Bács-Kiskun megyében 22 helyszínen tették magasító állványokkal biztonságosabbá a villanyoszlopokon lévő gólyafészkeket. Cél az áramütés okozta madárpusztulás megakadályozása.
A fehér gólyák többsége lakott területek elektromos hálózatának kisfeszültségű oszlopain fészkel. A közvetlenül az oszlopfejre épített fészek rendkívül balesetveszélyes, könnyen okozhatja a felnőtt gólyák és a fiókák halálát áramütés – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán.
Ezt küszöböli ki a megemelt gólyakosár, amely érintésvédelmi szempontból megfelelő távolságra emeli a fészket a feszültség alatt lévő vezetékektől.
Mivel a gólyák hosszú évekig használják ugyanazt a fészket, minden évben hozzárakva egy kicsit, így az több mázsás súlyúra is nőhet.
Az óriási méretű fészek megbillenhet, megcsúszhat, de az is előfordul, hogy az oszlopfej nem bírja el a nagy súlyt, és a fészekanyag mennyiségét kell csökkenteni. Időről időre pedig a már meglévő gólyakosarakat is cserélni kell.
Bács-Kiskun megyében az idén 22 településen történtek fészekkorrekciók, és 15 helyen a fészektartó kosár cseréjére is szükség volt. Állampusztán, Akasztón, Bácsalmáson, Bácsborsódon, Balástyán, Dunaszentbenedeken, Dunatetétlenen, Fülöpszálláson, Garán, Harkakötönyön, Harta-Nagykékesen, Kisszálláson, Mélykúton, Nemesnádudvaron, Ópusztaszeren, Solton, Tázláron és Üllésen végeztek ilyen jellegű beavatkozásokat.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az Agrárminisztérium támogatásával vásárolt gólyakosarak kihelyezéséhez 22 helyszínen kérte az áramszolgáltató segítségét. A fészekmagasító munkálatok március végére befejeződtek, hogy a hazatérő gólyákat már új, biztonságosabb otthonok várják.
A fehér gólya (Ciconia ciconia) Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
