Lenyűgöző látványuk, pompás panorámájuk és remek kirándulóhelyszíneik teszik különleges úti céllá ezeket a budai sziklákat. Felsorolásunkban egyaránt szerepelnek ismert és turisták által ritkábban látogatott szirtek, illetve vannak köztük igazi kuriózumok is.
Sokaknak a Budai-hegység részben urbanizált, ugyanakkor erdőtájat is tartogató terepéről a családi kirándulások, kutyasétáltatás, a normafai rétes és a Gyermekvasút jut eszükbe – hogy csak pár „klasszikus” programot említsünk –, és kevesebben tekintenek rá a látnivalók és értékek sokszínű tárházaként, noha az már egy térképböngészés során is feltűnhet.
A budai tájról alkotott átfogóbb kép kialakításához kiváló tematika lehet a hegység neves szikláinak felkeresése, melyek zöme a főváros közigazgatási határán belül találhatók.
Ebben a válogatásunkban most csak a főváros közigazgatási határain belül található sziklákkal foglalkozunk, a Budai-hegység többi neves szirtjét egy másik gyűjtésben fogjuk bemutatni.
A Tündér-szikla és szomszédjai
Egy János-hegyre tett kirándulás során mindenképp érdemes útba ejteni ezt a látványosan égbeszökő dolomittömböt. Formája és panorámája egyaránt lenyűgöző: kilátóterében az alattunk húzódó Zugliget terül el a környező Hunyad-orommal és Fácán-dombbal, felette a János-hegy és a Normafa, továbbá a Nagy-Hárs-hegy irányában a Pilis vonulatát is belátni. A lépcsőkön meghódítható helyszín sziklateraszáról mindent megcsodálhatunk, a nagy kőtoronyra kimászni azonban nemcsak értelmetlen, de tilos és életveszélyes is.
A János-hegy oldalában már messziről feltűnő alakzat a Tündér-szikla
A Tündér-sziklát sokan ismerik, a vele szemközti – a Zugligeti út túloldalán magasodó – Hunyad-orom védett kőormait már kevesebben. Itt található a Kis-szikla, a baljós nevű Koponyatörő-szikla, illetve a legtöbb madártávlatot engedő Szószék fehérlő tornya. Aki az innen nyíló láblógatós kilátásban akar gyönyörködni, annak meredek kaptatót kell megmásznia csúszós, turistajelzés nélküli ösvényeken.
A balesetek elkerülése végett fokozottan figyeljünk arra hova lépünk, és azért is, mert a hegytömb számos védett növényritkaságnak ad otthont.
A János-hegy környékén még akad néhány érdekes sziklaformáció, közülük az egyik jelentős a János-hegy északi oldalában bújik meg. Ez a nevében árulkodó János-hegyi-átjáró-barlang, amit a víz és az ember közösen formált átjárható járattá.
A mindössze pár méter hosszú, ugyanakkor látványos, gyerekeknek kiváltkép izgalmas élményt tartogató sziklatömb felső bejáratán belépve a mennyezeten és a falakon az egykor feláramló termálvíz oldó hatására keletkezett jellegzetes gömbüstöket figyelhetünk meg.
A középső rövid szakasz már alagútszerűen kialakított mesterséges járat, ami az ember érckeresésének a mementója. Ennek jellegzetes nyomai a mennyezeten látható csákánynyomok és a falban megmaradt fúrólyukak.
A gyerekeknek biztos élményt, de a felnőtteknek is érdekes látványt nyújt a János-hegyi-átjáró-barlang
Apáthy-szikla
Ezt az impozáns sziklapiramist, ami az Ördög-árok völgye felett a Vaskapu-hegy oldalában trónol, panorámaösvénye és védett természeti értékei teszik igazi városi kuriózummá. A 30 méter magas dolomitszirtről lenyűgöző panoráma nyílik Budapest hegyvidéki területére, a Hűvösvölgyet ölelő csúcsokra.
Mátyás király vadászkastélya és vadaskertje is a közelben állt, és természetvédelmi értéke miatt már 1977-ben tájvédelmi területté nyilvánították a sziklát és környezetét, hiszen a hegység vadonjának e házakkal körbetelepült szigetén ritka, értékes növények és állatok élnek. A panorámás dolomitszirt vad leszakadását a hegyoldalon kerülő kényelmes, korlátokkal ellátott sétányon lehet megközelíteni, így akár sötétedés után is gyönyörködhetünk a körülöttünk tündöklő város fényeiben.
Az Apáthy-szikla a főváros kihagyhatatlan kirándulóhelye
Mesés panoráma és dolomitszobrok a Sas-hegyen
A Sas-hegy Természetvédelmi Terület alig negyedórányira van csupán Budapest egyik legforgalmasabb csomópontjától, mégis teljesen más világba csöppen az, aki feljön ide. A város zaja tompa morajlássá szelídül, és a lenti nyüzsgés helyett egy csapásra a különleges atmoszférájú hegy veszi át a főszerepet, ahonnan elképesztő a panoráma a fővárosra.
