A dombságoktól a magashegységi terepekig a legkülönfélébb bivakházak állnak a túrázók rendelkezésére a Kárpátok szlovákiai szakaszán. A bivakházhálózat sokszínű és kiterjedt, ezért válogatásunk a Tátravidéktől a magyar határhoz közeli hegységekig terjed.
Személyzettel rendelkező turistaházak csak Szlovákia nagyobb érdeklődést kiváltó hegységeiben üzemelnek, ám a ritkábban járt tájakon sem feltétlenül kell szabad ég alatt tölteni az éjszakát. Az Északnyugati-Kárpátokban ugyanis a havasi pásztorkodás és a fakitermelés fénykorában pásztor- és favágókunyhók ezrei épültek, és bár nagy részük tönkrement vagy megsemmisült, százával maradtak fent olyanok, amiket a későbbi korok túrázói megmentettek, felújítottak vagy újjáépítettek, ezzel megbízható, de változó színvonalú menedékeket létrehozva a hegyekben (a Magas-Tátrán kívül).
Az elmúlt évtized a mindig nyitva álló bivakkunyhók reneszánszát hozta: sokukat korszerűsítették vagy átépítették, karbantartásukat azóta lelkes önkéntesek, helyi turistaszervezetek végzik. Persze napjainkban ezek a házikók már nem elsősorban szükségmenedékek, hanem sokkal inkább békés erdei esték eltöltésére kialakított, hangulatos „élménypontok”, amelyek (ingyenességüknél fogva) bárki számára hozzáférhetők. Népszerűségük változó, de egyértelműen növekszik, s erről nemcsak a bennük fellelhető, egyre gyarapodó használati tárgyak árulkodnak, hanem a vendégkönyvek bejegyzései is: némelyikben akkora a forgalom, mint egy kisebb kereskedelmi szálláshelyen. Ezért
aki most indulna először ilyen kunyhóba, készüljön rá, hogy osztozkodnia kell a fekhelyeken másokkal.
A helyiek általában rutinosan kezelik ezeket a helyzeteket, de azért beválogattunk néhány olyan bivakházat is, amelyek (hétköznapokon) gyakorta üresen árválkodnak a kárpáti éjszakában.
Válogatásunkban nyolc olyan „útulňa”, azaz egykori pásztorszállás vagy védkunyhó szerepel, amelyek ma bárki által szabadon látogatható, kifejezetten túrázók számára fenntartott épületek. Némelyikük felszereltségét tekintve tulajdonképpen kulcsosház, csak éppen mindig nyitva áll, de akad köztük átépített esőbeálló és szénatároló is, ahol tényleg szénaágyon hajthatjuk álomra fejünket. Matrac és hálózsák persze mindegyikbe kell, használatukat pedig főleg a nyári, melegebb felszereléssel az őszi hónapokban ajánljuk.
A Bralce mintapihenője
A Felvidék ezer látnivalója közül kevesen ismerik a történelmi Nógrád vármegye északi határán emelkedő Osztrovszki-hegység vulkanikus, erdővel borított, 500-800 méter magas vonulatát, noha itt is akad természeti és történelmi látnivaló bőven. Aki nomád túra keretében akarja felfedezni e békés tájat, annak mindenképpen figyelmébe ajánljuk a Bralce hegy (817 m) keleti oldalában megbúvó turistapihenő példásan kialakított komfortját.
