Hallottál már a Büdös-pestről, a Kecske-lyukról vagy a Szeleta-barlangról? Miskolc és egyben a Bükk egyik legnépszerűbb kiránduló-, illetve pihenőhelye a festői miliőben fekvő Lillafüred, melynek közvetlen közelében bámulatos sziklaüregeket lehet felfedezni.
A legtöbb honfitársunknak talán nem is kell különösebben bemutatnunk hazánk egyik legszebb és legismertebb miskolci kiránduló- és üdülőhelyét, ami kiváló természeti adottságaival, színvonalas szolgáltatásaival, számos programot kínáló környezetével könnyen rabul ejtik az idillt és kényelmet kereső látogatókat.
Magyarország legmagasabb vízesését, a Lillafüredi vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki
A kisvasúttal, csónakázótóval, impozáns Palotaszállóval és látványos vízeséssel bíró Lillafüreden – ami a múltszázad 20-as éveiben nyerte el mai tetszetős formáját – tényleg minden adott a gondtalan kikapcsolódáshoz és feltöltődéshez, ám az itt tartózkodást bizonyosan érdemes kiegészíteni a minket körülvevő panorámás hegyoldalak bejárásával, illetve a közelben megbúvó fantasztikus barlangok felfedezésével. Azt is mondhatnánk, ezeket a helyszíneket egy vérbeli természetjárónak bűn lenne kihagynia, a többieknek pedig erősen ajánlott!
Csónakázhatunk is a Hámori-tavon
Egyedi barlangi élmények kezdőknek és haladóknak
Az élmény mindenki számára garantált, ugyanis egy Lillafüredről induló, valóban nem túl megerőltető kirándulás során több szabadon látogatható, felszerelést nem igénylő, ám méreteiben és formáiban lenyűgöző sziklaüreget csodálhatunk meg, melyeknek sok ezer évet felölelő múltjuk a természet formálódásáról és a hajdan itt élt ősemberek életéről is regélnek. Mielőtt azonban bevennénk magunkat az erdő csendjébe, hogy felfedezzük a vadont és értékeit, már Lillafüreden is benézhetünk a látványos formákat rejtő földkéreg alá. Igaz, itt a civilizáció szívében még csak belépő ellenében, de a híres Szinva-vízesés mellett nyíló Anna-barlang ezzel együtt is megérdemli a figyelmet, hiszen igazán egyedi látnivalókat tartogat.
Látnivalók az Anna-barlangban
A világviszonylatban is egyedülálló barlang a Szinva-forrás vizéből kivált mésztufában keletkezett. Az 570 méter hosszú üregrendszer képződése 150-200 ezer évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is folyamatosan tart. A kanyargós járatrendszert 208 méteren bemutató séta során különböző növényi fosszíliákat, azaz megkövesedett növényi részeket figyelhetünk meg, illetve denevérekkel is találkozhatunk.
A Palotaszállóhoz tartozó csodálatos Függőkert alsó részén találjuk az Anna-barlang bejáratát
A barlang mesterségesen kialakított, kényelmesen járható folyosóit és termeit – ahol egész évben +10 °C-os hőmérséklet uralkodik – közel 30 perces túravezetéssel ismerhetjük meg. Érdemes ezért minden évszakban pulcsival készülni, mielőtt bemerészkedünk a föld alá! Sokan nem is tudják, hogy Miskolc ivóvízellátásának egy igen jelentős részét ennek a barlangnak a lezárt területén fakadó, rendkívül bővizű Anna-forrás biztosítja.
A vezetett túrák 30 percesek, minden nap egész órakor indulnak, az alábbiak szerint:
Nyári időszakban (április 1. – szeptember 30.) naponta 10.00 – 16.00 óráig
Őszi időszakban (október 1. – október 31.) naponta 10.00 – 15.00 óráig
Téli időszakban (november 1. – március 31.) naponta egy túra indul, minden nap 12:00-kor
Csoportok részére előre bejelentkezés szükséges: tel: (46) 334-130
Maximális csoportlétszám: 35 fő
Teljes árú jegy: 1500 Ft
Kedvezményes jegy: (nyugdíjas és gyermek) 1000 Ft
Óvodás jegy: 300 Ft
További információkat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján, ide kattintva olvashattok.
A Palotaszállótól valamivel odébb, a Répáshutára vezető út mentén találjuk a Szent István-barlangot, ami hasonló körülményekkel enged bebocsátást a föld alatti oldásformák és cseppkövek világába, mint az Anna-barlang. Ha Lillafüreden minden érdekességet látni akarunk, akkor ne hagyjuk ki a Herman Ottó emlékházat sem.
Az István-barlang cseppkőcsodáit se hagyjuk ki
Lillafüredről, a Szent Flórián és Magyarok Nagyasszonya tiszteletére emelt templomtól indulnak azok a kék barlangjelzések, melyek a szűk völgy fölé magasodó fehér sziklapárkányra vezetnek. A pár száz méteres, helyenként kaptatós felmenet fantasztikus panorámával és egy lenyűgöző sziklacsarnokkal fog minket megajándékozni. A Szeleta-barlang bejárata közelében egy esőbeállóval is ellátott természetes kilátópontról kiváló felvételeket készíthetünk az alattunk elnyúló völgyszorosról, a leginkább terepasztalra emlékeztető tájról, de kétségtelen, hogy az innen pár méterre nyíló óriási barlangüreg még izgalmasabb élményt fog nyújtani.