A Sas-hegy nem csupán a panorámájával nyűgözi le látogatóit
A Sas-hegy platójának egyik kis dombocskáján áll a látogatóközpont – ahol a helyi természeti értékekről tájékozódhatunk, a másikon pedig a kilátóterasz, ez utóbbi a központ nyitvatartásával egyidejűleg látogatható belépő ellenében.
A látogatóközponttól indul az alig egy kilométeres tanösvény, amit csak szakvezetővel látogatható, de ebben az esetben ez nemcsak hogy indokolt a fokozottan védett értékek és a terepviszonyok miatt, de egyenesen ajánlott is. A szakemberek ugyanis olyan érdekességeket mesélnek és mutatnak a rövidke út alatt, melyek a fantasztikus panorámában való gyönyörködés során elkerülné a figyelmünket. Ilyen látnivaló többek között a Medve-szikla vagy a Beethoven-szikla, melyek a hegy különleges formájú sziklaalakzatai.
A Sas-hegyen ne hagyjuk ki a látogatóközpontot
Az Ördög-orom kilátószirtje: Ördög-szószék
Budapest 11. és 12. kerületének határán, a Széchenyi-hegy déli lábánál található az Ördög-orom. A keskeny, sziklás, meredek oldalú dolomitrög a Farkas-völgy és az Irhás-árok között helyezkedik el, és több mint háromszáz méter magas.
Kilátás az Ördög-oromról
A közel tíz hektáros védett területen a magyar flóra csaknem egyharmada megtalálható – több mint hatszáz növényfaj él itt, köztük pedig negyvennégy ritka, védett növény is van. A zöld háromszög jelzésű túraútvonal néhol korláttal is szegélyezett, sziklába vájt lépcsősor tetejéről gyönyörű a kilátás a Gellért-hegyre, a Széchenyi-hegyre, a Sas-hegyre és a Tétényi-fennsíkra.
Az orom legmagasabb pontja a 317 méter magas Ördög-szószék nevű szikla, ahonnan újfent csodálatos panoráma nyílik a környező hegyekre, és az alattunk húzódó, sziklákkal szegélyezett völgyszorosra. A helyi értékekről és történelméről tanösvénytáblák regélnek.
Az Ördög-orom mélyén rejtőző óvóhely
Magányos kőóriás az erdőben
Budakeszitől délre, de még a fővároshoz tartozó fiatalos rengetegben vezető piros turistaút kényelmes ösvényén egy valószínűtlen látvány fogad minket a fák között. Önmagában semmi különös nem lenne ebben a hatalmas sziklatömbben, de a közelében sehol sem látunk hasonló képződményt, így némiképp bizarrnak hat a dolog.
A Szent Mihály-szikla, vagy másik nevén Végvári-szikla jellegzetes, 7 méter magas dolomitoszlopát a hajdani hőforrások kovasava tette szívósabbá környezeténél, ennek köszönhetően magányos kőszoborként áll a turistaút kanyarjában.
A térképeken is szereplő tájékozódási pont sokakban vált ki mászókedvet. Csak óvatosan! Bár úgy tűnhet, hogy egyszerű rá felkapaszkodni, a lejutás mindig nehezebb, és a magasság miatt cseppet sem veszélytelen.
A Szent Mihály-szikla, vagy másik nevén Végvári-szikla magányos kőoszlopa
Mátyás-hegyi kőfal és a Kőtaraj
A budai táj eme látványos kőfejtőjét, és kevésbé ismert kilátópontját akár egy kirándulásba is belefoglalhatjuk. A rövid túra csupán 3,6 km hosszú, és tömegközlekedéssel kiválóan abszolválható. A 3. kerülethez tartozó Mátyás-hegy kőfejtője a 19. század végén szédületes ütemben építkező Budapestet látta el építőanyaggal.
A hatalmas bányaudvar falában főként mészkő és márga látható, szemben vele pedig a budai hegyvidék egyes magaslatai és kertesházas övezetei mutatkoznak meg.
Változatos összetételű, helyenként az egykori fenyvestelepítések maradékait is őrző erdőben lehet felkaptatni a tájseb feletti hegytetőre, ahol köves-sziklás csapáson leereszkedve, egy méretes sziklakibukkanás aljában nyílik a 17 méter mély Mátyás-hegyi-sziklaüreg függőleges kürtője.
Kilátás a Mátyás-hegyi kőfejtő tetejéről
A szédítő sziklapárkányról nyíló kilátást követően érdemes tovább tartani észak felé, hogy újabb panorámaszirtet csodálhassunk meg. Ehhez kicsit aszfaltozunk is a házak mentén, majd a Remete-hegy hullámvasutazását követően az Országos Kéktúra ösvényén kell haladnunk, amiről kisvártatva jobbra leágazunk a Tábor-hegy oldalába vezető kék háromszögön.
