Ha egy változatos, kihívásokkal teli őszi kerékpártúrára vágysz, irány a Börzsöny! Az izgalmas, közel 90 kilométeres útvonal során minden megtalálható, ami egy hétvégi bringatúrához kell: tükörsima aszfalt és hepehupás erdei ösvények, meredek emelkedők és hosszú gurulások, festői kilátások és történelmi látnivalók. Kismarosról indulva átszeljük a Börzsöny legszebb részeit, megkerülve majdnem az egész hegységet.
Drágaköves útburkolat?
Kismarosról indulva Királyrétig közúton haladunk, a tűrhető forgalmú, lágyan emelkedő szakasz pont kellemes bemelegítésnek. A népszerű kirándulóhelyen még megtölthetjük a kulacsainkat, majd indulunk is tovább Nógrád felé az Ipoly Erdő Zrt. által készített bicikliúton. Az út ezen az 5 kilométeren zúzottkő burkolatú, így az aszfaltnak egy időre búcsút inthetünk, ahogy a nyugodt pulzusunknak is, ugyanis mindjárt az elején meredeken emelkedni kezd a nyomvonal, de jobb az elején túl lenni a nehezén, ennél izzasztóbb kaptató már nem lesz a körtúra folyamán.
Zúzottkő burkolatú emelkedő
Ha megállnánk az emelkedő felén egy szusszanásra, érdemes a lábunk előtt nézelődni. A figyelmesebbek úgynevezett „gránátokat” is találhatnak, aggodalomra azonban semmi ok,
robbanószerkezetek helyett körülbelül a borstól a borsóig terjedő mérettartományú kis golyócskákat kell keresnünk.
A kis lapokkal határolt kerekded kövecskét leporolva előtűnik annak sötétbordó színezete: igazi drágakövet találtunk.
A vörös gránátot már az ókorban is nagyra értékelték, hiszen több ezer évvel ezelőtt Egyiptom fáraói vörösgránát-nyakláncokkal díszítették magukat. Az ókori Rómában faragott gránátokkal ellátott pecsétgyűrűket használtak, de a középkorban is népszerű drágakő volt.
Dűlőút a Börzsöny mélyén
Dunakavics és puskapor
A kaptató tetejétől a bringaút a Széles-mezőn vág keresztül. Az út szélén kavicsokat figyelhetünk meg, legömbölyített formák a legkülönbözőbb méretekben. A folyami kövek meglehetősen tájidegennek tűnnek ezen a dél-börzsönyi fennsíkon, ezek azonban nem mesterségesen kerültek az útalapba: az Ős-Duna medrében tekerünk épp.
Épphogy csak eltűnődnénk a hidrogeográfiai őstörténet domborzati formáinak mulandóságán, máris a nógrádi vár lábánál találjuk magunkat. Egy rövid kitérővel érdemes az erődítményt is meghódítani. A község közepén magasodó Nógrádi vár építése a 11. században kezdődött. A mély szárazárokkal körülvett belső vár később a váci püspök megrendelésére impozáns, háromemeletes öregtoronnyal és reneszánsz díszítésű palotaszárnnyal egészült ki. Hunyadi Mátyás udvari építésze, Giovanni Dalmata is közreműködött az építkezéseken.
A nógrádi vár madártávlatból
A külső vár védelmét először ágyúrondellák biztosították, majd a 17. századtól óolasz típusú bástyák váltották fel. 1544-ben a törökök közeledése miatt a helyőrség elmenekült, és csak ötven évvel később foglalták vissza. A törökök körülbelül száz évvel később ismét elfoglalták, 27 napos ostrom után, de a vár sorsa csak 1685-ben pecsételődött meg végleg, amikor egy villámcsapás felrobbantotta a belső várban tárolt puskaport, teljesen elpusztítva azt. Ezzel az erősség elvesztette katonai jelentőségét. Rommá válásáról nem csak az idő vasfoga tehet, a környék lakossága is előszeretettel hordta el építkezésekre a vár köveit.
A Börzsöny északi csücske
A középkori kitérő után Diósjenő felé fordítjuk a kormányt és egy rövid közúti szakaszt követően ismét bevesszük magunkat az erdőbe. A Diósjenőt Kemencével összekötő erdészeti út a Börzsöny talán legszebb aszfaltútja. Autók számára engedélyköteles a behajtás, így nyugodt körülmények között bringázhatunk.
Erdészeti aszfaltút Diósjenő és Kemence között
A műút a keleti oldalon eleinte gyertyános tölgyesekben halad, a hágót elhagyva bükkösökön és patakmenti ligeterdőkben kanyarog tovább, néhol üde tisztásokkal, kaszálókkal tarkítva. Mielőtt azonban végiggurulnánk a Kemence-patak völgyében, érdemes egy rövid pihenőt beiktatni a Závoz nyergében, sőt akár egy kissé feljebb is kapaszkodni a sziklás gerincen, innen ugyanis pazar kilátás nyílik a Nógrádi-medencére.
A látképet egyértelműen a Naszály szigetként kiemelkedő tömbje uralja, de a Cserhát felé pillantva Szanda várának jellegzetes vulkanikus kúpja is kivehető, míg a horizontot a Mátra kéklő vonulata zárja.
