Cikcakkos úton az art deco nyomában Pesten

Egy korszak és egy stílus(irányzat) a két világháború között, amely szereti a szimmetriát, a letisztult formákat és a cikcakkos dekorációt. Áramvonalas, elegáns, de nem minimalista. Ez az art deco. Érdekes épületeket mutatunk a főváros pesti oldalán, amelyeket egy sétára felfűzve olyan arcát fedezhetjük fel a városnak, amiről nem is hittük volna, hogy létezik.

Szöveg:
2024. november 17.

Egy korszak és egy stílus(irányzat) a két világháború között, amely szereti a szimmetriát, a letisztult formákat és a cikcakkos dekorációt. Áramvonalas, elegáns, de nem minimalista. Ez az art deco. Érdekes épületeket mutatunk a főváros pesti oldalán, amelyeket egy sétára felfűzve olyan arcát fedezhetjük fel a városnak, amiről nem is hittük volna, hogy létezik.

Trafóházból modern irodaház a belvárosban – V. ker., Markó utca 9.

Budapest egyik legstílusosabb art deco épülete a Lipótvárosban, a Markó utcában található. Az elektromos művek megrendelésére a Györgyi Dénes, Román Ernő építészpáros tervezte. A hajdani négyemeletes trafóház 1931-re készült el. Zárt tömbjéből a negyedik emeleti középső rész kiemelkedik.

Klinkertégla homlokzatát függőleges hangsúlyként háromszögű kiugrások tagolják, vízszintesen pedig az épületen körülfutó széles kőlábazat és a párkányzatok ritmizálják. A bejárati ajtót egy elektromos szimbólum díszíti, a technika és civilizáció atyjának, tartott Prométheusz tűzlopás-jelenete.

Az épületet az 1970-es évek végén ipari műemlékké nyilvánították, de egészen 1990-ig transzformátorházként funkcionált. A 90-es évektől újabb átalakulás következett, ekkor bővítették az emeletek számát, majd bankközpont és bankfiók lett belőle. 2014 óta irodaházként működik. Ma országos szintű műemléki védelem alatt áll. Belülről nem látogatható.

Egy sugárút kapuja – a Madách tér épületegyüttese – VII. ker., Károly körút 15–25.; Madách tér 1–7.

A Madách-házak mindig is kiugrottak elegáns tömbjellegükkel és „vörös” téglahomlokzatukkal a Károly körút és a környező házak közül. Az Erzsébet vagy más néven Madách Imre sugárút gondolata, mely az Erzsébetvároson keresztül a Városligetbe vezetett volna, már az 1900-as évek elején felmerült. De az út torkolatának épületegyüttesére, a Madách tér kialakítására csak 1930-ban írtak ki tervpályázatot. A nyertes Árkay Aladár lett, de hirtelen halálát követően a megbízást Wälder Gyula kapta meg.

A sugárút létrejöttét először a gazdasági válság, majd a második világháború akadályozta. A grandiózus építészeti projekt végül műemléki megfontolások és pénztelenség miatt sosem valósult meg. Mára maradt a 11 egymásba fonódó épületből álló lakó- és irodaház-komplexum, illetve a Madách tér kapuja, az U alakú árkádsorral. Az épületek alul márvány-, feljebb klinkertéglás burkolatot kaptak. A tetejét budakalászi mészkővel fedték le, a házak tömbszerűségét pedig kovácsoltvas franciaerkélyekkel oldották. A homlokzatok tagolása, díszítése és pártázata

a város egyik legmenőbb art deco épülettömbjévé emeli a Madách-házakat.

A hét- és ötemeletes épületek 1937–38-ban Budapest legmagasabb „felhőkarcolójának” számítottak. Az épületek nem látogathatók.

Egykor áramszolgáltató telep, ma Elektrotechnikai Múzeum – VII. ker., Kazinczy utca 21.

Ha szeretnénk egy tipikus art deco lépcsőházban sétálni, amely szabadon látogatható, és hangulatával azonnal belopja magát a szívünkbe, menjünk be a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Múzeumba. A kapualjból jobbra nyíló impozáns főlépcsőház maga az art deco elegancia és stílus. Vasrácsokkal védett ablakai mögött padlóját Györgyi Dénes Mildecor-szabadalma alapján készült mintás műkő, a falát zöld mázas Zsolnay-csempeburkolat díszíti.

