Nyugodtan mondhatjuk, hogy Budapest a barlangok fővárosa is, hiszen sehol a világon nincs még egy olyan város, amely alatt ilyen jelentős kiterjedésű, különleges képződményekkel díszített járatrendszer húzódna. Ezek közül is a legjelentősebb a második kerületben található Pál-völgyi-barlangrendszer, ami jelenleg Magyarország leghosszabb ismert barlangrendszere, és amelynek egy részét a legnagyobb kényelemben, akár utcai ruhában is bárki bejárhatja.
A legtöbb fővárosi gyerekkorában, általában iskolai, esetleg családi kirándulás keretében ismerkedik meg Budapest felszín alatti járataival és képződményeivel, majd az évek során sokan el is feledik, hogy milyen csodákat rejt a föld, és talán soha többé hasonlót sem látnak. Mindez azért is sajnálatos, mert felnőtt fejjel könnyen még hihetetlenebbnek, még értékesebbnek hat ez a pompás cseppkövekkel díszített világ, ahol mindig állandó a hőmérséklet, ahová a fény csak mesterséges formában jut le, és ahol a tiszta levegő és a csend végtelenje honol. Érdemes tehát újra alászállnunk, ha már rég tapasztaltunk ilyesmit, aki pedig még egyáltalán nem, annak szinte kötelező ellátogatni az akár tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető Pál-völgyi-barlangrendszerbe.
A Szépvölgyi út melletti kőbánya messziről csábítja a látogatókat
Budapest mintegy 200 ismert barlangja közül a Pál-völgyi az egyik legismertebb. Nem csupán azért, mert 2011 óta ez hazánk leghosszabb egybefüggő járatrendszere, hanem mert a nagyközönség számára látogatható szakaszain is fantasztikus látványban lehet részünk, amit az idő és a víz munkája hozott létre az ember számára felfoghatatlan lassúsággal.
Hévizes oldásformák sokasága a látogatók számára kiépített szakaszon
Ahhoz, hogy ezt megértsük, először 200 millió évet kell visszautaznunk a múltba. Ekkortájt az itt hullámzó sekélytengerben elhalt élőlények mészvázából közel kétezer méter vastag mészkő- és dolomitréteg jött létre.
Ezt követően egy röpke 150 millió éves szárazság következett, majd újra tenger árasztotta el a felszínt, melynek élőlényei már a barlang falain is látható nyomokat hagytak.
Kb. 15-20 millió évvel ezelőtt megkezdődött a mai Budai-hegység kiemelkedése, illetve agyagrétegeinek fokozatos lepusztulása, ami szabad utat engedett a beszivárgó víznek, és amely alapfeltétele a mésztömeg karsztosodásának. A karsztvizek, illetve a mélyebről feltörő hévízek több ezer éven át tartó földalatti útjuk során különböző hőmérsékletű és kémiai összetételű vizekké váltak, melyek oldó hatásukkal a kőzet repedéseit folyamatosan barlangjáratokká tágították. A Pál-völgyi-barlangrendszer kialakulásának kezdete kb. egymillió évvel ezelőtt lehetett.
A pénztár mellett hangulatos büfé és pihenő is elérhető a bejárat mellett
Ma kivilágított betonjárdán és korláttal ellátott lépcsőkön járhatjuk be a közel 32 km-es járatrendszer egy kisebb részét a Kőhídig, illetve a Szinházteremig, amit már 1916-ban is utcai ruhában lehetett megcsodálni.
Maga a barlang kutatása egyébként 1904-ben kezdődött, miután két évvel előtte az itt működő kőfejtőben véletlenül ráakadtak egy kisebb járatra.
Állítólag egy birka alatt szakadt be a föld, és az ő mentésére siető bányaőr fia fedezte fel elsőként a szövevényes járathoz kapcsolódó, cseppkövekkel is díszített kis fülkét. A barlangot egyébként már 1927-ben villanyvilágítással látták el, 1933-ban pedig hétközi nyitvatartással, állandó túravezető fogadta a látogatókat.
A környék utcáit is mutató térképen jól látható a járatok szövevényessége
A Pál-völgyi-barlang járatainak összhosszúsága 1980-ban még csupán 1,2 km volt. Már korábban is sejtették, hogy a barlang a közeli, 1948-ban felfedezett Mátyás-hegyi-barlanggal összeköttetésben állhat, ám ennek igazolásához az igazi feltáró kutatások csak 1980-ban kezdődtek meg. Alig másfél hónap leforgása alatt a barlang hossza a duplájára nőtt, és ekkor nevezték el azokat a jellegzetes pontokat, melyek ma a Nagy Fal, a Pentacon-terem, a Gyöngyös-folyosó és az Újévi-átjáró névre hallgatnak. A 80-as és 90-es évek folyamatos kutatásainak köszönhetően 1994-re a Pál-völgyi lett hazánk második leghosszabb barlangja.