Egy kilométert követően kiérünk a festői Kőtaraj dolomitbércre: a sziklák itt, a hegyoldal keskeny nyúlványának végében masszív formációban törik át a talajt. A hófehér bércet fenyők vadítják, alattunk pedig Budapest terül el. Látjuk a Gellért-hegyet is, illetve a közeli Remete-hegy erdős oldalát. A kevésbé ismert, ugyanakkor hangulatos kilátópontról néhány perces murvás ereszkedéssel juthatunk vissza a városba, illetve a Máramaros úti buszfordulóhoz.
Kilátás a Kőtarajról
Újlaki-hegy sziklaszirtje
A Hármashatár-hegy csoportjához tartozó, fő tömegétől azonban egy alacsony hágóval elkülönülő Újlaki-hegy meredek, sziklás szirtként emelkedik ki környezetéből. A 448 méter magas csúcstól délnyugati irányban – alig pár lépésre a sárga turistaúttól – élvezhetjük talán a legszebb panorámát, de a sziklás magaslaton több különböző kilátóhelyet is találunk.
Kilátás az Újlaki-hegyről
A dolomitsziklagyepes délnyugati oldalon egy padot is helyet kapott, és elsősorban a hármashatárhegyi vitorlázóreptérre látunk rá, aminek zöld szalagja a lábaink előtt hever. Szemben a Széchenyi- és a János-hegy, valamint az alig kiszúrható kilátóval felszerelt Hárs-hegy emelkedik.
Balra a városi épületsokadalom tömegét a Sas-hegy sziklafogas oldalú kúpja töri át. A madártávlatot engedő szirt tökéletes helyet biztosít a szemlélődő kikapcsolódáshoz, relaxációhoz, s ezt a hangulatot csupán kevesebb mint 1 km-re találjuk a legközelebbi buszmegállótól.
Hangulatos paddal várja az Újlaki-hegy a panorámák kedvelőit
Sziklák a Budán vezető kék mentén
A Határ-nyerget és Árpád-kilátót összekötő, Kecske-hegy oldalában elhaladó Országos Kéktúra szakaszt Glück Frigyes útnak is nevezik. A turizmus mecénásáról elkeresztelt erdős sétaúton több neves sziklaalakzattal is találkozunk, köztük talán a leghíresebb az Oroszlán-szikla, de itt látjuk a Keresztes-sziklát is.
A sétányon járók tekintetét először a világháborúban megsérült, az állatok királyára emlékeztető kőalakzat vonzza, de az ösvény másik oldala is szép látványt tartogat. A kiálló dolomit-csipkék úgy pöttyözik fehérre a hegyoldalt, mintha a (kő)oroszlán elől elfutó (kő)kecskék menekültek volna oda.
Az Oroszlán-szikla feje a II. világháborúban semmisült meg
Kevesen tudják, hogy ezek a felső-triászban kialakult dolomitrögök keletkezésüket tekintve egy csoportot alkotnak az Oroszlán-szikla utólagosan formára, faragott tömbjével. Talán ezzel magyarázható, hogy a helyiek a térképen szereplő Kecske-sziklák megnevezés helyett még ma is Oroszlán-szikláknak hívják a területet.
A Kecske-sziklák látványa a Kis-hárs-hegyi Makovecz Imre-kilátóról
Egy érdekesség, hogy ha a kőoroszlán egyenesen felfutna az előtte lévő emelkedőn, épp a Kecske-hegy 383 méteres csúcsára jutna, ahonnan egyébként pazar körpanoráma nyílik a környékre. A sziklákról szép a kilátás a János- és a Hárs-hegyre, de a Pilis is megmutatkozik a közelben. A hegytetőről, illetve az annak túloldalába harapott kőfejtőtől a Hármashatár-hegyre látni rá. Utóbbi helyre a Szépvölgyi-dűlő felől jelzetlen ösvények vezetnek fel, ezeken juthatunk ki a sziklák hátára is.
Ha már a Kecske-hegynél tartunk, meg kell említenünk a hegytömb északi oldalában fekvő komor kőfejtő sziklafalát is, ami a hazai sportmászás bölcsője. A „Kecske-hegy" nem nagy, de historikus és egyben látványos mászóhely. A sok gyakorlástól már néhol csúszósra koptak az extrém nehéz 8-9-es útvonalak is, amelyben szerepet játszik, hogy a budapesti barlangászoknak is kedvelt oktatóhelye ez.