A turistaút mentén, fiatal bükkösben álló, két oldalfallal és padlástérrel bíró esőbeálló voltaképpen egy bivakház,
ahol emeletes ágy, pad és asztal, továbbá több apróság teszi igazán kényelmessé a kint tartózkodást. Csupán egy forrás hiányzik a közelből. A helyi turistaegyesület által létrehozott praktikus menedékben térképet, a környék értékeit, látnivalóit bemutató brosúrákat, bekészített tűzifát, és az itt elmaradhatatlan nemzeti lobogót is megtaláljuk, ami nem csupán átgondolt és hasznos koncepciót, hanem irigylésre méltó öntudat összképét is festi. A szél és csapadék ellen kiválóan védő épület négy-öt embernek biztosít kényelmes, tiszta és rendezett táborhelyet, elsősorban a tavasztól őszig tartó időszakban, de megfelelő hálózsákkal akár télen is behúzódhatunk ide. Amennyiben zárt menedékben szeretnénk meghúzni magunkat, akkor innen 2 kilométerre, a Bralce fenyveses csúcsán is nomád idillt találunk. Ebben a fakunyhóban is tiszta emeletes ágyakon hajthatjuk álomra a fejünket.
Túratipp: a Bralce hegyre a legegyszerűbben Parlagos (Polichno) vagy Tugár (Tuhár) települések felől juthatunk fel a kék, illetve a zöld turistautakon, alig pár kilométeres túrával. A zöld mentén, a hegytömb Bralónak nevezett, látványos, sziklás kiszögellésétől nem messze találjuk a tökéletes bivakszállást. Ha ezen a vidéken járunk, ne hagyjuk ki a közeli Divény (Divín) várának panorámás falait, illetve a szintén a közelben fekvő Rózsaszállás (Ružiná) kikapcsolódási lehetőséget kínáló víztározóját se.
Nomádok luxusa a fenyves hűlt helyén
A szűkebb értelemben vett Gömör–Szepesi-érchegység (Volovské vrchy) 70 kilométeres főgerincének nyugati elvégződésén, a néhány méterrel 1200 méteres magasság alatt tetőző Stromíš csúcsának oldalában áll az Útulňa Gálová nevű kunyhó. Az elegáns, masszív rönkház felszereltségében nemhogy a kulcsosházakkal, de klasszikus kereskedelmi szállásokkal is felveszi a versenyt, miközben autentikus hegyi romantikát hordoz. A kis hegyorra telepített épület mellett hintával ellátott, fedett pihenőház, padok és asztalok, valamint egy vécé kaptak helyet. A kilátás nagyszerű, a hatalmas szomszéd, a Sztolica (Stolica) tömbjétől a Mátráig hullámzó erdővidékre nyílik, de két fenyő között a környék legmagasabb bérce, az alacsony-tátrai Király-hegy (Kráľova hoľa) is előbukkan. A ház mögötti turistaútról pedig a Szlovák Paradicsom szikláira és a Magas-Tátra roppant ormaira látunk rá. A kíméletlen tarvágások következtében az Útulňa Gálová hegytömbjén csak elvétve álldogál egy-egy magányos fenyőfa, de a ház körül szerencsére barátságos hangulatú ligetet alkot egy meghagyott fenyvesfolt. A kb. 400 méternyire található forráshoz táblák mutatják az utat, a csermelyen raklapokkal takart „zuhanyzót” létesítettek. Emellett a kunyhó kialakítása is rendkívüli igényességről árulkodik: bent teljes komfortot szavatol
a főzőlappal felszerelt cserépkályha, a szőttesekkel puhított pad, a méretes asztal és a négy személynek kényelmes, nyolcnak szoros helyet biztosító (fa) emeletes ágy.
Gondoltak a teregetésre is, így felszereléseinket is kiszáríthatjuk, a tetőablakok miatt pedig viszonylag fényes az egyébként is otthonos, esztétikus beltér. Megtalálható itt minden (sőt több is, mint), amire szükségünk lehet; a sarokban például becsületkasszás büfé működik: üdítők, sörök, borok, csokik, miegyebek közül lehet válogatni. A házat a völgyben található falu civiljei építették, és ők is tartják karban. Mivel az SNP (a szlovák „kéktúra”) útvonalán található, igencsak felkapott, ezért készüljünk rá, hogy osztoznunk kell a helyszínen.
