Pár napja a nagyobb online hírportáloktól kezdve a közösségi média felületein keresztül a közbeszédig szinte mindenhol szó esett a Miskolcon bóklászó medvéről. Sőt, több videó is felkerült a netre az állatról. Megkerestük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferensét, Bakó Botondot, hogy megkérdezzük, valójában mit is lehet tudni a város útjain kóborló mackóról.
Az utóbbi napokban többször is feltűnt Miskolcon, illetve annak külterületén, a lyukóvölgyi térségben egy barna medve. (Ebben a cikkünkben mi is hírt adtunk róla.) Ám az kevésbé került szóba a hírekben, hogy erről a mackóról mit lehet tudni, milyen korú lehet, hím-e vagy nőstény, és egyáltalán, mit kereshet itt nálunk? A Turista Magazin megkeresésére Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferense elmondta, hogy a fokozottan védett barna medve Magyarországon nem szaporodik, az ő területük, élőhelyük többek között Erdély mellett a szomszédos Szlovákiában, az Alacsony-, illetve Magas-Tátrában van. Ez a most Miskolcon feltűnt állat is valószínűleg egy Szlovákiából ideiglenesen átjött, kóborló egyed lehet.
– A Tátrában az utóbbi években komoly élőhely-átalakulások voltak – magyarázza Bakó Botond. Többször orkánerejű szélviharok taroltak végig az erdőségeken, a becslések szerint kb. 100 ezer hektárnyi erdő dőlt ki. Így a medvék élőhelye is jelentősen csökkent. Emellett emberi zavarás és élelemhiány is szerepelhet az okok között. Az idei év aszályos időszakkal kezdődött, ami azt eredményezte, hogy az erdőben nem volt elegendő élelem a medvéknek.
Bár nagyragadozóknak titulálják őket, a táplálékuk 70-80%-a növényi eredetű. Főleg gombákat, erdei terméseket, gyümölcsöket esznek, de szerepel az étlapjukon hangya és frissen elejtett döghús is.
Az idei nyár és az ősz ugyan már csapadékosabb volt, és az erdőkben megszaporodtak a fellelhető élelemforrások is. Ám ősszel a gombákat, a somot és más bogyós gyümölcsöket az ember is begyűjti, ezáltal a medvéknek kevesebb jut, már pedig a téli álom előtt ezeknek a hatalmas állatoknak szükségük van nagyobb mennyiségű táplálékra. Ha pedig nincs elég táplálék szlovákiai élőhelyükön, akkor keresnek máshol, és előfordul, hogy ideiglenesen átjönnek hozzánk, miközben élelem után kutatnak, így például megjelenthetnek a Bükkben. De az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezek a kóborló egyedek télire visszamennek a saját területükre.
– Azt is fontos tudni a medvéről – teszi hozzá a szakember –, hogy bár ő a főnök az erdőben, mivel erre szocializálódott, ha nem zavarjuk, nem provokáljuk, akkor nem támad.
Csendben, észrevétlenül mozog az erdőben, s ha teheti inkább kerüli az embert, hiszen nem tekinti zsákmánynak, minek is kerülne vele konfliktusba?
Azt szokták mondani, ha egy medve azt akarja, hogy ne lássák meg, nem fogják észrevenni. Ez a mostani miskolci medve is gyaníthatóan az emberi zavarás miatt rohangál össze-vissza a város utcáin, ha nem zavarnánk, akkor a település határában maradna, és minél előbb megpróbálna visszamenni a Bükkbe, majd napokon belül vissza Szlovákiába, az eredeti élőhelyére.
– A lábnyomokból következtethetünk a korára és a nemére is. A Miskolc környékén bóklászó medve ez alapján nagy valószínűséggel egy kis termetű, fiatal állat. Nem nőstény és nem kifejlett, nagy hím medve, és úgy tűnik, nem akar mást nálunk, mint élelmet gyűjteni, enni, majd hazamenni Szlovákiába.
A legjobb, amit tehetünk, hogy békén hagyjuk. Ha meglátjuk, ne üldözzük autóval, ne videózzuk, ne szelfizzünk vele, ezzel csak összezavarjuk, és menekülésre késztetjük. Tudja ő, merre van az erdő, az élőhelye.
Végül a szakember arra kéri a lakosságot, amennyiben medvét észlelnek vagy medvenyomokra bukkannak, jelezzék azt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak a +36 30 861-3808-as ügyeleti telefonszámon. Munkatársaink minden esetben kimennek a helyszínre, és ellenőrzik a bejelentést. Ha valóban medvéről van szó, felveszik a kapcsolatot az önkormányzattal, a helyi lakosokkal, megpróbálnak segíteni nekik felkészülni a várható helyzetre, azért, hogy a medvével való együttélés minél konfliktusmentesebb legyen.
