Minden télen megjelenik Magyarországon. Szeret népes csapatokba verődni. Szívesen fogyasztja a kökényt, a galagonyát, a csipkebogyót, de rájár a boróka és a vadszőlő termésére is. Jellegzetes csacsogó, recsegő hangjáról könnyen felismerhető. Tudod, melyik ez az énekesmadarunk? Cikkünkből azt is megtudhatod, honnan kapta a nevét.
A fenyőrigó méretre a fekete rigóhoz hasonló, a tollazata azonban más: szürke, gesztenyebarna, pettyezett. Mellkasának felső részén tollai vörösbarna árnyalatúak, míg testének alsó részei másutt fehérek.
Van saját stílusa, jó megjelenésű, az egyik legszebb rigóféle. Igazi társas lény, telente gyakran látható nagyobb csapatokban.
Általában a magas fák csúcsain mozog. Azokban az időkben, amikor a madarakat még étkezési célra gyűjtötték be hazánkban is, a fenyőrigót hurokkal fogták meg nagy számban télen, főleg a borókásokban. Ez a növény is fenyőféle, innen ered a fenyőrigó, népiesen fenyőmadár elnevezés.
A fás, bokros pusztai facsoportoktól kezdve a hullámtéri erdőkön át a városi parkokig sokféle élőhelyen előfordul. A téli időszakban különféle bogyókkal táplálkozik. Étlapján a kökény, a csipkebogyó, a galagonya és az ostorfa termése egyaránt szerepel.
Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft egyedenként.
Ennek a különösen szép tollazatú madárnak az éneke is feltűnő, csacsogó és recsegő hangok egyedi keveréke, melyről könnyen beazonosítható.
Nem érzékenyek az ember közelségére, gyakran találkozhatunk velük mezőgazdasági területeken, legelőkön, gyümölcsösökben, de városi parkokban és kertekben is előfordulhatnak. Hidegebb teleken, vagy ha a táplálékforrások kimerülnek, mocsarak, vízpartok környékén is felbukkanhatnak, ahol főként puhatestűek után kutatnak. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Sárrét részterületén decemberben hangoskodó fenyőrigók népes csapataival találkozhatunk. Itt olvashatsz róluk többet.
A cikke először 2022 decemberében jelent meg.