Túratipp: a Gölnic völgyében fekvő falvakból (Dedinky, Mlynky, Hnilec) vagy a közelebbi Vlachovo felől érdemes felkapaszkodni a házhoz. Érkezhetünk kelet felől a gerincen, a piros jelzésen egynapos túra a Skalisko (Pozsálló) csúcsa, és az alatta álló Chata Volovec. A hegyet minden irányból elpusztult erdők veszik körbe.
„Bivakcentrum” a Kojsó-havas lejtőin
A Kojsó-havas (Kojšovská hoľa) északi oldalán, egy mellékgerinc szétterülő pontján áll az Útulňa Polianka fakunyhó. A 2020-ban a helyi erdészet által épített ház egyszerű, de hívogató: előrenyúló teteje védelmet nyújt az esőben, egyetlen szobájában pedig alhatunk is. A kialakítás sallangmentes, de ötletes: székek, asztal és egy könyvesszekrény. A fa priccset deszkafalak osztják három bokszra, így több kisebb társaság is kényelmesen megfér egymás mellett – kényelmesen összesen 3x2 ember. Az épület előtt tűzrakó hely,
mellette medvebiztos kuka található.
Maga a ház felerészt fák gyűrűjében áll, előtte azonban kissé illúzióromboló a széles erdészeti rakodóplacc. Aki hangulatosabb ponton töltené az estét, annak nincs más dolga, mint átsétálni az aszfalt túloldalán, tisztáson kialakított pihenőhelyre, ahol újabb, bivakolásra „hangolt” épület áll. Egy kisebb esőbeálló mellett kő alapú, oldalról nyitott esőház fogad a tisztáson, közepén fedett tűzrakó hely biztosítja a meleget, a füstöt fém kémény vezeti el (kifogástalanul). A padok és asztalok sokasága között, a betonpadlón egy nagyobb (akár tízfős) csoport is elfér. Az épület kőfalai zárt helyiséget rejtenek, ezt egyelőre nem nyitották meg a túrázók előtt (de tervezik). A tisztás oldalában vécé, másik végén csappal nyitható vízfakadás található. A kunyhó van olyan terebélyes, hogy ne verjen be a tető alá az eső, de azért télen vagy hidegben inkább a faházba érdemes behúzódni – igaz, az nem fűthető. Mivel viszonylag félreeső ponton fekszik, az Útulňa Poliankának hétköznapokon nem nagy a forgalma.
Túratipp: a házhoz Prakfalva (Prakovce) vagy hosszabb úton Gölnicbánya (Gelnica) felől lehet felkapaszkodni, de leereszkedhetünk a Kojsó-havas felől is. A nagyjából másfél órányira álló turistaházat, a Chata Erikát jelzésen vagy aszfaltúton is elérhetjük. A csúcsra ajánlott ellátogatni, hiszen a havasi hangulatú, nyílt tetőről átfogó panoráma nyílik Szlovákia keleti hegyvidékeire.
A Klin alatti „fapados”
Ezt a menedéket a Liptói-havasok térképén Koliba pod Klinom néven találjuk meg a 2176 méter magas Klin alatt elterülő Račkova-dolina (Racskó-völgy) felső részén, közvetlenül a sárga jelzésű ösvény mellett. Amennyiben a Nyugati-Tátrában (avagy a Liptói-havasokban) autentikus nomád élményre vágyunk, ez a „fapados” szállás biztosan a kedvünkre lesz. Más kunyhókkal ellentétben itt azonban tényleg csak az elemek elleni – egyszerű – védelemről beszélhetünk, amihez a megfelelő derékalj és hálózsák elengedhetetlen, továbbá semmilyen komfortfelszerelésre ne számítsunk. Az ajtóval zárható épület fapriccsén négy-öt személynek jut fekhely,
de számolnunk kell az esetleges beázás kényelmetlenségével.
