Láttál vagy tapintottál már több millió éves fákat? Cikkünkből kiderül, hol teheted ezt meg, és arról is mesélünk, milyen utat jártak be a különleges ősfák.
A bükkábrányi ősfák kicsit kilógnak eddigi, „a nap fája” tematikájú cikkeink sorából, ugyanis rég nem élő fákról van szó. Ennek ellenére annyira érdekesek, hogy kétségkívül megérdemlik az említett címet. Nemrég éppen a nagyjából hét millió éves fák miatt látogattunk el a miskolci Pannon-tenger múzeumba, ahol részletesen megismerkedhettünk lenyűgöző történetükkel és a miocén korral, amelyben éltek.
Mocsárciprusok – melynek mai, élő hírmondóival többek között az Alcsúti Arborétumban és a Vácrátóti Botanikus Kertben lehet találkozni – nőttek a Pannon-tó mocsaras északi partján 6,8-7,5 millió évvel ezelőtt. A kutatók több magyarázatot is lehetségesnek vélnek azzal kapcsolatban, hogyan maradhattak fenn a fák, esetleg egy homokvihar vagy egy iszaplavina következtében. Nagy valószínűség szerint egy földrengésnek volt köszönhető egy közeli folyó irányváltoztatása, és az, hogy ennek a hordaléka körbefolyta a ciprusokat.
Ebben konzerválódott az egyébként 30-40 méteres és 300-400 éves fák törzsének jó pár métere.
Hatalmas szenzáció volt 2007-ben, amikor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bükkábrányi lignitbányában dolgozók meddőtakarítás közben váratlanul ráleltek a jókora, szépen megmaradt, nem megkövesedett és nem elszenesedett, szerves törzsdarabokra.
Képeken követhetjük nyomon, ahogy megtalálásuk után a mai helyükre kerültek a bükkábrányi mocsárciprusok
A mentési munkák során sajnos több fa szétesett. Összesen 17-et találtak, végül négy a Herman Ottó Múzeumba került, további hat pedig a Bükki Nemzeti Parkba, Ipolytarnócra. Előbbi kiállítását, Az Őserdei ösvényeken – A bükkábrányi mocsárciprus-erdő és kora elnevezésűt néztük meg nemrégiben, amiről ide kattintva olvashatsz. A fákat tehát nem volt egyszerű kimenteni, mert a levegővel érintkezve gyorsan porladni kezdtek. Nem kevesebb, mint 64 méter mélyből kellett a felszínre vinni őket, és mivel hatalmasak voltak, már a kivágásuk is kihívást jelentett. A legkisebb törzs 2,5, a legnagyobb 4 tonnát nyomott, a legmagasabb egyed 5,5 méteres volt, több, mint 8,8 méteres törzskerülettel.
Megfogdossuk a hétmillió éves ősfát - tapintásra pont olyan, mint egy mai egyed
A fák konzerválása szintén fejtörést okozott, az ügyben szakértők bevonásával nemzetközi tanácskozást is tartottak. Végül úgy döntöttek, többféle technikát kipróbálnak. Két fát cukros oldatba helyeztek, néhány egyednél epoxigyantát használtak, egy példányt pedig most is egy 20 ezer literes acéltartályban tárolnak, vízben. A Pannon-tenger Múzeumot kifejezetten a bükkábrányi fák bemutatása céljából hozták létre. 2013-ban nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt. Itt akár a saját kezeddel is végigsimíthatod egy ősfa darabját.
Márciusban van az erdők világnapja, ennek alkalmából a hónap folyamán mindennap bemutatunk nektek egy szép és érdekes fát Magyarország területéről. Holnap jön a következő! Az eddigieket itt találod.
