Mit keres a búbos vöcsök Érsekcsanád utcáin?
Amikor a Szőlő utcában észrevették a furcsa kinézetű és esetlenül mozgó madarat az úton, értesítették a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatát, akik azonnal sejtették a leírás alapján, hogy búbos vöcsökről lesz szó. Valóban így volt. A vonuló madár nagy valószínűséggel eltévedt a reggeli ködben, és víznek nézte az utca sötét, nedvességtől csillogó aszfaltját. Le is szállt rá – számol be róla a nemzetipark-igazgatóság a weboldalán. Ezzel azonban nagy bajba került, a vöcskök ugyanis nem tudnak felszállni a szárazföldről, csak a vízről.
„A helyszínre érkező kollégáink befogás után megállapították, hogy egészséges, nincs sérülése, csak útbaigazításra van szüksége” – írják. A természetvédelmi őrök végül Baján, a Dunán engedték szabadon a madarat, ami tova is úszott.
A búbos vöcsök a legnagyobb hazai vöcsökfaj. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Legkönnyebben a fején lévő jellegzetes tollakról lehet felismerni. Rendszeres fészkelő Magyarországon és sok helyen előfordul. Rövidtávú vonuló, telelni Dél-Európában szokott, de pár példány itthon telel át.
A búbos vöcsök nemcsak külseje, hanem érdekes násztánca miatt is figyelemreméltó. Ilyenkor a hím és a tojó kimeresztik gyönyörű tollgallérjukat, majd vízinövényekkel a csőrükben, begyüket egymásnak feszítve a vízfelszín tetején járják el a násztáncot, a végén pedig a víz alól felhozott növényekkel ajándékozzák meg egymást. A sikeres párválasztás után kezdik meg a nádból, gyékényből és vízinövényekből álló úszó fészküket építeni utódaik számára.