Lillafüred fentről még idillibbnek hat
A hatalmas Szeleta-barlangban
Egy bozótos, sziklalépcsős ösvény végén érjük el a völgytől közel 100 méteres magasságban megbújó inaktív forrásbarlangot, melynek már a bejárata is tekintélyes méretű, hát még a bent található csarnokai. A nyílás 20x15 méteres belső teréhez 8 méteres magasság, és két, egyenként 30, illetve 40 méter hosszú folyosó társul.
Ahogy belépünk a hatalmas sziklaüregbe, pillanatok alatt egy másik világban találjuk magunkat, ahol a sötétség és a csend honol.
A magyarországi barlangi ásatások egyik legelső helyszínén járunk, amely igen jelentős leletegyütteseket hozott napvilágra. A barlang feltárását híres tudósunk, Herman Ottó kezdeményezésére 1906-ban Kadić Ottokár kezdte meg, aki nyolc éven át 12 alkalommal kutatta a barlangot, de később mások is folytattak ásatásokat. A barlang falán helyenként több méteres magasságban ma is jól látszik az a fekete festékcsík, ami a kitöltés eredeti szintjét jelöli, ezzel együtt azt is, milyen komoly munkát végeztek a kutatók.
A Szeleta-barlang az egyik legfontosabb régészeti lelőhelyünk, ami puszta méreteivel is lenyűgözi a turistákat
A tíz rétegre osztott kitöltés gyakorlatilag a jégkor idején az utolsó 140 ezer év során halmozódott fel. Legfőképp barlangi medve csontjai kerültek elő, de barlangi hiéna és oroszlán-, vadló-, kőszáli kecske, farkas- és rénszarvascsontokat is találtak benne. Régészeti szempontból a legfontosabb leleteket az ember alkotta eszközök jelentik. Több mint kétezer pattintott kovakő, valamint több feltárt tűzrakó bizonyítja, hogy az ősember számos alkalommal megtelepedett eme falak között.
Szeleta-barlang bejárata. Kívülről nem is sejteni, hogy bent mekkora tér fogad minket
A magyar paleolitkutatásban egyedi helyet tölt be a Szeleta-barlang, ugyanis itt bukkantak rá először a „diluviális ősember” nyomaira, amely felfedezés lezárta a miskolci Avas lábánál előkerült Bársony-házi „szakócák” (pattintott kőeszközök) ügyében kirobban tudományos vitát. Ekkor lett a barlang a névadója a Szeletien-kultúrának.
A bárki számára szabadon felkereshető barlang a nyári kánikulában igazi hűsítő menedék. Kimélyített járatába, lenyűgöző csarnokába alig jut be a fény, legmélyebb pontjánál pedig már fejlámpa szükséges a tájékozódáshoz. A barlang puszta méretein túl a csend világával tudja elkápráztatni a látogatóit, ami kiváló lehetőséget nyújt a relaxálásra, egy kis elcsendesedésre. A pulóver viszont ide is elkell, ha huzamosabb időt töltünk odabent.
Büdös-pest – Ahol egy csontváz is előkerült
A korábban már említett Kadić Ottokár a Szeleta-barlangban végzet eredményes ásatások sikerén felbuzdulva a környék többi barlangjaiban is ősember nyomait kutatta. A mi kirándulásunk is ezeket a roppant látványos helyszíneket keresi fel, melyek következő állomása a budapestiek számára érdekesnek hangzó Büdös-pest, ami a Szeleta-barlangtól csupán másfél kilométerre található. A „pest” helynévvel egyébként országszerte találkozhatunk. A feltehetően szláv eredetű szó jelentése: üreg, barlang.
A Büdös-pest sem kicsi
Széles erdei úton haladunk a bükki Kis-fennsík peremén, majd a Forrás-völgy felé vesszük az irányt, aminek hegyoldalában meredek és csúszós leágazásban közelítjük meg a Büdös-pestet. A vadregényes környezet csak még izgalmasabbá teszi a felfedezésünket, ahogy a lombokkal fedett sziklás oldalban rálelünk a 37 méter hosszú és 13 méter magas barlangra. A tekintélyes méretű üreg egy elaggott forrásbarlang, amely a középső-triász korú, jól karsztosodó Fehérkői Mészkő Formációban keletkezett.
