Rövid, de látványos túrát keresel a fővárosban? Ajánlunk néhány tanösvényt, ahol nemcsak egy kellemes sétához adott minden, de érdekességekből sem lesz hiány. A Naplás-tótól az Apáthy-sziklán át a Róka-hegyig járjuk be a főváros szemrevaló túrahelyszíneit.
A mocsári teknősök birodalmában – Naplás-tó tanösvény
Indítsuk fővárosi tanösvényszemlénket a pesti oldalon, egészen pontosan a 16. kerületben, Cinkotán. A Naplás-tavat 1978-ban hozták létre a Szilas-patak felduzzasztásával, hogy ezzel elejét vegyék a patak áradásainak. Mára a tó kedvelt kirándulóhely lett, amit egy 18 állomásos, összesen 4 km hosszú tanösvényt bejárva ismerhetünk meg jobban.
A tanösvény indítótábláját a tó délnyugati csücskében, a Nap-plázs büfé épülete mögött találjuk. A tanösvény tulajdonképpen három rövid körből áll, ezeket külön-külön és akár egy túrává felfűzve is bejárhatunk.
A tanösvény első, sárga jelzésű köre a Szilas-patak mellett halad, és azt mutatja be. Megidézzük a múltat, és láthatjuk, hogy milyen volt itt a táj, a patakmeder szabályozása és a Naplás-tavat kialakító gát megépítése előtt.
Ezután a 16 hektáros tavat járjuk körül, a kék jelzésű útvonalon. Betekintést nyerhetünk a tó létrehozásának történetébe, és megismerkedhetünk annak élővilágával, például az itt élő mocsári teknősökkel, amiket mi is jó eséllyel láthatunk a séta során.
A tó különös nevének eredetére egyébként több magyarázat is van. Az egyik szerint a naplás szó azt jelenti, halogatás, időtöltés, egy másik magyarázat szerint viszont a tó neve az orosz „na plázs” kifejezésből eredeztethető. Állítólag a szovjet katonák ide jártak le fürdeni, és ilyenkor gyakran hangzott fel a „na plazs”, vagyis a strandra vezényszó. Ennek azonban ellentmond, hogy a tó vízminősége nem volt túl jó, így nem valószínű, hogy fürödtek volna benne.
A tanösvény utolsó, zöld színnel jelzett köre a Cinkotai-erdőbe kalauzol bennünket, ahol bónuszként egy 21 méter magas kilátóból is megcsodálhatjuk a panorámát.
Sziklatrón a város felett – Apáthy-szikla tanösvény
Budapest II. kerületének jellegzetes, és már messziről beazonosítható látnivalója az Apáthy-szikla. Az innen induló tanösvényt bejárva megismerhetjük a környék történetét, élővilágát és geológiáját, nem mellesleg pedig a szikla tetejéről páratlan panorámában gyönyörködhetünk.
A tanösvény első állomásán megtudhatjuk például, hogy a szikla névadója, Apáthy Gábor, a terület egykori birtokosa volt. Hajdan ez a környék királyi vadaskert volt, a közelben állt Mátyás király egykori vadászkastélya, amelynek romjait ma is meg lehet nézni a Hűvösvölgyi úton.
A 30 méter magas látványos dolomitszirt élővilága nagyon gazdag, a sziklagyep növényei között megtaláljuk sok más mellett a Szent István-szegfűt, a budai nyúlfarkfüvet, de tavasz végén a szélben lengedező árvalányhajakban is gyönyörködhetünk. Sajnos a korlátok és a figyelmeztető táblák ellenére vannak, akik felmásznak az értékes sziklagyepre, aminek az eredménye látszik is, a gyep egy részét mára sajnos mélybe vágódó ösvények szabdalják, ahonnan a növényzet eltűnt.
A tanösvény a Nagybányai úti indulóponttól a Görgényi útig vezet az erdőben. Innen pár perce találjuk a Macis játszóteret, így kisebb gyerekeket remekül lehet motiválni a tanösvényen tett séta utáni a játszóterezés lehetőségével.
Vuk, Lutra és a többiek a budai hegyekben – Fekete István tanösvény
Az előző tanösvénytől alig fél órányi sétára vagyunk, az Ördög-árok túloldalán, a Kis-Hárs-hegyen. De hogy kerül Vuk, Lutra és az íróról elnevezett tanösvény a budai hegyekbe? Természetesen nem a véletlen fújta őket ide. 2020-ban, Fekete István születésének 120. és halálának 50. évfordulóján azért hozta létre épp itt ezt a tanösvényt a Pilisi Parkerdő Zrt., mert az író 1945-től haláláig, 1970-ig itt a közelben, a Tárogató és a Szerb Antal utca sarkán álló házban élt.
