Egy körtúrába foglaltuk a Vértes legmagasabb pontját, a környezetében található panorámahelyeket, érdekes és nevezetes helyszíneket, amihez a hegység pagonyrengetegje biztosítja a természeti idillt.
Természetesen hegymászó felszerelésre aligha lesz szükségünk, ennek az alig több mint 400 méterrel a tengerszint fölé emelkedő vidéknek a felfedezéséhez. A címben szereplő csákány szó a környék helyneveire, hajdanvolt falujára, patakjára utal, és természetesen a hegység legmagasabb hegyére a Nagy-Csákányra. Ezzel együtt a környéken több magaslatra is ellátogatunk, melyek alig maradnak el túránk kiemelt célpontjától.
A Nagy-Csákányt bejáró túránk során, akár ilyen „fabagollyal” is találkozhatunk
A pár házas Csákányospuszta
Indítsuk a körtúránkat a Tatabányától alig pár kilométerre, az 1-es főút mentén fekvő Csákányospusztáról, ahol ma néhány ház és egy fejlődő majorság áll. Az autót hagyjuk az egykori Birka csárda melletti parkolóban, ahonnan csak pár lépést kell megtennünk a legelőkkel és gazdasági épületekkel körülölelt területig. Egykoron itt állt a már 13. században is létező Csákányosegyháza, ami nem azonos a ma Tatabányához tartozó kis elszigetelt településrésszel. Ennek a török időkben elpusztult falunak mára csak alig pár kőből megmaradt kápolnaromja hirdeti az emlékét, illetve nemrég folytatott régészeti ásatások során a falu temetőjét is feltárták. Csákányosegyháza sokáig lakatlan volt, a kifaragott tábla tanúsága szerint nevét pedig újra használni kezdték a helyiek.
Az egykori falu romkápolnájához az Országos Kéktúra jelzéseiről csupán pár lépést kell letérnünk, ahonnan a festőien ható kis dombról belátni egész Csákányospusztát.
Ennyi maradt a közelmúltban feltárt szentélyből
Látványos sziklák a Mária-szakadékban
A kéken folytatva az utat, pár száz métert megtéve a Vértes egyik páratlan nevezetességének, a Mária-szakadéknak a bejáratához érkezünk. A Csákányospusztai kulcsosháztól kezdődően kb. 500 méteren keresztül szűk kanyonban követhetjük a kék jelzést, melyben nem is oly régen a nagy víztömegű Csákány-patak formálta a hatalmas sziklákat. Manapság a szurdok száraz kőóriásai közt csak az eső vagy a tavaszi olvadás csordogál. Az elapadt patakot már a térkép sem jelöli.
Egykor itt, a Mária-szakadék sziklái között csörgedezett a Csákány-patak
Körtvélyesi látnivalók
A szurdok bal parti falát a Nagy-Csákány széles tömege alkotja, míg a jobb oldali meredély a Kis-Kopasz-hegyhez tartozik. Ennek a 419 méter magas bércnek a tetején találjuk a kék kereszt és kék háromszög jelzéseken megközelíthető Körtvélyesi-kilátót. A 16 méteres, háromszög alakú faépület legfelső szintjéről tökéletesen rálátni a szomszédos Nagy-Csákányra, Tatabányára és a távolban húzódó Gerecse vonulatára. Ne hagyjuk ki ezt a nagyszerű kilátót, mert bár az utunk során több magaslatra is felhágunk, körpanorámában csak itt lesz részünk.
Kilátás a Körtvélyesi-kilátóból
A Mária-szurdokból kiérve balra fordulunk a Nagy-Csákány irányába. Elhaladunk többek között az erdő csendjében nyugvó körtvélyespusztai temető mellett, kitérőt tehetünk a Béla-forrás épphogy csepegő forrásához, majd a kék kereszt jelzésein elérjük magát Körtvélyespusztát. A néhány házból és egy kápolnából álló hajdani kis falutól egy jelzetlen úton egyből felhághatunk a Nagy-Csákány tetejére, de egy nagyobb kerülővel még jó pár vértesi élményt begyűjthetünk, mielőtt felérnénk a legmagasabb pontra.
Körtvélyesi erdei temetőben egy hajdanvolt falu lakói nyugszanak
Ha továbbhaladunk a kék kereszten, némi ereszkedéssel a Nagy-Csákány délnyugati lábához érünk. A hegység belső területeitől markánsan elváló meredek hegylábat fogjuk végigkísérni a piros kereszten, de előtte kicsit lepihenhetünk a legendás Szép Ilonka-forrásnál, aminek környezetét a közelmúltban újítottak fel.
A forrás neve – csak úgy, mint a környék több helynevei is – Mátyás királyunkhoz köthető, akinek ez volt az egyik kedvenc vadászterülete. A monda szerint egy fiatal lány, Szép Ilonka, aki a hegység belsejében élt öreg apjával, itt találkozott az álruhában járó, vadászként bemutatkozó Mátyás királlyal, akibe rögtön beleszeretett. Kisvártatva kiderült, hogy az ifjú vadász valójában maga az uralkodó, s a leány elkeseredett, mert tudta, hogy szerelmüknek nincs jövője. A csalódott Ilonkának bánatában megszakadt a szíve, a visszatérő Mátyás pedig már csak a lány sírját találta meg itt, a forrás közelében. Erről a bús történetről szól Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című verse.