Mindennek ellenére ez egy festői környezetben fekvő kis kuckó, ahol nem csupán ismertetőt olvashatunk a környékről és a hajdanvolt pásztoréletről, de a múlt idillje a falakon lógó képeken meg is elevenedik. Tüzet a házikó előtt rakhatunk, a vízellátásról pedig a patak gondoskodik. A forgalom általában nagy errefelé, de kevesen maradnak éjszakára. A szomszédos Jamnicka dolina (Jamniki-völgy) mélyén, sűrű fenyvesben áll a hegység másik szabadon látogatható menedéke, a Koliba pod Pustým nevű házikó. A hosszúkás épület jól felszerelt: a kályha több részre osztott belteret fűt fel, ahol akár tíz ember is kényelmesen elfér. A hosszú völgyben a forgalom csekély, de azért sokan kedvelik és használják a vadon mélyén rejtőző menedéket.
Túratipp: a völgybe általában a Volovec és a Jakubina csúcsok meghódítása után érkeznek a túrázók, vagy ezekre indulnak Račkova felől. Egyszerű, de nehéz túrán kelhetünk át a túloldalra, ahol például a Rohácsi-tavakat és a Rohácsi-völgyet (Roháčska dolina) látogathatjuk meg.
A pásztor estéje a Nagy-Fátra legelőjén
Az erdélyi hangulatú, óriási Nagy-Fátrát magassága és széles hátai miatt intenzíven használták a pásztorok, akiknek látványa állataikkal együtt máig a tájkép jellemző (de azért ritkábban elcsíphető) eleme. Ezért a Nagy-Fátra dúskál a túrázók szolgálatába állított pásztorkunyhókban, némelyiken ráadásul szezonálisan osztozik e két felhasználói csoport. A Vág partján fekvő Ľubochňa (Fenyőháza) és Hubová (Gombás) falvak feletti hegygerincen tisztások láncolata emlékeztet a régen felhagyott, az erdő által visszahódított legelőkre. És mivel a helyiek meglátták a turisztikai lehetőséget a pásztorkultúra hagyományainak ápolásában, az emlékművek mellett az egyik nagyobb réten (Senníky) megmentettek kettőt a számos düledező pásztorkunyhó közül. (A környéken az 1970-es években még nyolcvan hasonló faházikó állt elszórtan.) Az eredetileg szénatárolásra használt, hagyományos kialakítású, két rönkházat ráadásul autentikusan rendezték be: a falon suba lóg, a fekhelyeket friss és vastag szalma fedi.
Ezen egyébként meglepően kényelmes aludni, még az éjszakai vizitre érkező egerek között is.
A lejjebb található kalyiba gazdagabb berendezésű, három ember fér el benne kényelmesen, míg a felsőt tárolóként is hasznosítják, két embernek ideális menedék, de kissé szelel. (Nyáron, érkezéskor alaposan nézzünk körül darázsfészkek után!) A házikók mellől, a fenyők csúcsa felett egészen a Beszkidekig nyitott a panoráma, a meredekre faragott bércek mögött pedig a kis-fátrai Rozsutec sziklataréja gyűjti a felhőket, míg kelet felé a Liptói-havasok csúcsai kandikálnak ki a Kócs-havas tömbje mögül. A festői kilátást a rét tetején, a turistaút mentén elhelyezett padról is kiélvezhetjük, a teljes kárpáti idillbe csak a Vág menti autóút brutális forgalmának zajai tolakodnak bele. Vízért nem kell messzire menni, forrás a rét szélén, a fák között fakad. Nem sokan vetődnek erre, könnyen előfordulhat, hogy nem lesz társaságunk éjszakára.
Túratipp: a házakat az említett, völgyi falvak felől érhetjük el kényelmesen. Aki továbbindulna a gerincet követő kék jelzésen, az hosszú, kemény, valódi őserdőben vezető túrára készüljön nehezen járható ösvényeken. A következő lakott területig egy nap az út, a gerincen pedig a Smrekovica hegyi hoteljéig érdemes tervezni, ahonnan másnap meghódítható a Rakytov csúcs.