A tanösvény a Széher út végén indul és a Hárs-hegyi nyeregig tart. A 800 méter hosszú útvonalon öt állomás mesél Fekete István életéről és műveiről. A táblákon az ismertetők mellett QR-kóddal ellátott feladatokat is találunk, amelyeket beolvasva például madárhangokat hallgathatunk vagy részletet egy rádióinterjúból, amelyben az író beszél. Aki hozzám hasonlóan az erdőben inkább az erdő hangjaira szeret figyelni, az otthon is meghallgathatja a táblákhoz kapcsolódó hanganyagokat, ugyanis azok a Pilisi Parkerdő oldalán is elérhetők.
A tanösvény hossza egy kilométer sincs, szóval érdemes azt hosszabb túrába ágyazni. A tanösvény végétől tovább haladhatunk például a Kis-Hárs-hegyen álló Makovecz Imre-kilátóhoz, vagy a Nagy-Hárs-hegy tetején álló Kaán Károly-kilátó sincs messze, a sárga jelzést követve mindössze 1 km-t kell megtennünk addig. Ha a zöld körút jelzést követjük, akkor pedig 4 km-es körtúrát is tehetünk.
Virágzó gyep a város szélén – Tétényi-fennsík tanösvény
A Budatétény, Kamaraerdő, Budaörs, Törökbálint, Érd és Diósd által közrefogott Tétényi-fennsík a Budai-hegység déli nyúlványa. Természetvédelmi szempontból különösen értékes a terület, közel 400 növény- és 80 állatfaj él itt, a védett, fokozottan védett fajok száma is több tucat.
A fennsík emblematikus építménye a 2008-ban üzembe állított budatétényi víztorony. Az óriási, 42 méter magas futurisztikus torony mindenhonnan látszik.
Ezt a különleges élőhelyet mutatja be a 22. kerületben található Tétényi-fennsík tanösvény, amelynek kiindulópontját könnyű megtalálni, a kommunizmus gigantikus szobrait bemutató Memento Park és a futurisztikus, 2008-ban épült budatétényi víztorony között kell keresni.
A tanösvény végig sík terepen halad, és 8 állomáson keresztül mesél a terület múltjáról és jelenéről. Megtudhatjuk például, hogy a fennsíkot a 20. század elejétől katonai lőtérként használták, a lövészárkok ma is megvannak még. Egykor levendulát is termesztettek itt, a tanösvény mentén láthatunk is még néhány idős tövet.
A területet az 1900-as évek elejétől katonai lőtérként használták. A lövészárkokat később a II. világháborúban, utána pedig a katonai kiképzések során, egészen a nyolcvanas évekig használták. A lövészárkok nyomait ma is látni még.
Tavasz végén, nyár elején különösen látványos itt a táj, ekkor ugyanis a terület egyes részein igazi virágtenger fogadja az errejárókat.
A 3 km hosszú tanösvény 1,5 óra alatt bejárható, de ha már itt vagyunk, érdemes a szomszédos Kamaraerdőben is sétálni egyet, ahol szintén vár bennünket egy tanösvény.
Különleges sziklaformák és pazar panorámák – Róka-hegyi tanösvény
A főváros III. kerületében található Róka-hegyi tanösvény egy egykori mészkőbánya helyén kanyarog. Különleges sziklaformák és pazar panorámák várják azt, aki ide ellátogat, aki pedig a geológia iránt is érdeklődik, arra egyéb örömök is várnak, hisz a bányaművelés nyomán feltárt sziklafalak között sétálgatva egy valódi szabadtéri geológiai múzeumban érzi magát az ember.
Ember és természet közös munkája ez a különleges formájú torony, ami engem innen, szemből Shrekre emlékeztet
A Róka-hegyi bánya a 19. század végétől az 1940-es évekig működött, az itt kitermelt kövekből többek között a pesti palotanegyed házai épültek. A köveket egy 2,6 km hosszú kisvasúton szállították a Dunához, ahol hajóra rakták azokat.
Az egykori bánya területén kisebb foltokban értékes sziklagyepek és lejtősztyepprétek is találhatók, ahol több értékes növényfaj is él, például a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág. Ezekről is olvashatunk a tanösvény tábláin.
A 700 méteres Róka-hegyi tanösvény állomásain a kőfejtő geológiájáról, élővilágáról tudhatunk meg érdekességeket.
A Róka-hegyi tanösvény közel 3,5 km hosszú és 1,5–2 óra alatt bejárható, de természetesen ennél sokkal több időt is el lehet tölteni itt.