A kiépített járatokból megannyi mellékág nyílik, amely csak a kutatók számára járható
Az 1994-ben feltáruló Jubileumi-szakasz tágas járataiban a heliktitekkel borított cseppkőalakzatok, a Narancszuhatag narancsvörös lefolyása és a hófehér borsókövekkel borított „karácsonyfák” kúpjai káprázatták el a kutatókat.
2001-ben sikerült megtalálni a hőn áhított, immáron öt évtizede keresett Pál-völgyi- és Mátyás-hegyi-barlangok átjáróját, ezzel 19 km-re növelve a járatrendszer teljes hosszát. Tíz évvel később a barlangászoknak sikerült átjutniuk a Hideg-lyuk-Harcsaszájú-barlangrendszerbe, amivel az ismert járatok már több mint 30 km-t tesznek ki.
Ez ma is hazánk leghosszabb barlangrendszere.
A „Színházteremtől” a kisebb zsákutcákig a legkülönfélébb méretű járatokat járhatjuk be
A hétköznapi látogatók számára csupán a barlangnak egy kis része felfedezhető, de még ez a rövid, kb. egyórás túrával bejárható szakasz is bőven tartogat feledhetetlen látnivalót.
Az óránként induló idegenvezetés során hol szűkebb járatok, hol tágas csarnokok pazar borsó- és cseppköveiben gyönyörködhetünk. Ha figyelmesek vagyunk, az idegenvezetőnk nélkül is rálelhetünk tengeri élőlények látványos fosszíliáira.
A barlangászok az állatvilág legkülönbözőbb fajait látták bele a falakon keletkezett cseppkőalakzatokba. Valamelyik teremtmény felfedezéséhez több, másokhoz kevesebb fantázia kell, de természetesen az idegenvezetők igyekeznek mindenkinek megmutatni a vadkant, a krokodilt, a skorpiót és a százlábút, vagy épp a medúzákat és az elefántokat, hogy csak párat említsünk a sok közül.
A mesebeli formák megmozgatják a látogatók fantáziáját
Persze nem csak állatok után lettek elnevezve a különböző termek egyedi képződményei. Találunk itt ementáli sajtot vagy mogyorós csokit, meseországba érve pedig találkozhatunk Hófehérkével és a hét törpével, valamint Piroskával is. A kirándulás során megcsodáljuk a fiatalság titkát őrző Tündér-kutat, a legendás Boszorkánykonyha üregét - ahová, ha bekiáltjuk kedvenc ételünk nevét, állítólag az fog otthon várni minket -, illetve számos más kitalált és valós történettel bíró látványos helyszínt is.
A fantázianevek mellett valódi állatok megkövült maradványaival is találkozhatunk
Kényelmes betonjárdánkról számos helyen rálátunk a kiépítetlen barlangrészek hol csalogató, hol kísérteties járataira. Kalandosabb kedvű látogatók akár bele is kóstolhatnak kicsit a barlangászás hangulatába. Számukra a Pál-völgyi-, Mátyás-hegyi-barlangrendszer egyes kiépítetlen szakaszain tartanak vezetett, overálos, sisakos túrákat, helyenként szűkebb, mászós részeken is áthaladva.
Függőleges irányban is jelentős kiterjedésű a járatrendszer
Sajnos a barlangban az évszázados emberi jelenlét, illetve a környezetkárosítás több szomorú nyomot is hagyott. A falakon felfigyelhetünk olyan sárgásbarna foltokra, melyeket a fentről beszivárgó víz vagy épp a rozsda okoz, továbbá fekete, illetve zöld elszíneződésekre, amit egykoron a korom, valamint a lámpák fénye miatt keletkező algák okoznak. Nagyon sok cseppkövet megrongáltak, és csak kevesen tudják, hogy a Meseországban található méretes cseppkövek voltaképpen nem is itt keletkeztek, azokat feltehetően a 1940-es években állították jelenlegi helyükre.
„Meseország” cseppköveit az ember keze (és teherautói) formálták ilyenre
Napjainkban a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló barlang fokozott védelmet élvez, de mindezzel együtt a járatok képződményeire ma is óhatatlanul hatással van a felette elterülő város. Bár a környéken már komoly környezetvédelmi szabályozások vannak érvényben, a meglévő víz- és csatornahálózatok szivárgásai, a talajba jutó különböző vegyszerek változó mértékben, de mondhatni folyamatosan károsítják a barlang állapotát.
A járatok vezett túrák keretében látogathatók
A cikk először 2019 októberében jelent meg.
HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP. A túrák óránként indulnak. Első túra: 10.15, utolsó túra: 16.15. A barlang december 24-26-án, december 31-én, valamint január 1-én zárva tart. A 60 perces alaptúra teljes ára 2200 Ft. További jegyárakról, kedvezményekről, illetve a látogatással kapcsolatos infókról a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján olvashatsz többet.