Ereszkedés a Kecske-hegyi kőfejtő Nagy-falán
Guckler-szikla
A Hármashatár-hegy oldalában fut a Guckler Károly főerdőtanácsosról elnevezett ösvény, illetve ennek mentén találjuk a szintén róla elnevezett pompás sziklatömböt. Névadójának köszönhetjük, hogy a fővárosiak megnövekedett faigénye miatti féktelen erdőírtást beszüntették, és a környéket munkájának gyümölcseként ismét erdő borítja. A meredek hegyoldalban a dolomitbreccsa-tömböket már jelentős részben befedték a mohák, és bekebelezték a fák. A sziklák a meredek lejtőn megindulva görögtek mai stabil helyükre.
Guckler-szikla
Guckler Károly emléktábláját is az egyik ilyen méretes, megállapodott sziklagörgeteg falán találjuk, ami mellett kis pihenőhelyet alakítottak ki. Az egykori kilátóteraszból a növényzet térnyerésének következtében mára semmi sem maradt, azonban az ide vezető ösvény több helyen is panorámát enged elsősorban az Óbuda hegyvidékére és a Pilis déli bástyáira. Ha teljes panorámára vágyunk, akkor a Hármashatár-hegyen tett kirándulásunk során ne hagyjuk ki a hegy tetején álló Guckler Károly-kilátót!
Panoráma a Guckler Károly-kilátóból
Egy parányi védett területe szirtje
Balogh Ádámról, a Rákóczi-szabadságharc mártírjáról nevezték el a II. kerület és egyben a főváros talán legkisebb természetvédelmi területét, amit Pasaréti tértől nem messze találunk. Az alig egy hektáros Balogh Ádám-szikla Természetvédelmi Terület, egy kis zöld oázis a házak rengetegében.
Az Endrődi Sándor utca és Balogh Ádám utca kereszteződéséből a zöld háromszög jelzés néhány gerendából álló falépcsőn vezet fel a szikla tetején elhelyezkedő Kis Szikla kilátóra. A megkapó kilátópontról jól látszik a Szabadság-hegy, a János-hegy és a Hárs-hegy, és persze a szirtet körülvevő házak.
Balogh Ádám-szikla tetején
A szikla és környezete még nyomokban őrzi a budai táj múltba vesző geológiai és botanikai értékeit. Mészkedvelő tölgyes, sajmeggyes karsztbokorerdő, valamint kisebb dolomitsziklagyep-maradványok jellemzik a kicsiny területet, ahol olyan védett virágok nőnek mint a magyar repcsény, a budai berkenye, a budai imola, a piros madárbirs, vagy a fehér madársisak, hogy csak néhányat említsünk. Bár kiránduló úti célnak önmagában kevés ez a szirt, látványát mindenképp érdemes megismerni az erre járónak.
A Balogh Ádám-szikla Természetvédelmi Terület
Ugató-szikla
A 12. kerületi Rákó utca mentén, egy foghíjtelken különös sziklaalakzat bújik meg a házakkal körülvett fás területen, melynek neve Ugató-szikla. A Sas-hegy nyugati lábánál kibukkanó természetes kőszobor egy felhagyott kőfejtő tájrombolása következtében került felszínre, illetve nyerte el mai formáját. A különös nevű kőtömböt késő triász Sashegyi Dolomit, illetve az ezt fedő késő eocén kovás breccsa építi fel, melyben lyukak, kisebb járatokat figyelhetünk meg.
Állítólag a forró vizes oldatok által létrejött és a bányászat által kiszabadított üregek egyike a szél hatására jellegzetes ugató hangot hallatott, innen ered a helynév.
Ma már sajnos ez nem hallható, mivel a sziklát körbeépítették, így kifogják előle a szelet. A terület elhanyagolt, kicsiny környezetét egy pár méteres ösvény engedi felfedezni, azonban ez nem egy kirándulóhely: csupán helyi kuriózum, ami különösebb kilátást nem, azonban csodás sziklaformát tár felfedezői elé.
A Duna híres sziklája: Ínség-kő
A Szabadság híd szomszédságában, a Gellért-hegy lábánál található Ínség-kő vagy Ínség-szikla onnan kapta nevét, hogy csak alacsony vízálláskor, „ínség idején” látszik ki a vízből. Az Ínség-szikla tengerszint feletti magassága 95,76 méter, Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsaként is emlegetik.
A kibukkant Ínség-kő
A homokkő szikla a budapesti vízmércén mért kb. 95 cm-esnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé, és tömbje a folyásirányban lassan elmélyülve folytatódik jóval a hídon túl is. A jelenséget az elmúlt évtizedekben 2003 szeptemberében, 2011 novemberében, 2015 szeptemberében is meg lehetett figyelni. A 2018-as aszály idején először augusztusában vált láthatóvá, ugyanezen év októberében pedig a Duna abszolút negatív rekordja is megdőlt: ekkor 33 cm-t mértek. Látható volt továbbá 2022 augusztusában és 2023 októberében is.
