Kifejlődéséhez a megfelelő gombafajra van szükség, ezért is meglepő, hogy most egy új területen fedezték fel.
Bár a védett bíboros kosbor nem ritka középhegységeinkben és hegylábi területeinken, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Taktaközben még sosem bukkant fel ezelőtt. A helyszín szolgált már korábban is meglepetéssel, annak ellenére, hogy nem annyira ismert, most pedig ez az új orchideafaj telepedett meg itt – számol be róla Soós Gábor természetvédelmi felügyelő, aki a kora hajnali órákban, madártani felmérés közben akadt rá a rózsaszín foltra a gátoldalban, a Tisza-töltés tiszatardosi szakaszán.
Kiderült, hogy a növények bíboros kosborok. A 30-90 cm magasra megnövő növény a színéről kapta a nevét. Tőlevelei már február-márciusban megfigyelhetőek. Virágzata tömött és hengeres, 25-200 virágból áll, és áprilistól júliusig nyílik. A mézajkak jellegzetesség az apró, bíborszínű szőrpamacsok. Magjait nyár végén, július-augusztusban szórja el. A beporzást méhek és bogarak végzik, amiket a növény aljas módon kihasznál: a táplálék ígéretével vonzza be a beporzókat, de ezek a fajok nem termelnek nektárt, ezért a beporzás ugyan megtörténik, ám a rovar hoppon marad – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oldalán. A bíboros kosbor védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
A Taktaközhöz legközelebb a tokaji Kopasz-hegyen fordul elő, mikromagjai valószínűleg a széllel jutottak idáig. Az orchideamagokban kevés a tartalék tápanyag, és segítségükre van szükség ahhoz, hogy kihajthassanak, ebben pedig a gombák a partnereik. Nem mindegy azonban, hogy milyen gombfajról van szó, mert fotoszintetizálásra képes növénnyé csak úgy tud fejlődni, ha a megfelelő gombafajjal találkozik. Ezek a bíboros kosbor esetében az Epulorhiza nemzetségbe tartozó gombafajok.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
