Csesztvén egy nem akármilyen kastélyt, Árpád-kori templomot és egy „csillagösvényes” kilátó pazar panorámáját is megcsodálhatjuk.
Gondolhatnánk, hogy ez a Balassagyarmattól 9 km-re, délre fekvő csendes kis falu egy „ékszerdoboz”, holott teljesen másról van szó. Az itt fellelhető értékek mindössze arról tanúskodnak, hogy a helyiek tisztában vannak a múlt páratlan örökségével és a csodás környezeti adottságokkal, amit megbecsülve ápolnak és be is mutatnak az ide ellátogatóknak.
Csesztvén több turistaút is összefut: Szügy felől érkezik és tart tovább Patakra a Mária-út, piros kereszt köt rá az innen délre elhaladó Palóc pirosra, áthalad rajta a Kétbodonyt és Ipolyszöget összekötő sárga jelzés, és még egy innen induló tanösvényen is tehetünk egy panorámás körsétát. Bármilyen irányból és módon érkezünk a faluba, a Cserhát lankái és Csesztve egyaránt kiváló terepe a kikapcsolódásnak és a feltöltődésnek, és nem utolsó sorban az ismeretszerzésnek.
A csillagösvény nem csupán az ifjaknak nyújt információt az éjszakai égboltról, illetve a világegyetem méreteiről
A faluba beérve választanunk kell, Csesztve mely látnivalóival indítjuk az ismerkedést. Kezdhetünk egy kis körtúrával, vagy előbb az épített értékeket keressük fel, melyek között akad egy olyan is, amire érdemes több időt rászánni. Haladjunk csak szépen sorjában: kezdjük mondjuk a község fölé magasodó Kövecses-hegy panorámájával, ami pompás távlatot ad a minket körülvevő vidékről, az oda vezető Csillagösvény-tanösvény pedig nem csak az ifjúságnak szolgál hasznos információkkal.
Panorámával a „csillagösvényen”
A Kövecses-hegyi Csillagösvény voltaképpen egy öt táblából álló tanösvény, ami az égi tájon segít tájékozódni, mértéket ad az ember számára nehezen felfogható világegyetem nagyságáról. Ha végigolvassuk a táblákat, szert tehetünk némi alaptudásra, megismerkedhetünk érdekességekkel, ősi hiedelmekkel, az égbolt jellegzetes csillagképeivel, illetve játékos formában próbára is tehetjük az égitestekről szerzett tudásunkat. Mindeközben kényelmes, alig pár száz méteres emelkedéssel érünk fel a mindössze 290 méter magas "hegytetőre", ahonnan körpanorámában csodálhatjuk a közel és távoli vidéket egyaránt.
Nem véletlen a tanösvény csillagleső tematikája. A Kövecses-hegyről szélesen kinyíló égbolt tökéletes helyszíne az éjjeli megfigyelésnek. Ráadásul itt a fényszennyezettség is alacsony!
Aki nappal jár erre, annak le kell mondania a csillagos égbolt lenyűgöző látványáról, a nappali táj szépsége viszont kárpótolni fogja.
Már messziről feltűnik a kilátó
Teréz kilátó a Kövecses-hegyen
Széles földutat követve, akácosokkal kísérve érünk ki a szántókkal szegélyezett domboldalra, ahonnan már messziről látszik kilátópontunk csúcsos faszerkezete. Kilátásban már a toronyhoz vezető nyílt útszakasz során is részünk van, de a hegytető messzelátójáról teljes körlátképet kapunk, benne a Cserhát hullámzó dombvidékével, a Naszály kiemelkedő tömbjével, a Börzsöny, a Karancs, a Mátra vonulatával, továbbá a Felvidék jellegzetes terepi pontjaira, mint a Szitnyára, a Korponai Platóra, a Veporra, vagy a Polyanára.
A Teréz-kilátóból a Felvidék távolabbi pontjait is megfigyelhetjük
Érdemes a Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület által fáradságos munkával létrehozott kilátótól nem a korábban már bejárt Csillagösvényen visszatérni a faluba, hanem a kilátó közelében található padokkal, esőbeállóval ellátott pihenőtől tovább folytatni az utat, újabb információs táblákkal kísérve, melyek a környék élővilágába engednek betekintést. Az így megtett körtúra kevesebb mint két kilométer.
