Börzsönyi panorámák és helynevek nyomában

Térképböngészés közben sok mindenen megakad az ember szeme. Vajon mitől pokoli a Pokol-völgy, a Szép-bércről valóban szép a kilátás, kiről nevezték el a Nagy János-tetőt, és miért hívnak tányérosnak egy rétet?

Sokszor nem hagyja nyugodni az embert egy különös helynév vagy egy térképen is feltüntetett érdekesnek tűnő terepi pont. A Börzsöny bőven szolgáltat ilyen felfedezni való érdekességeket és látványos úti célokat, melyek közül mi most csak egy kis csokorra valót válogattunk össze, amit egy alig több mint tíz kilométeres körtúrával jártunk be. A hegység talán legszebb, de bizonyosan az egyik legrégebbi bakancsos szállásától, a Kisinóci turistaháztól indultunk, hogy ez alkalommal a Központi-Börzsöny délnyugati, kevésbé ismert részeit is felfedezzük.

1 / 26

A Kóspallag határában álló turistaház a Magas-Börzsöny egyik déli kapujaként is felfogható. Hasonlóan a keleti irányban, alig több mint négy kilométerre található, sokak által ismert Királyréthez, innen is számos turistaút indul a hegység magasabb, központinak nevezett ormai felé. Mi a sárga turistajelzéseket, vagy még pontosabban a Pokol-völgyi-patakot követve kezdtük meg az emelkedést északi irányban, hogy nem csupán az érdekes nevű völgyet, de az itt található és azonos nevű forrást is megkeressük. Utóbbihoz nem kellett különösebb tájékozódási készség, hiszen jelzett út vezet hozzá.

2 / 26

Pokol-völgy-forrás, illetve ami maradt belőle

A valamikor kiépített Pokol-völgyi-forrás napjainkban is csordogál, de maga a foglalás már teljesen megsemmisült, ami még inkább hozzájárul a környezet vadregényes hangulatához. A Pokol-völgy-patakot egyébként nem csupán ez az erecske táplája, a völgy felső részében további névtelen források adják a vízhozam nagyobb részét. Továbbra is ezt a vízfolyást, egyben az egyre meredekebb falú völgyszorost követtük egy meglehetősen köves, sziklás úton. A kérdésre, hogy mitől kapta a pokol nevet ez a környék, arra némi kutatómunka után sem találtunk választ. Ha következtetnünk kellene, a hegyoldalakba mélyen bevágódó patakmeder áradásoktól tépázott kanyarulatai, valamint a vele párhuzamosan haladó meglehetősen kényelmetlen, vízmosásos és kőgörgeteges út nehéz bejárása ad magyarázatot a „pokoli” jelzőre. Persze igazi pokolról itt szó sincs, de ha a régiekre gondolunk, akik még románszánkóval (száraz időben is használt gyalogszánnal) vagy szekérrel hordták innen a letermelt fát, nekik igencsak nehéz dolguk lehetett, és talán erre a fáradságos és kihívással teli terepre utalhat a helynév. Persze, ez csupán a mi tézisünk.

3 / 26

„Pokoli” utakon

A Pokol-völgyből nyugat felé meredek kaptatón törtünk ki. A 631 méteren fekvő Szép-bércre igyekeztünk, ami a nevéhez hűen - és a térkép felirata szerint is - szép kilátást tár a túrázók elé, ha hajlandók a sárga háromszög jelzésen kis kitérőt tenni a sárga kereszt jelzésről. A hegy lankás tisztásáról valóban rálátni a dél-börzsönyi táj vulkánkúpjaira, valamint a fák lombjai között még a Naszályra is, de körpanorámára vagy széles kilátásra azért ne számítsunk.

4 / 26

Kilátás a Szép-bércről

5 / 26

Kilátás a Naszályra

Visszatérve a sárga kereszt jelzésre, megkerültük a Kis-Inócot, majd továbbra is északnyugatnak tartottunk. Helyenként széles erdészeti úton, máshol oldalazó csapáson követtük a jelzéseket, mielőtt egy újabb kitérőt tettünk egy természetes kilátóponthoz. Ez a nyúlfarknyi sárga háromszög jelzésű út az előbbinél jóval szerényebb kilátáshoz vezet el minket, ennek ellenére számunkra a virágos tisztás kiváló pihenőhelynek bizonyult. Ezt a rövid megállót kisvártatva a nevében is árulkodó Oldalmászó-kút követte. A Nagy-Inóc oldalában fakadó forrásnál gyakran csillapították a szomjukat a favágók, akik a fákat a meredek hegyoldalban sokszor csak oldalazva, vagy épp kapaszkodva tudták megközelíteni. A forrás napjainkra már romosan áll, de a faragott kövön még olvasható a felirata.

