Bioszféra határok nélkül

A Mura-Dráva-Duna határon átnyúló Bioszféra-rezervátum létrehozását 2012-ben magyar és horvát kezdeményezésre fogadta el az UNESCO.

Szerző:
forrás: DDNPI
Fotó:
Martijn Nijenhuis
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
2014. augusztus 6.

A Mura-Dráva-Duna határon átnyúló Bioszféra-rezervátum létrehozását 2012-ben magyar és horvát kezdeményezésre fogadta el az UNESCO.

A nemzetközi védett terület lefedi a három folyó közös érdekeltségű szakaszait, a hullámtereket és mentett oldali élőhelyeket is. A bioszféra rezervátum kialakításának vezérgondolata az volt, hogy mivel sem a folyók, sem a fajok nem ismernek határokat, ezért célszerű kezdeményezést elindítani, ami segítené az országhatár által elmetszett élőhelyek egységes kezelését. Már a nevezési dokumentációban megfogalmazódott az a felvetés, hogy hasznos lenne egyes kiválasztott, jellemző fajok monitorozása, főleg olyanoké, amelyek rendszeresen előfordulnak a határ mindkét oldalán, esetleg fészektelepeiket osztja ketté az országhatár vagy rendszeresen járnak át költés, táplálkozás céljából.

 

 

A bioszféra egyezmény aláírása

 

2014. július 11-én a horvátországi Dubrava Noskovacka-ban írták alá az egyezményt egyes természetvédelmi monitoring adatok megosztásáról. A magyar oldalt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság képviselte, horvát oldalról az érintett megyék, a Kopácsi-rét Természeti Park valamint a horvát Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium képviselője volt jelen.


 

Küszvágó csér

 

A most aláírt keretmegállapodás alapján - várhatóan az ősszel - a felek kidolgoznak egy közös monitoring tervet, kiválasztva azokat a fajokat, amelyek állományait jelenleg is felmérik a határ mindkét oldalán, így az adatok megosztásával mindkét fél teljesebb képet kap az adott faj populációjának, állományának méretéről és annak alakulásáról is. A szóba jöhető fajok a rétisas, fekete és fehér gólya, partifecske, gyurgyalag, kis és küszvágó csér, de a lista a jövőben, az együttműködés tapasztalatait kihasználva, tovább bővülhet.

Cikkajánló