Budapest természeti értékekben az egyik leggazdagabb európai nagyváros. A jó kirándulóhelyeket sokan ismerik, de az ott fellelhető értékekkel a legtöbben nincsenek tisztában. Szeretnénk bemutatni néhányat a főváros helyi jelentőségű védett területei közül. A budai hegyekben barangoltunk.
Mint kis szigetek a sűrűn lakott nagyvárosban, olyanok ezek a kicsiny védett területek. Van, amit sokan ismernek, és olyan is, amit csak a környékbeli kutyasétáltatók látogatnak, ami nem is baj, mert az érzékeny terület ennél többet nem is nagyon bírna el. Budapesten közel 300 védett természeti érték van, ezek egy része a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, például a Budai Tájvédelmi Körzet vagy a Sas-hegy, a kisebb, többségében foltszerű, helyi védettséget élvező területeket a 70-es, 80-as évektől kezdve a Fővárosi Önkormányzat, illetve elődje vonta védelem alá.
Ahol a természet és a város összeér
„Budapest, a hasonló méretű világvárosokkal összehasonlítva, nagyon jól áll zöldterületek és természeti értékek terén”- mondja Bajor Zoltán, a Főkert Nonprofit Zrt. természetvédelmi vezetője aki a főváros területén található összes helyi jelentőségű természetvédelmi terület és emlék fenntartási munkáinak lebonyolításáért és koordinálásáért felel. „Ha városi zöldterületekről van szó, a legtöbben mindig csak a sűrűn lakott városrészekre gondolnak. Ha azonban a főváros közigazgatási határán belüli, teljes területét nézzük, biodiverzitás, fajösszetétel tekintetében talán a leggazdagabb az európai nagyvárosok között, köszönhetően annak, hogy maga a Kárpát-medence élővilága is nagyon mozaikos és sokszínű. Budapesten 3000 hektárnyi olyan terület van, amely valamilyen szintű természetvédelmi oltalom alatt áll, és még van 800 hektárnyi olyan terület, ami védettségre érdemes. Ez a város területének közel 10%-a. Bécsben is hasonló az arány, de a fajösszetétel ott szegényesebb, Stockholmban még nemzeti park is van a város területén, de ott sincs ilyen fajgazdagság.”
Az Ördög-orom nemcsak a panoráma miatt különleges
A XII. kerület egyik legkülönlegesebb helye az Irhás-árok és a Farkas-völgy között magasodó Ördög-orom keskeny, meredek falú dolomittömbje, mely függőleges sziklafalaival magashegységeket idéz. Az orom több irányból is megközelíthető, én a Törökbálinti út felől, a Sün utcán értem el a hajdani kőfejtőt, ahol egykor dolomitot és mészkövet bányásztak. Innen a zöld jelzést követve lehet feljutni a közel 320 méter magas orom tetejére, ahol tanösvénytáblák mutatják be a hely élővilágát.
Az Ördög-orom az egyik legjobb állapotban fennmaradt védett természeti érték a fővárosban. Ezt jelzi az itt talált fajok sokasága is. A közel húsz hektáros területen mintegy 300 növényfajt találtak a kutatók, melyek közül 44 védett, de kiemelkedő a terület lepkefaunája is, és előfordul itt a pannon gyík is. Az Edvi Illés utca felőli meredek falakon több helyen is láthatunk vasajtókat. Ezek a szikla belsejében kialakított járatrendszereket rejtenek, melyeket a II. világháború elején német katonák létesíthettek.
A kőfejtőből fel az oromra
A vasajtók a sziklában kanyargó világháborús járatokat rejtik
Az orom tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a közeli Széchenyi-hegyre, a Farkas-völgyre, de belátni a Tétényi-fennsíkot, és szinte az egész 11. kerületet a Sas-heggyel és a Gellért-heggyel. A kilátás miatt sokan jönnek ide, főleg a nyugati oldal felől, ahol elég sokáig autóval is fel lehet jönni, a keleti oldalon kevesebben próbálkoznak, mivel itt egy meglehetősen meredek kaptatót kell megmászni. A terület számára a látogatók sokasága jelenti a legnagyobb veszélyt, akik között sajnos vannak olyanok is, akik védett virágok kiásásával is próbálkoznak. A növények szerencséje, hogy az orom északi és déli meredek fala járhatatlan, így ott biztos menedékre lelhetnek.
Panoráma az Ördög-oromról, előtérben a Farkas-völgy, háttérben a Széchenyi-hegy
Védett fajok vs. ember
Egy nagyvárosban a természetvédelem nem feltétlenül jelenti azt, hogy ide aztán nem engedünk be senkit. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy rengeteg ember lakik itt. Egy nagyvárosban azon túl, hogy különböző fajokat, élőhelytípusokat, tájakat akarunk megőrizni, ezek a területek egyfajta szabadtéri tanteremként is működnek. Ezért épült ki az elmúlt években egy tanösvényhálózat, hogy az emberek tájékozódhassanak arról, milyen természeti értékek vannak ezeken a védett területeken.