6 / 26

A faragott kő, ami még jelöli a forrást

Hogy kik dolgoztak ezen a környéken, kit, milyen tragédia ért, vagy épp milyen növény terem a hegyoldalban, arról számos közeli helynév is árulkodik. Az érdeklődő természetű turisták szerencséjére ezeket az emlékeket a térképek feliratai is megőrizték, kis nyomozással pedig néha konkrét sztorira is rálelhetünk. A közeli Szénégető-kút neve az egykori boksákra és az azokat megrakó tetőtől talpig kormos emberekre utal, csakúgy, mint a fölé magasodó Korom-bérc. A Nagy-Inóc és a Korom-bérc között találjuk a Párkányi-vágást, amely név eredete a hajdanán itt dolgozó favágók származását és munkáját örökítette meg. Szintén a Korom-bérc oldalában, északnyugati irányban lelhetünk rá a Fokhagymásra, ami az itt termő medvehagymára, népi nevén vadfokhagymásra utal. Ugyanezen a hegyoldalban, csak valamelyest lejjebb, a Fagyosasszony helynév keltheti fel bennünk a kíváncsiságot. „Nevét onnan viseli, hogy bizonyos asszony levéllel Szokolyára utazván, az utat eltéveszté, s az erdőben ide s tova tébolyogván éjszaka idején ezen helyen megfagyott és el is temettetett." (Börzsöny néprajza 1977)

7 / 26

Oldalmászós utakon

Utunk továbbra is a sárga kereszten, még pontosabban a tehéndelelő felé vezetett, ami a Nagy János-tető oldalában fekszik. Na de ki volt az a Nagy János? - teszi fel a kérdést az errejáró. Úgy tartják egyesek, hajdanán itt tartózkodott egy Nagy János nevű zsivány, akit itt is ütöttek agyon, majd temettek el. Állítólag a sírján még a második világháború előtt is négy nagy tölgyfa állott, amit az akkori hercegprímási megbízott, Hajabács Károly nem engedett kivágni. Egy legenda szerint a hegy egy Nagy János nevű úr emlékét őrzi, aki a közeli Salgóvárban lakott, és viszonyt folytatott a Visegrádon élő török basa feleségével. A nő lámpával jelzett Nagy Jánosnak, hogy otthon van-e a török, vagy nincs. Ha fehér lámpa égett, otthon volt a török, ha piros, akkor nem. Nagy János sokáig járt a nőhöz, a török sejtett valamit, viszont soha sem akadt a nyomára, mert Nagy János lova fordítva volt patkolva. Egyszer aztán a nő elárulta szeretőjét, és babot rakott a nyerge alá. A török így a nyomára jutott, a Nagy János-tetőn pedig utolérte és megölte.

8 / 26

Felmenetben a Zálog-bércre

A korábban követett sárga kereszt nyugatnak, a Kollár-völgybe fordul, de mi tartva a megszokott irányt, egy jelzetlen úton - a szép kilátás reményében - felhágtunk a szemközti Zálog-bércre. Bár igen meredek hegyoldalt kellett leküzdenünk, a helyenként sziklasáncos kilátóhely megérte a fáradozást. A Zálog-bérc név eredete egyébként egy olyan eseményhez köthető, mikor az erdész elfogott egy tolvajt, zálogként pedig elvette annak baltáját, fűrészét, hogy azzal igazolni tudja a lopást.

9 / 26

Kilátás a Zálog-bércről

Meredeken leereszkedtünk a Kollár-völgybe, majd keresztezve a sárga keresztet, újfent jelzetlen, ám ezúttal már sokkal kényelmesebb úton délfelé tartottunk. A Nagy János-tető alatt egy hajdanán szebb napokat látott, napjainkra teljesen elfeledett vadászházat érintettünk, ami az elburjánzott szederbokrokat leszámítva gyönyörű környezetben áll. A térképen Vh. rövidítés és a Lajos-forrás név jelzi az egykoron Lajos Gyuláról elnevezett épületet. Bosszúságok árán vágtuk át magunkat a szúrós növényzeten, de mindenképpen meg akartam nézni a ház jelenlegi állapotát. Sajnos ez az erdei lak már menthetetlen.

10 / 26

11 / 26

Ilyen szomorú képet fest jelenleg a vadászház

A háztól pár száz méterre délnyugatra, a Szénás-hegy alatt találjuk a Hajduforgó nevű helyet, amit pontosan beazonosítani mi már nem tudunk, de a térkép még jelöli. Úgy tartja a fáma, anno egy Hajdú nevű ember és a felesége itt borult fel a szánjukkal. Nem erre, hanem továbbra is délnek, a Bársonyállásnak vettük az irányt, ahol tábla, illetve egy kő is jelzi az egyik legnagyobb természetírónk emlékét. Ez volt Bársony István (1855 - 1928) kedvenc szalonkázó helye, aki szenvedélyesen szerette a börzsönyi tájat. Erről a rajongásról több írásában is olvashatunk, mint ahogy emlékével a Börzsöny más pontjain is találkozhatunk.

12 / 26

Bársonyállásnál

A jelzetlen utunk rávitt a Szép-völgybe vezető zöld kereszt jelzésű útra. Ám mielőtt lejtésbe kezdtünk volna, még átkeltünk a Tányér-réten. Vélhetően a tisztás találóan kerek formájáról és a közepén megülő csapadékról kapta nevét, ahol úgy festett, hogy a rókákat még a jöttünk sem zavarta a békászásban.

13 / 26

Tányér-rét

14 / 26

Leereszkedés a Szép-völgybe

Innen már nem voltunk messze a kiindulópontunktól, csupán egy gyors ereszkedés kellett a meredek partfalakkal szegélyezett völgyben, hogy megérkezzünk a magyar turistaság egyik legszebb és ma is eredeti funkcióját betöltő üzemelő épületéhez. A Kisinóci turistaházat még a TIT (Természet Imádók Társasága) későbbi nevén Turisták Inóci Társasága építette 1929-ben. Az azóta felújított és új épületszárnnyal kibővített épületegyüttes egész évben meleg étellel és természetesen szállással várja a turistákat.