A kihelyezett táblákon sok érdekességet olvashatunk a barlangok múltjáról és jelenéről
A barlang alaposabb régészeti feltárása csupán 1913-ban kezdődött meg, és több szakaszban egészen 1931-ig tartott, melynek során jelentős mennyiségű ősemberlelet került elő. A sziklaüreget méretei és kedvező földrajzi adottságai miatt használhatta szálláshelyként az ősember, amit a kitöltésben talált gazdag leletanyag is bizonyít. A régészek közel hat méter magas rétegsort távolítottak el a szálkőzetig, valamint egy majdnem teljes női csontvázat is találtak, aki időszámításunk előtt valamikor 5500 és 4900 között élt. Előkerült továbbá több pattintott és csiszolt kőeszköz, valamint több kultúrából származó cserépedény. A barlangüregben szétnézve felvetődhet bennünk a kérdés, vajon hogy éltek itt elődeink, hogyan rendezhették be és tették kényelmesebbé ezt a rideg kőlyukat?
A Forrás-völgy katlanjában
Visszatérünk a Forrás-völgybe vezető útra, s alig pár méteres ereszkedést követően már a völgy alján szaladó patakot követjük folyásirányba. Egy szurdokerdőben járunk, ami alapvetően hűvös, nyírkos, meredek völgyoldalakkal zárt kőzettörmelékes környezetben alakul ki. Nem is annyira a fák – melyek a magasabban fekvő területek fajaival lényegében megegyeznek – mindinkább a cserjeszint az, ami érdekes növényfajokkal varázsolják dzsungellé az erdő mélyét.
A Forrás-völgyben lelünk rá a utunk legizgalmasabb sziklaüregére
Madársóska, szagos müge, erdei sás vagy holdviola, moha és különböző páfrányfélékkel – hogy csak párat említsünk – találkozhatunk, egy teljesen más természeti élményt nyújtva az utunk korábbi részeihez képest.
Utunk legizgalmasabbika a Kecske-lyuk
Éppen hogy befordultunk a Forrás-völgy zöldellő és patakcsobogással komponált díszletébe, pár lépést követően már meg is érkezünk a jellegzetes háromszög alakú bejárattal bíró Kecske-lyukhoz, kirándulásuk leglátványosabb földalatti üregéhez. Több szempontól is különös ez a hely, hiszen e cseppkőfolyásoktól ragyogó, a hegy gyomrába hosszan kanyargó falakat bárki kényelmesen végigjárhatja különösebb felszerelés nélkül.
A Kecske-lyuk bámulatos járatai igazi földalatti kalandot ígérnek
Persze csak akkor vágjunk bele a kalandba, ha nem félünk a bezártságtól, a sötéttől, az egyébként ártalmatlan denevérektől, ugyanakkor betartjuk az írott és íratlan szabályokat.
Ne zavarjuk a barlang élővilágát zajjal és erős lámpafénnyel! Semmilyen módon ne rongáljuk falait, semmiképpen se rakjunk benne tüzet, és ne szemeteljünk. A denevérek telelési időszakában tilos a barlangot látogatni!
Az időszakosan ma is aktív forrásbarlang kiemelt jelentőségét geológiai képződményei és rendkívül értékes gerinces és ízeltlábú faunája adja. A karsztvíz oldó hatása, illetve az általa szállított hordalék koptató hatása együttesen hozta létre a Kecske-lyukat, ami nevét feltehetően az egykoron itt delelő állatok után kapta. A föld alatti patakmeder mintegy 480 méter hosszan kanyarog a hegy belsejében, melynek széles folyosóját sokáig teljesen felegyenesedve tudjuk követni. Alighanem az ország egyik leghosszabb, utcai ruhában is járható, ugyanakkor szabadon látogatható barlangjáról beszélünk.
A barlangot nyáron is denevérek lakják. Maradjunk csendben és ne világítsunk rájuk a lámpánkkal!
A helyiek emberemlékezet óta ismerik ezt a páratlan élményt nyújtó sziklaüreget. Első leírója 1882-ben Márki Sándor volt, és hasonlóan a környék többi barlangjához, itt is ásatások folytak. Az előcsarnok kitöltéséből a bükki kultúra vonaldíszes edénytöredékei és eszközmaradványai kerültek elő. 1926-ban Bokor Elemér faunisztikai vizsgálatokat végzett, s innen írta le a Gebhardt vakfutrinkát, a hegység bennszülött rovarfaját. Több denevérfaj nyáron is szálláshelyként használja a barlangot, ezt a bejárathoz közeli guanótelep is igazolja.
A főág sokáig olyan széles, hogy le sem kell hajolnunk
Az igazán autentikus barlangi élményt követően továbbfolytatjuk az utat az árnyas völgyben, majd a kiépített Király-kútnál akár a tanösvény jelzéseit követve elérjük a város szélét, valamint az 5-ös, illetve 15-ös buszjáratok megállóját, ahonnan pár perc alatt visszaérhetünk Lillafüredre, vagy akár Miskolcra.
Ez a kis túra mindössze 5 kilométer hosszú, mégis olyan élménygazdag, hogy nyugodtan számolhatjuk félnaposra a programot, gyerekekkel pedig akár még hosszabbra is elnyúlhat a felfedezőút. Egy dolog viszont biztos, nem csak számukra lesz maradandó az élmény, itt minden korosztály ámulatba esik a Bükk föld alatti világától.
A cikk 2020. júliusában jelent meg először.
