Magyarország pallósoros ösvényei, I. rész

A Magyarország nagy részén terpeszkedő alföldi táj valaha a folyók, az árterek és a mocsarak világa volt. A hajdani vízi világ buja képét mára csak a gátak közé szorított árterek egy-egy apró foltja őrzi, ahol az időszakos vízborításhoz alkalmazkodott, áthatolhatatlan növényzet az úr. Többnyire ezekbe a sűrű szövetű, zöld „útvesztőkbe" engednek betekintést a pallóösvények, amelyekről a vizes élőhelyek pezsgő élővilágát is megfigyelhetjük. A pallósorok látogatásához a nyári félévben rovarriasztó spray használata elengedhetetlen, az élővilág fürkészéséhez pedig a távcső nélkülözhetetlen eszköz.

Alábbi gyűjtésünkben összeszedtük Magyarország cölöpsétányait – a lista nem teljes, de a leghosszabb és legérdekesebb pallósorokat tartalmazza. (A leromlott állapotú, nagyon rövid vagy bizonytalan sorsú ösvényeket kihagytuk.) Mindegyikük megtalálható a Természetjárón és a Természetjáró appban a szükséges információkkal együtt.

Vízi ösvények a főváros környékén

A bányászat okozta több évtizedes leállás után immár több mint 20 éve újra működnek Tata karsztforrásai, és a körülöttük kialakult egyedülálló lápi világhoz különleges tanösvény dukál. A tatai Fényes tanösvény 1 km-es pallóútja vízben álló égererdőt, enyhén szénsavas, bugyogó, kristálytiszta vizet, a tófelszínt áttörő facsonkokat tár a látogatók elé, ráadásul vízi játszóteret és kézi erővel hajtható kompot is tartalmaz.

Az alkálisós, a Sárvíz mocsaraként létrejött székesfehérvári Sóstón 7 kilométeres élményösvényt alakítottak ki, amit egy tanösvény játékos elemekkel tarkított állomásai, madármegfigyelő-torony, kilátó és látogatóközpont is színesít. A városi „cölöpszafarin" húsevő növényekről, lápi pócról és egy jó adag madárfajról tudhatunk meg többet úgy, hogy közben meg is figyelhetjük őket.

Budapest határában, egy dunakeszi hipermarket parkolója mögött található az ország egyik legegyedibb cölöpsétánya, a Teknős tanösvény. Az apró, egyébként nem kifejezetten látványos tőzeglápot felfedő pallósor izgalmas építészeti és információs megoldásaival izgalmas élmény annak, aki rászánja a szükséges 1-1,5 órát.

Rövid és korhadó, de továbbra is jól használható pallósor a Gyadai tanösvény sáros szakasza, ahol nyílt vízfelület nincs, a süppedős dágványon viszont esős időszakban másképp nemigen lehetne átkelni. A cölöpjárda a függőhídjáról ismert gyadai tanösvény szerves része, ahogy az egyensúlyozó-cölöpök sora vagy épp a hintahíd is. A tanösvény kezdőpontja a több órás időtöltésre lehetőséget biztosító Katalinpusztai Kirándulóközpont.

Park inkább, mint láp, hiszen két csatorna találkozásánál alakították ki a dabasi Szent Jakab sétányt. A fahidak és pallósorok hálózatából felépülő tanösvényen kilátót, szigetet és játszóteret is találni. A ligetes, pagonyszerű környezet vizesárkaival és tavaival ideális családi célpont.

Pallósorok hegyi környezetben

A Mecsek legbőségesebb vízfakadásánál, az orfűi tórendszert tápláló Vízfő-forrásnál található a karsztjelenségeket és környezetüket bemutató Vízfő tanösvény. A patak öntésterületén terpeszkedő égererdő vizenyős „dzsungelén" rövid pallósor kacskaringózik át, kezdőpontjánál pedig malommúzeum működik. Néhány perc séta innen az Orfűi-tó, ahol strandolni is lehet.

Szinte ismeretlen látványossága Hollókőnek a szórakoztató kialakítású Kertek alja tanösvény, amit a faluszéli patakárok oldalába rögzítettek. A régi paraszti élet kellékeit és hétköznapi momentumait bemutató pallóút 800 méter hosszan, az egykori mosótavak mélyedései között vezet a félhomályos erdőben.