A 12. kerületi Kis-Sváb-hegyen egyszerre két tanösvény is fut egymás mellett. Az egyik egy meseösvény, melyen Mimó és Csipek mutatja be a gyerekeknek a hegy élővilágát, és a séta nemcsak ismeretekkel bővíti a gyerekek tudását, de érzékszerveiket is játékba hozza.
A Kis-Sváb-hegyen már egy meseösvény is várja a legkisebbeket
A hegyet egykor Martinovics-hegynek hívták, valószínűleg azért, mert a magyar jakobinusok vezetőjét, Martinovics Ignácot a hegy lábánál elterülő Vérmezőn végezték ki, és a közelben egykor létezett kútvölgyi temetőben hantolták el. A közel 260 méter magas hegy tetejéről remek kilátás nyílik a városra. A védett terület nagysága közel 12 hektár, a természetes növénytársulások aránya a teljes kiterjedéshez viszonyítva már nem túl jelentős. Sok helyen díszcserjék szorították ki az őshonos növényzetet, a hegy egy részén pedig telepített fekete fenyőket láthatunk, amelyek, bár kétségkívül szépek, nem tesznek jót az őshonos növényzetnek, lehulló tűleveleik miatt ugyanis a talaj elsavanyodik, így a lágyszárúak eltűnnek ezekről a területekről. A hegy zárványterület, nincs kapcsolata a környékbeli erdőkkel, ezért védelme különösen fontos, de épp ezért nehéz is.
Kilátás a Kis-Sváb-hegyről
A kis foltokat is érdemes védeni
„A védett területek foltszerű elhelyezkedéséből egy csomó veszély adódik - magyarázza Bajor Zoltán. „A szegélyhatások, például a zaj, a por, az utak sózása, valamint az emberi jelenlét és az ebből adódó szemetelés mind-mind fokozottan jelen van a fővárosban. Ennek ellenére még néhány hektárt is érdemes levédeni, ugyanis a kis budai élőhelyek - lejtősztyepprétek, sziklagyepek, tölgyerdők, bükkerdők - esetében a szegélyhatások általában a terület szélén megállnak. Például a tájidegen vagy kerti fajok terjedését nem lehet olyan nagymértékben érzékelni, mint mondjuk a pesti oldal homoki gyepjein, vizes élőhelyein, de azt is tapasztaltuk, hogy a műúttól 2-3 méterre a sózás negatív hatása hatásait sem nagyon lehet érzékelni."
Útban a Balogh Ádám-szikla tetejére, melynek névadója Béri Balogh Ádám, kuruc brigadéros
Az egyik legkisebb, mindössze 1 hektáros helyi jelentőségű védett terület Budán a Balogh Ádám-szikla. A II. kerületben, a Pasaréti tér közelében, három utca fogja közre, megmaradása annak volt köszönhető, hogy a főleg dolomitból és márgából álló sziklás környezet nem tette lehetővé a beépítést. Az erdős terület kicsinysége ellenére is tartogat természeti értékeket, például 13 védett növényfajt, itt található például a védett piros madárbirs nevű cserje egyik legnagyobb fővárosi állománya.
Az Apáthy-szikla már messziről látszik
Nem messze találjuk innen az Apáthy-sziklát, mely mintegy harminc méteres magasságával már messziről látszik. A terület a Nagybányai út felől induló kényelmes sétaúton járható be, a kilátás miatt jönnek is sokan. A dolomitsziklák értékes sziklagyepjeinek növényzete miatt kerítést is állítottak. Ez azonban nem tartja vissza azokat, akik fel akarnak menni a szikla magasabb kiszögelléseire. Ott jártamkor épp négy fiatal mászott át a korláton. Bizonyára fogalmuk sincs arról, hogy taposásukkal milyen kárt okoznak. A növények szerencsére azért találnak olyan menedékeket is, amelyek az emberek számára megközelíthetetlenek.
Valahol egy budai sziklán, ahová az ember már nem merészkedik, biztonságban élhet a leánykökörcsin is
„Sajnos, Magyarországon sokak számára a természeti értékek védelme nem sokat jelent, ők nem foglalkoznak azzal, hogy valahol védett növények élnek, simán bemennek a lezárt területre is. Folyamatos az illegális szemétlerakás, a vandalizmus, ha valahol kiépítenek egy pihenőt, van, hogy 2-3 hét alatt a földdel teszik egyenlővé azt, ahogy történt például a Merzse-mocsárnál. Elképesztően nagy a kárelhárítási költség, és ilyen esetek után szélmalomharcnak tűnik a munkánk.”
Vigyázzunk természeti értékeinkre!
Az európai fővárosok között számos rangsort felállítottak már, jó érzés, hogy természeti értékek terén Budapest az egyik leggazdagabbnak számít. Jó lenne, ha ez még nagyon sokáig így is maradna.
A cikk először 2020 decemberében jelent meg.