A Szép Ilonka-forrás környezete tökéletes pihenőhely
A forrástól nem túl messze valóban találunk egy sírt, de ez aligha Szép Ilonkáé. A fejfán ismeretlen katona felirat áll, ami a második világháború egykoron itt zajlott súlyos harcainak egyik magyar áldozatára emlékszik.
Ismeretlen katona sírja a Szép Ilonka-forrás közelében
A már említett piros háromszöget követjük, ahol anno erdészeti vasút is haladt, de ennek nyomát már csak a térképen találjuk. A kényelmes földúton, elegyes erdőben, helyenként csemetést mellőzve haladunk délkeletnek, mígnem elérjük a piros háromszög jelzést. Ezen a meredeken felkaptatva egy természetes kilátópontra érünk fel, ahonnan elsősorban délre nyílik kilátás az erdő hullámzó lombkoronáira.
Mondhatjuk, hogy megmásztuk a Csákány meredek szoknyáját, de most még voltaképpen a fő tömb egyik lapos magaslatán, a Szállás-hegyen vagyunk. Ez számunkra inkább csak a térképi feliratból derül ki, mert voltaképpen egy platóra értünk fel, amely egy másik elkeresztelt magaslati pontnak is otthont ad. Ez a Körtvélyes, ahová a frissen festet piros háromszögek vezetnek.
A Vértesben sok turistaút széles földúton halad, és gyakoriak az irtásos részek is
A Körtvélyes tetején
A Nagy-Csákány tömbjéhez tartozó Körtvélyes csúcsán egy geodéziai mérőtorony áll. Ez a 480 méteres magaslat alig pár méterrel marad el a Nagy-Csákány legmagasabb pontjától, amitől ez a pont egy kissé elkülönülve, a hegytömb északnyugat-délkeleti irányban húzódó gerincéből emelkedik ki.
A Körtvélyes tornya, ahová turistajelzések vezetnek, de felmenni nem szabad rá!
A Nagy-Csákány platójának nyugati peremén állva sóvárogva tekinthetünk a hatalmas és bizonyára pompás panorámát nyújtó betontoronyra. A meredélyes hegyoldal földszintjén állva ugyanis a sűrű erdő miatt nem élvezhetjük a kilátást, a toronyba pedig hivatalosan tilos felmenni, ami nem mellesleg balesetveszélyes is!
A Körtvélyestől némi térképolvasási készségre is szükségünk lesz, hogy feltaláljunk a már sokat emlegetett Vértes legtetejére. Kezdetben a piros sáv jelzéseit követjük, majd jelzetlen úton érünk fel a Nagy-Csákányra.
Fent a Nagy-Csákányon
Korábban már félig-meddig elárultuk a Nagy-Csákány hiányosságát, de a talán most sem leplezünk le nagy titkot azzal, hogy bevalljuk: a hegység legmagasabb pontján nincs kilátás. A szomszédaitól alig megkülönböztethető lapos tetejű hegy nem szolgál panorámaélményekkel, sőt, maga a csúcsot jelölő oszlop is alig észrevehető a fiatal fák sorában. Felvetődik tehát a kérdés: miért is másszunk fel erre a hegyre, ahová még jelzett turistaút sem vezet?
A jelentéktelennek ható csúcsoszlop a Nagy-Csákányon. A hegytető keleti oldalán némi kilátásban is részünk lehet
Egyrészt a hegy déli platójáról némi kilátásban azért lesz részünk, másrészt mégiscsak így mondhatjuk el magunkról, hogy jártunk a Vértes legtetején. Akinek ez sovány motivációt jelent, az megmászhatja a hegyet a geoláda kincseiért is, amit a csúcstól nem messze rejtettek el egy jellegzetes helyen. (A Körtvélyesi-torony közelébe is találunk geoládát.) Nem mellesleg a kényelmes utakon és több irányból is megmászható Nagy-Csákány szép és csendes pagonyerdőt tár elénk, ahol a kevés turistaforgalom miatt jó eséllyel megfigyelhetjük a környék vadjait.
A Nagy-Csákány geoládájának kincsei. A folyamatosan cserélődő tárgyak között akár egy jó recepttippet is találhatunk
A helyenként köves, ördögszántásos hegytetőről északi irányban, továbbra is jelzetlen, de kényelmes utakon juthatunk le a korábban már megismert Csákányospusztára, illetve az Országos Kéktúra jelzésére. Ezt a változatos környezetet kényelmesen bejáró túrát mindenkinek meleg szívvel ajánljuk, csupán arra kérünk titeket, hogy vigyétek haza magatokkal az elemózsia csomagolását és a műanyag flakonokat, mert azt helyettetek más nem fogja megtenni. Túrázzunk felelősen, és vigyázzunk egymásra!
A cikk 2021 márciusában jelent meg.
