlia-Alpokban és az osztrák Alpok hegyei között.
2005-ben választották be a Lokomotív TE vezetőségébe, 2008-ban lett az egyesület ügyvezető elnöke. Ez idő alatt, kezdeményezésére a Lokomotív TE pihenőt létesített a Nagy-Kő-hegyen, emléktáblát állított Horváth Józsefnek és dr. Vízkelety Lászlónak, valamint meghirdette a 60 éves az Országos Kéktúra jelvényszerző mozgalmat. 2013-ban emléktáblát helyeztek el a magyarkúti Turista kápolnára.
A 4819. számú kéktúra jelvény tulajdonosa, továbbá 2012 júliusa óta tagja az MTSZ Kéktúra Szakbizottságának. 2012-ben az MTSZ Téry Ödön Emlékéremmel tüntette ki.
Okl. anyaggazdász, nyugdíjas
1938-ban született Sashalmon. Négyéves kora óta túrázik, de csak 1962-ben lett szervezett természetjáró a Szállítók TE-ben. A XV. ker. Természetbarát Szövetségben kapcsolódott be a turista utak jelzésébe. 1965-től a Kinizsi Konzerv SK, majd 1975-től a Kinizsi Természetbarát Egyesületben tevékenykedik. Aranyjelvényes túravezető, magashegyi és vízi képesítéssel is rendelkezik. Több szövetségi magashegyi túrát vezetett, az első nemzetközi Kaukázus tábor keretében csoportjával végrehajtotta az Elbrusz keleti csúcsának első magyar megmászását.
A X. és VI. ker. szövetségekben végzett aktíva tevékenységek után az MTSZ különböző bizottságaiban (minősítési, hegymászó, technikai) vállalt feladatokat. Közreműködött több szövetségi szabályzat kidolgozásában. Tagja volt az MTSZ elnökségének (1990-92), valamint 4 éven keresztül az önállóvá vált Magyar Hegymászó Klubnak.
Egyesületével - amelynek alelnöke - lerakták a hazai teljesítménytúrázás alapjait, segítették a téli túrázás, a tájékozódási versenyzés népszerűsítését, valamint az Encián Emlékek, a Kinizsi nyomában túramozgalmakkal, egyéb nyílt rendezvényeikkel a programok színesítését, a turista múlt ápolását.
Az Országos Kéktúrát 1969-ben teljesítette, jelvénye száma 910. Kiváló természetjáró minősítést szerezett. A természetjárás területén végzett munkája elismeréseként megkapta a Sport Érdemérem ezüst fokozatát (1985), a Lakosság Sportjáért plakettet (1991), a Természetjárás Fejlesztéséért ezüst fokozatot.
1953-ban született Budapesten. 1972 óta szervezett természetjáró, ekkor lépett be az ORION gyár Természetbarát Szakosztályába, ahol hamarosan beavatták a jelzésfestés tudományába. 1991-től szakági titkárként dolgozik az MTSZ-ben.
Aranyjelvényes túravezető, érdemes természetjáró minősítéssel. 45 túramozgalmat teljesített és rendszeresen járja a magashegyeket is. Az OKT-t és a DDK-t hivatalosan egyszer teljesítette, de munkaköréből kifolyólag egyes szakaszokon számtalanszor végigment már.
1994-ben alapította meg a Hegyek Vándorai Turista Egyesületet, amelynek azóta is elnöke. Egyesületük felvállalta az Őrség és Vendvidék turisztikai felvirágoztatását, s ennek szellemében alakították ki 500 kilométernyi jelzett túristaút-hálózatot, amelynek fenntartását, felújítását, minden évben kéthetes technika tábor keretében végezik.
Peták István 
Sajókazán született 1940-ben. Így aztán több mint 60 éve járja a Bükköt, a Mátrát, utána a Pilist, majd végig az Északi-középhegységet. Az OKT-t két és félszer volt szerencséje végiggyalogolni, járni, filmezni. Szerkesztője volt a „Másfél millió lépés Magyarországon” című filmnek, de ő készítette el a "Szent István vándorlás az OKT nyomvonalán" című, több mint 30 részes úti film sorozatot is.
Megírta a Zemplénen, a Csereháton és az Aggteleki karszton átvezető kék-sáv jelzés menti látnivalókról szóló útikönyvet. Újraalapította a Magyar Turista Egyesületet 1988-ban, s e közben vezetésével újjáépült a romos Eötvös Loránd Menedékház Dobogókőn.
1987-ben az első választott elnöke lett a Magyar Természetbarát Szövetségnek. Ezüst jelvényes túravezetői vizsgája van és arany jelvényes túrázóként is számon tartjuk. Mellesleg 45 évet dolgozott különböző beosztásokban a Magyar Televíziónál.
Thuróczy Lajos
1925-ben született. 1949-ben alapító tagja volt a Lokomotív SK Természetjáró Szakosztályának és 64 éve tartozik közéjük. Az 1950-es évek elején főként a tájékozódási terepversenyzéssel (későbbi tájékozódási futás) foglalkoztak. 1950-ben az országos bajnok csapat tagja, országos egyéni bajnok volt 1952-ben. Közben „kitalálták” és bevezették az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalmat.
1953 után az országos szövetség minősítési bizottságának vezetője, versenybírója, túravezetői könyvek munkatársa, majd függetlenített titkára nyugdíjazásáig. Általános ügyviteli munkáján kívüli koordinációs feladatokat is ellátott: 1961-től az Országos Kéktúra gondozását bízták rá (útvonal, igazoló füzetek, jelvények stb.). Ő szerkesztette az Országos Kéktúra mentén című első utikalauzt 1964-ben. Országos és nemzetközi találkozók előkészítésében vett részt 1958 és 1986 között. 1965-től 1969-ig a Természetbarát Híradót szerkesztette, az Utazás Kiállításon évekig a szövetség standját szervezte.
A szövetségen belül koordinált a kempingezést, a motoros túrázást, és közreműködője volt a túravezető képzés módszertanának kialakításában és számos szakkönyvet írt. Nemzetközi ügyek intézését is rá bízták: az Eisenach-Budapest Nemzetközi Hegyi-túra kidolgozásában vállalt szerepet és a szocialista országok Barátság Turista Találkozójának megszervezésében is közreműködött. Az Európai Gyalogtúra Szövetség (EWV) összekötője volt, és az E3-4-7 utak bekapcsolása fűződik nevéhez. 12 évig volt az EWV elnökségi tagja, 1990 és 2006-ban EWV közgyűlés hazai szervezését is ő végezte.
Nyugdíjazása után az önálló szövetség alelnöke, elnöke volt, jelenleg tiszteletbeli elnöke.
Thuróczy Lajos beszéde az MTSZ 100 rendezvényen
Interjúnk az MTSZ tiszteletbeli elnökével
Nemrég ünnepeltük Lajos bácsi születésnapját
A következő cikkünkben részletesen bemutatjuk az Országos Kéktúra útvonalának jelenlegi módosításait.
Útvonalváltozások és csatlakozó módosítások az Országos Kéktúrán
Az útvonalmódosításokhoz használt térképek
