A cseresznyevirágzás Japán tradicionális tavaszi ünnepe, de nem feltétlenül kell ennyire messzire utazni a látványért és az élményért. Bár hatalmas cseresznyefa-ligeteink nincsenek, azért a virágba borult fák itt is szépek. Mutatunk néhány fővárosi helyszínt.
A cseresznyevirágzás a tavasz egyik leggyönyörűbb természeti jelensége, és egyben Japán kulturális szimbóluma is, melynek ünnepe hosszú évszázadokra vezethető vissza. A cseresznyevirágzást az élet metaforájának is tartják.
A cseresznyefa virága, a sakura Japán nemzeti jelképe, a tavasz és az új kezdet eljövetelének szimbóluma. A cseresznyevirágzást Japánban egy hosszabb ünnep, a Hanami keretein belül ünneplik meg, mely során kimennek a közeli cseresznyefa-ligetekbe, piknikeznek, és élvezik a gyönyörű virágok látványát.
Számos fesztivált is rendeznek a virágzáshoz kapcsolódva, és külön cseresznyevirágzást előrejelző weboldalon lehet követni, hogy az ország egyes pontjain épp hogy áll a virágzás.
A japán díszcseresznyék virágai meddők, belőlük nem lesz gyümölcs, ezek a fák a látványukkal bűvölik el az embert. De azzal aztán nagyon.
És hogy merre induljon a fővárosban az, aki megcsodálná a cseresznyevirágzást? Ajánlunk néhány helyszínt.
Tóth Árpád sétány
A budai várban található Tóth Árpád sétányon láthatjuk a legtöbb fát egy helyen. A panorámás sétányt hosszan éri a napfény, így itt már javában virágoznak a fák, bár a virágzási csúcsot még nem érték el, még sok bimbót is láttam ezen a kedden, amikor ott jártam.
ELTE Füvészkert
A másik klasszikus helyszínen, az ELTE Füvészkertben öt díszcseresznye-fajta van, és minden év április közepén Sakura-ünnepet is tartanak, ahol a piknik mellett japán tematikájú programokkal is várják a látogatókat. Az idei Sakura-ünnep a múlt hétvégén volt, de a cseresznyék még most is virágoznak. És sok minden más is, például babarózsák, japánbirs fajták, különböző körtefajok, és a kert legidősebb fája, a sajmeggy is, melynek korát 200-250 évre becsülik.
Budai Arborétum
A Budai Arborétumban még most kezdődik a cseresznyevirágzás, de a képen látható törpemandulák már teljes pompájukban láthatók
A Gellért-hegy déli lábánál elterülő Budai Arborétumban még egyelőre csak bimbósak a fák, de pár meleg nap, és rózsaszínbe borul a kert legnagyobb cseresznyefája, ami a legelterjedtebb Kanzan fajta képviselője. De készülődnek már a hasonlóan szép díszalmák is, amelyeket a japáncseresznye-gyűjteménnyel egyszerre telepítették. Színpompás virágzásuk március végétől egészen május közepéig tart. Az arborétum közelében, a Feneketlen-tóval szemben, a Szent Imre-templom mellett is van egy szép díszcseresznye, de egyelőre még az is bimbós.
Zuglói Japánkert
Zugló csodakertjében szinte kötelező elem a japán díszcseresznye, hisz egy japánkertben járunk. Az itteni fák többsége még kicsi, de már most gyönyörűen pompáznak. 1931-ben a Magyarországra látogató Takamcu herceg és felesége, a japán császári család tagjai, hazatértük után ajándéknövényeket küldtek hazánknak. Ide, a japánkertbe is került néhány, amelyek közül egy idős japán díszcseresznye ma is látható a kertben.
És hogy milyen a Sakura-ünnep Japánban, milyen az, amikor több ezer hatalmas cseresznyefa egyszerre virágzik, abból az alábbi videóban kaphattok egy kis ízelítőt.
A cikk először 2022 áprilisában jelent meg.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