Kényelem a vadonban
A veretes nevű Salaš pod Suchým vrchom a Nagy-Fátra lealacsonyodó gyephavasi főgerincének tövében, hatalmas erdei vadon és legelők mezsgyéjén áll. Megjelenése is pozícióját tükrözi, amennyiben a fedett, hintával is felszerelt terasz sötét deszkái fölött állati koponya csüng. Az igényes küllemű épület belül is jól felszerelt: fém ágyak, asztal, padok és főzéshez szükséges eszközök találhatók a szobában, amit egy jókora (és főzésre is alkalmas) téglakályha fűt fel a zord fátrai télben. A falak gazdag dekorációja térképekkel és a hegység fotóival emlékeztet a menedéket körülvevő tájra. Lent az ágyakon három fő, a kívülről, létrán elérhető padláson további hat ember húzhatja meg magát, de a földön további négy-öt ember fekhet szükség esetén. A házikó népszerű, ezért hétvégén általában számíthatunk más látogatókra is,
olykor állítólag pásztorok is elidőznek benne.
Az épület előtt pihenőhely, mögötte vécé, kb. 100 méternyire forrás szolgálja a túrázókat. Ha túl sokan érkeznének, több szabadon használható kunyhó is található félórás távon belül, a főgerinc mentén, de Szlovákia talán legszebb menedékháza, a mindig üzemelő Chata pod Borišovom is egy bő óra alatt elérhető.
Túratipp: a ház mindentől messze, a hegység szívében fekszik. Necpál (Necpaly) és Háromrevuca (Liptovská Revúca) felől érhető el a legegyszerűbben, de egyaránt komoly kapaszkodással. Ha jó az idő, javasolt inkább délről, a főgerincen végigsétálva érkezni, majd másnap ellátogatni a Borišov menedékházhoz, és a Fátra-vidék átfogó panorámájáért felkapaszkodni az azonos nevű csúcsra.
„Ingyen apartman” a Nagy-Fátrában
Ha szállásról van szó, akkor a Nagy-Fátrában mindenki megtalálja a számítását. A kínálatban pedig szerepel egy már-már apartmanház komfortját idéző fakunyhó is. A Salaš Smrekovica nevű pásztorszállás a Kráľova studňa hegyi szállodától 1 kilométerre északra, a zöld turistaút mellett, egy fenyőligetes katlan szélén áll. Bárki igénybe veheti a 3x4 méteres belterű kunyhót, amelyben két emeletes ágy (matracokkal és takarókkal), asztal és székek, különböző konyhai felszereléseket tároló polcok és egy főzésre alkalmas tűzhely kapott helyet. A tetőtérben további matracos fekhelyeket találunk, de akár a földszint padlójára is leheveredhetünk. Rend és tisztaság jelzi a vándorok megbecsülését, hiszen
kevés ennyire szépen tartott menedék áll a turisták rendelkezésére.
A házban nyolc-tíz ember fér el kényelmesen. Tisztálkodásra nincs lehetőség, vizet legközelebb az 1300 méterre fekvő Kráľova studňa forrásból kell hoznunk, de ezt leszámítva itt akár egyhuzamban több éjszakát is el lehet tölteni. A házat nyáron pásztorok is használhatják, ebben az esetben a néhány méterre fekvő, egyszerűbb fakunyhót vagy a közeli (turistarészleggel is ellátott) hegyi hotelt vehetjük igénybe.
Túratipp: felkapaszkodni Turecká (Török) faluból, esetleg Staré Horyból (Óhegy) tanácsos, de hosszabb, erdei úton Blatnicából is lehetséges. A gyephavasi hátú főgerinc, például a Križna körpanorámás csúcsa karnyújtásnyira van.
