A lárvái életmódjáról elnevezett élőlényről látványos – és kissé félelmetes – videó készült.
Hangyáról és farkasról mindenki hallott már, na de a kettő együtt? A különös élőlény nem más, mint egy szitakötőszerű rovar, melynek lárvája a táplálékszerzés nem mindennapi módját alkalmazza. A faj a hangyalesők kb. 1500 tagot számláló családjába tartozik (Magyarországon 12-t mutattak ki).
A hangyafarkas lárvái sokkal barátságtalanabbul festenek, mint a kifejlett példányok. Nagy, megnyúlt rágójuk és állkapcsuk van, ezzel szívják ki a levadászott ízeltlábú testnedveit. Áldozatukat fogótölcsér segítségével kapják el, amit a homokos talajba ásnak, ezután elhelyezkednek az alján. Előbb-utóbb arra jár egy hangya vagy más, kisebb rovar, a hangyafarkaslárva pedig homokszemekkel kezdi bombázni, hogy a zsákmány ne tudjon kimászni. Ettől a homok az áldozat lába alól is kifut, és a lyuk alján végzi, a lárva nagy örömére, ami méreggel megbénítja, majd kiszívja a nedveit.
Ezt a folyamatot vette filmre Karácsony Sándor a Gönyűi-homokvidéken:
Az imágókat a szitakötőktől hosszú, bunkós csápjuk különbözteti meg, illetve az, hogy sokkal lassabban, csapongva repülnek, úgy vadásznak apró rovarokra, amelyek a növényzetben bújnak meg.
A Győrtől keletre fekvő Gönyűi-homokvidék kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, kiterjedése 2881,29 hektár. Ennek 280 hektárján folyik most többek között a GRASSLAND-HU LIFE inregrált projekt, ennek a keretén belül pedig egy film is készül, amelynek operatőre Karácsony Sándor. A természetfilmből rövidebb részeket mi is közöltünk már az oldalon, itt nézheted meg őket.
A homokvidék egyik érdekessége, hogy a katonai használatnak köszönhetően maradhatott fenn. Maga a projekt 2026 végéig tart, és más részei is vannak, többek között alapállapot-felmérés, egy tanösvény kialakítása, valamint konkrét természetvédelmi akciók.