Rálátással a Szanda jellegzetes csúcsaira
Séta az épített örökségekhez
Mondhatni, hogy Csesztve elsődleges turisztikai vonzereje a Madách Imre Emlékház. Ez a 19. századi nemesi kúria ad otthont hazánk egyetlen Madách-emlékhelyének, ahol a drámaíró 1845 és 1853 között lakott feleségével és gyermekeivel. Az állandó kiállítás végigkíséri a Madách-család történetét, felidézi a kort, átfogó képet nyújt Madách Imre életéről és művészetéről - középpontba állítva Az ember tragédiáját, annak világirodalmi és színpadi jelentőségét.
A kiállítás áttekintést ad Madách életútjának főbb állomásairól, de elsősorban Csesztvén töltött évei és fő műve, Az ember tragédiája köré épül
A kúria bejáratával szemben látható az hatalmas krími hársfa (kidőlve), ami alatt a legenda szerint Madách a „Tragédiát” írta. Az irodalomtörténeti adatok ezt kizárják, de nagyon valószínű, hogy a több mint 200 éves fa árnyékéban annak idején az író is megpihenhetett. A Madách Imre Emlékházhoz egy 3,5 hektáros csendes, nyugalmat árasztó park is tartozik.
Csesztvén kúriából több is akad. A kiállításnak otthont adó Madách-kúriától nem messze találjuk a Rákóczi-kúrát, amit 1911-től Rákóczi Lajos és rokonai laktak: innen ered a neve. A Majthényi-kúria ma a község polgármesteri hivatalának és óvodájának, valamint könyvtárnak ad helyet.
Csesztvén minden év október elején tartják a Madách tiszteletére rendezett emléknapot (az író, költő 1864. október 5-én hunyt el)
Szent Márton templom
Innen nem messze, a falu legmagasabb pontján áll Csesztve másik büszkesége, az 1212-ben felszentelt Árpád-kori templom. Az eredetileg román stílusban épült szentély kora gótikus stílusjegyeket egyaránt visel. A századok során többször is elpusztult, de a falak megőrizték a templom eredeti jellegét, amit 1757-ben barokk toronnyal egészítettek ki. Az évszázadok viszontagságait követően az új oltárba beépítették a középkori oltárasztal egy darabját, a kőből faragott keresztelőmedence azonban a templom építésével egykorú.
A legrégebbi, évszám nélküli harangját valószínűleg 1760-63 között öntötték. Nem csupán a fehérben pompázó kis templomot érdemes körbejárni - ahol maga Mindszenty József bíboros is megfordult 1947-ben -, hanem a szomszédos temetőt is, amelyben Madách Imre fivére, Károly nyugszik, illetve a Madách család más leszármazottai is.
A templom tőszomszédságában Mindszenty József tiszteletére állított emlékművet látjuk
A templom mellett a régi, mára sajnos romos pincesoron is visszamehetünk a falu központja felé, de mielőtt a Kossut Lajos utcán bezárnánk a települést bejáró körsétánkat, még kis kitérővel ellátogathatunk a falu végén található Török-úthoz, másik nevén Pitnye-forráshoz, amely századok óta kiváló minőségű vízzel oltja a helyiek szomját.
Az evangélikus templom közelébe a nép építészet több formája is megfigyelhető
A falu közepén egy apró házikót pillanthatunk meg az evangélikus templom szomszédságában. A szegényes díszítésű épületet régen kocsma volt, amiben a Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület tájházat rendezett be: itt régi bútorok, ruhák, használati tárgyak, sárguló fotográfiák és egy egyedülálló régészeti kutatás bemutató kiállítás visz minket közelebb a helyi történelemhez és a néprajzhoz. Jó tudni, hogy nincs előre rögzített nyitvatartás, előzetes bejelentkezéssel nézhetjük meg a tájházat, ezzel kapcsolatban itt találtok információt.
A falu központjában apró épületben találjuk a helytörténetet bemutató tájházat
A dimbes-dombos Cserhátban nem ez az egyetlen bájos kis település, ahol az ember akár egy teljes napot is felfedezéssel tölthet. Javasoljuk a térkép pásztázását, mert ez a vidék tele van épített és természeti kincsekkel egyaránt (kastélyok, földtani látványosságok, várak, kilátók, stb., melyekből bakancsos turista és az autóval érkező kisgyerekes családok is bőségesen válogathatnak.
A cikk 2022 márciusában jelent meg először.