Védkunyhó hosszútávú túrázóknak
Az Alacsony-Tátra gerinctúráján fontos helyszín az Útulňa Ramža kunyhójáé: ez az egyik lehetséges (és nehezen kihagyható) éjszakázóhely az öt-hat napos vándorlás során. A hosszúkás faház fenyvesben áll, bár körülötte igazából csak foltokban maradt meg a rengeteg. A nemzeti parki védelem ellenére letaglózó látvány az Alacsony-Tátra keleti fele, ahol a széldöntésekre és a szú elszaporodására mértéktelen fakitermelés volt a válasz, így sok helyen
mára inkább hasonlít a tájkép egy ökológiai katasztrófa utáni állapotra, mint erdőre.
Ennek ellenére a Ramža hangulatos ponton, egy forrástól 100 méterre található, különböző szinteken elhelyezett fa priccsein pedig tíz-húsz ember fér el éjszakára (nagy forgalom idején sátrazni is szoktak körülötte). A kályhával elég jól befűthető a kicsi és egyszerű helyiség, ahova tetőablakok engednek fényt a keresztgerendákra és a rájuk feszített kötelekre teregetett ruhák között. A ház előtt padokkal körberakott tűzrakó helyet alakítottak ki, néhány méterre vécét is találunk. A hiányzó erdőrészek miatt a kunyhó mellől rálátni a szomszédos csúcsokra és a hosszú völgyek mögött felsejlő Magas-Tátrára. A nagy forgalom ellenére a Ramža kifogástalan házikó, ötletes kialakításával jó példa a hosszútávú túraútvonalak mentén építhető menedékekre, amelyekben nemcsak szükség esetén, hanem egy hegyi este kellemes eltöltésének céljával is érdemes megszállni. A kunyhó felújítása évek óta napirenden van.
Túratipp: Vyšná Boca (Királyboca) felől lehet a leggyorsabban felkapaszkodni a kunyhóhoz, de magasabbról startolhatunk az Ördöglakodalma-hágóból (Čertovica). Aki itt éjszakázik, az általában a főgerincen túrázik tovább vagy a Gyömbér, vagy a Király-hegy irányába. Mindkettő kétnapos vállalkozás: előbbit a Štefánika menedékházban, utóbbi az Útulňa Andrejcová turistaszállásán lehet megszakítani.
Szlovákia hegyimenedékház-hálózatát lényegében három szintre tagolhatjuk: a legmagasabb minőségű (de azért a szocializmus örökségét olykor vonásaikban cipelő) szállást hegyi hotelek (horský hotel) biztosítják, autentikus hegyi turistaélményeket a matracszállásokkal és több ágyas szobákkal felszerelt turistaházakban (chata) gyűjthetünk, míg a legegyszerűbb menedékhelyet a védkunyhók (útulňa) nyújtják. Utóbbiak mindig nyitva állnak, személyzetük nincs, de a jobb állapotúakat egy-egy gondnok vagy turistaszervezet gondozza. Felszereltségük egyszerű, és alvásra alkalmas, ajtajuk csukható, priccset vagy ágyat majdnem mindben találunk. A legegyszerűbbek az országszerte előforduló, létrán elérhető, fedett padlással ellátott esőbeállók (prístrešok). E masszív kis építmények alsó szintjükön padokat és asztalt tartalmaznak, és a turistautak falvaktól távoli pontjain, többnyire kereszteződésekben bukkanhatunk rájuk. Néhány, felkapott útvonalak mentén álló, nagyobb védkunyhót ételt-italt szolgáltató turistaházként működtetnek: ilyen például az alacsony-tátrai Útulňa Ďurková, vagy a hegység keleti felén található, pazar fekvésű Útulňa Andrejcová, amelyben a téli időszakban nincs ugyan személyzet, mégis látogatható, és éjszakára szállásként használható. Aki szeretné végigböngészni az ország menedékkunyhóit, a hiking.sk weboldalon teheti ezt meg.
A cikk a Turista Magazin 2023. szeptemberi számában jelent meg.
