Eddig a kérészek előszeretettel petéztek a víznek tűnő aszfaltra a tahitótfalui hídon, ami nemcsak a védett rovarok, de az autók szempontjából is aggályos volt. A vadiúj fejlesztésnek köszönhetően a legtöbbjük közvetlenül a folyó fölött marad.
A dunavirágok 2012-ben, több évtized után térek vissza milliós számban a Dunára és számos mellékfolyójára, és mára majdnem annyian ismerik őket, mint Tiszán élő társaikat. Rajzásuk július végétől szeptember elejéig tart.


Sajnos a látványos jelenség nem zavartalan: nagy gondot okoz a világítás, ami a közvilágítás problémája mellett a poláros fényszennyezést is magában foglalja. Ez utóbbi arra utal, amikor az aszfalt optikailag a vízfelszínhez hasonlít a kérészek számára, ami megzavarja őket. „A hidak lámpáinál kialakuló ökológiai csapdában a dunavirágok hatalmas csóvákat alakítanak ki, végül pedig a számukra vizet utánzó aszfaltra petéznek és elpusztulnak. A jelenség közlekedésbiztonsági problémákat is okoz: az aszfalton összegyűlt bűzös tetemszőnyeg csúszóssá teszi az autók, kerékpárosok és gyalogosok által használt felületeket” - olvasható a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán.


Az MTA ÖK Duna-kutató Intézetének és az ELTE Környezetoptika Laboratóriumának szakértői 2012 és 2019 között terepi kísérleteket végeztek, az eredmények alapján pedig kifejlesztettek egy optikai védőrendszert a kérészeknek. Az első ilyen fénysorompókat a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon helyezték el idén áprilisban. A hídpillérekre kék fényű reflektorok kerültek, amelyek automatikusan bekapcsoltak négy órára, amikor az égboltfény intenzitása egy előre beállított szint alá csökkent.


A kutatócsoport beszámolója szerint a rajzó kérészek zömét sikerült közvetlenül a folyó felett, a hídpilléreknél tartani. Úgy fogalmaztak, jóval kevesebb dunavirág repült fel az aszfaltút feletti lámpákhoz, így a kérészek többsége megtermékenyített tojáscsomóival együtt nem az aszfaltra, hanem a Duna vizébe hullik, ami azt jelenti, hogy az utódaik megmenekülhetnek.
Kapcsolódó cikkeink:
Fénysorompót építenek a dunavirágoknak
A dunavirágzás miatt elhalasztották a légi szúnyogirtást