A bikapókoknak nemcsak a külseje különleges, de a viselkedése is. Nevüket például onnan kapták, hogy hímjeik veszély esetén bikára emlékeztető támadó pozíciót vesznek fel, leszegik fejüket, potrohukat magasra emelik, és így próbálnak félelmetesnek tűnni.
A bikapókokról most a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) oldalán jelent meg egy hosszabb írás, amelynek apropója, hogy nemrégiben bizonyossá vált, hogy két fajuk is előfordul a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben. Ami nagy szó, tekintve, hogy mind a skarlát bikapók, mind a sárgafejű bikapók védett és csak az ország néhány, speciális élőhelyi körülményekkel rendelkező vidékén fordul elő.
A BNPI cikkéből számos érdekességet tudhatunk meg a bikapókokról. Például azt, hogy meglehetősen ambiciózus ragadozók, ugyanis maguknál jóval nagyobb ízeltlábúakra vadásznak, például gyászbogarakra, ganéjtúrókra, futrinkákra. Mindehhez kifinomult vadászati módszert dolgoztak ki, amelynek központi eleme egy néhány centiméter mély, pókselyemmel bélelt akna. E köré buktató-, és fogófonalakat húznak ki, amiket kövek és egyéb apró tereptárgyak közé rejtenek, vagy növényi részekkel álcáznak. Ha megvan az áldozat, azért még biztos, ami biztos egy bénító marással is gondoskodnak arról, hogy legyen vacsorájuk.
Skarlát bikapók
A nőstények is készítenek tárnákat, ahol az ivadékaikat gondozzák és táplálják. Teszik mindezt az utolsó leheletükig, sőt még azon túl is, az ivadékgondozás után elpusztult nőstény testét ugyanis utódai táplálékként hasznosítják.
Az alábbi videó az ország egy másik szegletében, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság védett területén a Gönyűi-homokvidéken készült. A videóban jól látszik a bikapókokra jellemző ivari kétalakúság, vagyis, hogy a nőstény jóval nagyobb és kevésbé színes, mint a hím. A filmen skarlát bikapókok láthatók, de a többi hazai fajra is igaz ez.
A fent említett két bikapók-faj mellett 2010-ben kutatóknak egy új fajt sikerült kimutatni hazánkban, a deres bikapókot, amely az Eresus hermani tudományos nevet kapta, tisztelegve Herman Ottó előtt, aki elsőként írt a magyarországi bikapókokról. A három fajon kívül létezik még egy változat, amit ideiglenesen „homoki” sárgafejű bikapóknak neveznek, és amellyel kapcsolatban még folynak a kutatások.
A bikapókokról még több érdekességet tudhatsz meg ide kattintva, a BNPI cikkében, ahol egy elterjedési térképről az is kiderül, merrefelé érdemes ezeket a szép és nagyon különleges pókokat figyelni.
A cikk először 2021 decemberében jelent meg.