Innentől felhőtlen suhanás vár ránk egészen Kemencéig.
A diósjenői Závoz szikláiról pazar kilátás nyílik kelet felé
A kis falu – annak ellenére, hogy kedvelt kiindulópontja az észak-börzsönyi kirándulásoknak – máig megőrzött valamit régi bájából és elzártságából. Bár háborítatlan rengetegről hazánkban nehezen beszélhetünk, a közelben található és a hegység legmélyére hatoló Csarna-völgybe ellátogatva igazi vadonélményre számíthatunk, és a Börzsöny szürke szelleme, a hiúz is itt kerül leggyakrabban a kameracsapdák lencséi elé.
A kemence környéki szurdokerdők adnak otthont a fokozottan védett hiúznak
Ne veszítsd el a fejed!
Kemencétől aztán újból közúton tekerünk, a várható forgalom itt kissé nagyobb, mint a korábbi szakaszon, de továbbra is tűrhető. Vámosmikolát elhagyva Nagybörzsöny felé térünk le. A bekötőút izzasztó szintemelkedéséért egy Árpád-kori épület impozáns látványa kárpótol.
Az Árpád-kori Szent István-templom Nagybörzsönyben
A Szent István-templom a 13. században épülhetett, vakolatlan falai barnásvörös kőből készültek, szentélye a középkori hagyományoknak megfelelően kelet felé tájolt. A szentély főpárkányának különlegességei a kőből faragott bajuszos tatárfejek, amelyek mind egy-egy legyőzött betolakodót szimbolizálnak.
Faragott tatárfejek a Szent István-templom szentélyének főpárkányán
Érdekes módon 20 fej számára készült az ív, de csak 19 faragott fej található az ívsorban. A helyi legenda szerint a hiányzó fej a faluba betört, de megmenekült egyetlen tatárnak szól, akinek helyet hagytak, ha valaha visszatérne. A tatárjárás elmúltával a templomot körülvevő körítőfal a török portyák idején került megerősítésre.
Az épület tisztán megőrizte a román stílusjegyeket, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a helyi német lakosságba beolvadó nagybörzsönyiek lassan a hasonló korú bányásztemplomot kezdték plébániatemplomként használni, így a temetőkápolnává lefokozott katolikus templomot később sem alakították át.
A 17. századra már alig maradt valami a berendezéséből, egy emberöltővel később már a lebontását fontolgatták, köveit az új templom építéséhez használták volna, szerencsére erre azonban – királyi és püspöki adományoknak köszönhetően – nem került sor. A műemlék fennmaradása azonban továbbra is kérdéses volt. A villám sújtotta épület restaurálását végül a kilencvenes években kezdték meg, amely során sikerült megállítani a falak süllyedését is.
Dél-börzsönyi keresztmetszet
Nagybörzsönyben nemcsak az erődített templomot, de a vízimalmot, a csipke- és magfaragóműhelyt is érdemes lenne meglátogatni, és akkor a helyi finom lekvárokról még nem is beszéltünk. Ha azonban egy nap alatt szeretnénk teljesíteni a körtúránkat, ezekre most aligha maradna időnk.
Néhány jól sikerült fotó után magunk mögött hagyjuk tehát a festői bányászfalucskát, és még egyszer nekiveselkedünk a Börzsöny magaslatainak, ezúttal a hegység déli nyúlványát szelve keresztül.
Nagybörzsöny és Kóspallag között burkolatlan dűlőutakon vezet a körtúra útvonala
Eleinte köves-agyagos dűlőúton kaparnak ki a kerekeink, de csakhamar oszlopos bükkösbe érünk, innen már kiváló minőségű erdészeti aszfaltúton tekerhetünk felfelé, egészen Nagyirtáspusztáig. A Szent Orbán Fogadótól szinte már csak gurulás vár ránk a túra végéig, egyedül Kóspallag után kell megbirkóznunk egy rövid szerpentinnel. A Mosoni-patak völgyében egészen a Duna szintjéig ereszkedünk, innen kerékpárút vezet a kaland kiindulópontjáig, Kismarosig.
- A teljes körtúra hossza majdnem 90 kilométer mintegy 1200 m szintemelkedéssel, így csak jó erőben lévő kerékpárosoknak ajánlott, a terep ugyanakkor általában könnyű, nem igényel különösebb technikai tudást.
- Akinek túl nagy kihívást jelent ez a táv egy napra, érdemes félúton, Kemencén szállást foglalni, de a Kemence-patak völgyében több, sátrazásra alkalmas erdei pihenőt is találunk, eső elleni menedékkel, forrással és kijelölt tűzrakóhellyel.
- Ha beérjük egy kisebb körrel is, forduljunk rá a Diósjenőt Királyréttel összekötő, kerékpározásra kijelölt erdei útra, itt azonban kicsit nagyobb kövekre és egyenetlen terepre kell készülnünk.
- Amennyiben ennél is komolyabb távot szeretnénk teljesíteni, érdemes lehet a Nagyoroszit Bernecebarátival összekötő erdészeti aszfaltutat is felfűzni a túrára, itt egy kisebb kitérővel Drégely várához is felsétálhatunk.