Az épület egykor transzformátorállomásként működött, amely 1933–34-ben épült Gerstenberg Ákos és Arvé Károly tervei alapján. Fél évszázadig ennek az átalakító állomásnak köszönhette energiáját a pesti belváros. A múzeum mögött, az udvarban az elmúlt évtizedek ikonikussá vált neonreklám-gyűjteményét nézhetjük meg.

Felsorakozik itt gyermekkorunk Patyolat ruhatisztító vállalatának fehér hattyúja, a Csemege-kosár, az Omnia vagy a Károly körúti Mignon cukrászda felirata. Bővebb információ a kiállításokról, nyitvatartásról, belépőjegyekről a múzeum honlapján (kozlekedesimuzeum.hu/hu/tagintezmenyek) olvasható.

Ízig-vérig art deco lakóház az Újlipótvárosban – XIII. ker., Pannónia utca 19.

A hazai art deco építészet egyik megkerülhetetlen gyöngyszemét a Pannónia utca 19. szám alatt találjuk. A nagypolgároknak épült ötemeletes bérház – eredetileg szintenként két nagy méretű lakással – 1929-re készült el. Tervezői Spiegel Frigyes és Kovács Endre. A klinkertéglákkal kirakott homlokzat fő attrakciói kétségkívül a rizalitszerűen kiemelkedő zárterkélyek, melyek három emeletet fognak át, és első pillantásra szerethetővé teszik az épületet.

Az art deco stílus jellegzetességeit pazarul mutatja a zárterkélyek ablakait keretező egyedi, geometrikus díszek, vonalak hálózata és az ablakokat körbevevő gyémánt kváderkövek. Ezekre a motívumokra rímel az épület bejárata feletti táblán a szögletesen megtörő vonalak sora. A lépcsőzetesen záródó oromzat tetején végigfutó pártázat némi egzotikus-keleties hangulatot ad az épületnek. Jelenleg lakóház, és nem látogatható szabadon.

Luxusbérház és „Vasalóház” – a Szent István park és környéke – XIII. ker., Pozsonyi út 38–40–42.; Pozsonyi út 53–55.

A XIII. kerületben, Újlipóciában tekeregve számos helyen van módunk art deco jegyeket magukon viselő házakba botlani. Ezek közül is kiemelkedik a Pozsonyi út és a Szent István park sarkán álló kettős épülettömb. Az 1936-ban átadott Dunapark-ház néven elhíresült épületegyüttest a Hofstätter Béla, Domány Ferenc építészpáros jegyzi. A maga korában Budapest legelegánsabb luxusbérház-palotájának számított, mely becenevét a földszinten nyílt Dunapark kávéházról kapta.

Többek között azért is izgalmas ez az építmény, mert

bár kellemes arányaival külsőleg a Bauhausba hajló modern stílust mutatja, a belső lépcsőházak már az art deco pazar formavilágát tükrözik.

Kívülről egyszerű, szögletes vonalvezetés jellemzi, ahol a kőburkolat dominál. A Duna és a park felől erkélysoros homlokzattal, a Pozsonyi út felől franciaudvarral. Belülről viszont minden a luxust hangsúlyozza: a tágas terek, a nemes anyagok, a fűtőtestek, a falióra, a lépcsőkön és az előcsarnokban a márványburkolat és a hat emeleten keresztül kecsesen csavarodó csigalépcső. A lépcsőházban a legapróbb részleteket is, a lakók névtáblájától a feliratokig egységes dizájn szerint alkották meg.

Aki szereti a meglepő formájú épületeket, és az art deco a kedvence, annak érdemes megnéznie a Pozsonyi út 53–55. alatt található, Hámor István által tervezett lakóházat. Az 1941–42-ben készült bérház jellegzetes formáját a háromszög alakú sarokteleknek köszönheti, amelyre ék alaprajzú, vasaló lapjához hasonló épületet emeltek.

Ezért is kezdték a környéken – éppúgy, mint a híres New York-i párját – „Vasalóház” néven emlegetni.

Ék alakjának csúcsán elhelyezett, viszonylag nagy méretű, íves erkélysora attraktív hatású. Az előcsarnok márvány padlóburkolatához szépen illeszkednek a lépcsőház pácolt fa építészeti elemei. Az említett épületek, lakóházak, nem látogathatók, ezért meg kell elégednünk a homlokzatok megcsodálásával.

Forrás:

Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet I–II.
Kovács Dániel és Gulyás Attila: Art déco és modern Budapest

A cikk először a Turista Magazin 2024. február-márciusi számában jelent meg.



Cikkajánló