Tavaszi nászra készülődnek a vadmacskák: kamera rögzítette a bundáját tisztogató ragadozót.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) a Facebook-oldalán osztott meg egy felvételt, amin egy kifejlett vadmacska épp tisztálkodik. Ennek a fokozottan védett fajnak februártól márciusig tart a párzási időszaka, amit pacsmagolásnak neveznek. Ilyenkor a faj a megszokottnál nagyobb területeket jár be, kevésbé óvatos, ezért érdemes az utakon fokozottan odafigyelni rájuk is – hívja fel a figyelmet a nemzetipark-igazgatóság.
Az Év emlősének 2024-ben megválasztott vadmacska ritkán kerül a kamerák elé, továbbá könnyen összetéveszthető háziasított rokonával. A ragadozót terepi körülmények között sokszor nem is lehet egyértelműen beazonosítani. Általánosságban elmondható, hogy a vadmacska szőrmintázata halványabb a házi rokonáénál, teste zömökebb, végtagjai robusztusabbak, fehér bajuszszálai fejlettebbek, fülkagylói arányosan kisebbek, farka pedig tompa végű és dús szőrzetű. Testhossza 47-80 cm, farokhossza 24-28 cm, tömege 4-5 kg.
A vadmacska nem véletlenül fokozottan védett faj, élőhelyeinek eltűnése mellett főként a házimacskával való hibridizáció veszélyezteti. A rejtőzködés és az említett hibridizáció miatt nehéz megbecsülni a hazai vadmacska-populáció méretét. A faj élőhelye beszűkült, de egyedei a Bakonytól a Zempléni-hegységig, a Tiszántúlon és a Vajdaság területén, továbbá a Dunántúl jelentős részén is megtalálhatóak. Becslések szerint a Kárpátok területén 100 km²-enként kb. 10-13 egyed él. A DINPI megközelítő becslése alapján legjobban felmért területükön, a Börzsönyben körülbelül 30 példány lakik, amelyek szaporodnak is.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
