A víz világnapról természetjáró szemmel elsőként nem biztos, hogy a csapvíz jut eszünkbe, inkább a természetes vízhálózatra, folyókra és tavakra, patakokra vagy forrásokra gondolunk. Szerencsére hazánk mindezekben bővelkedik, egyik-másik hegységünk pedig kimondottan gazdag és látványos vízrajzzal bír. Mi, ezért börzsönyi „vizes” túrákkal kívánjuk felhívni a figyelmet ennek a témának a fontosságára, illetve kedvet szeretnénk adni e páratlan vidék felfedezéséhez.
A Börzsöny nagyszerűségét több értéke együttesen adja, de a hegyei között fakadó forrásai és leszaladó patakjai kétségtelenül hozzátartoznak eme varázslatos táj egyedi harmóniájához. Ezeknek a vizeknek a nyomába eredve megismerhetjük a hegység múltját és jelenét, sok esetben rejtett élővilágát és olykor pusztító erejét is.
A víz világnapját 1993 óta minden év március 22-én tartják, melynek célja, felhívja a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére.
A Börzsöny élményekben gazdag „ütőere”
Általában csörgedező szépségével és erdei idilljével gyönyörködteti a természetjárót, de előfordul, hogy szeszélyes erejével, illetve pusztító áradásával hívja fel magára a figyelmet. Végigkísérve a szlovák–magyar országhatártól a Csóványos oldalában fakadó Kemence-patak alapvetően a Magas-Börzsöny világát fogjuk megismerni egy kb. 25 km-es túrával. Az út nagyobbik része a kényelmesen és kerékpárral is járható Nagy-völgyben halad, ahol többek között remek pihenőhelyet, bővizű és iható forrásokat is útba ejtünk. Erről a túráról ide kattintva olvashattok részletesen.
Kemencén kiépített gázlón kelhetünk át a patakon
A Csarna-völgyben és a Fekete-patak nyomában
Egy börzsönyi völgyszoros, amely nemrégiben a tervezett kisvasútépítés kapcsán a természetvédelem szimbólumává vált, és ahol a víz még korábban megmutatta zabolátlan erejét. A Kemence település határából induló Csarna-völgy az egyik legvadregényesebb börzsönyi terep, melynek elmosott hajdani vasúti pályája kísérteties hangulatot is kölcsönöz ennek a gazdag élővilágú környezetnek. Ha valaki igazi magas-börzsönyi élményekre vágyik, illetve patakátkelésben gazdag túrára, akkor a hegységnek ezen része kihagyhatatlan úti célt jelent. Erre a túrára kattintva kaphatsz egy kis ízelítőt az itt váró élményekből.
Úton a Csarna-völgyben
A börzsönyi szent kút
Börzsöny-szerte találunk ilyen-olyan víznyerő helyeket, melyeket vagy a néphagyomány vagy festői környezetük tett népszerű turistacélponttá. Az egyik ilyen a csodatévő Kutyinka, amit Drégelypalánk és Hont között találjuk, amelyet Szent-kútként is emlegetnek. A forrásnak tulajdonított csodás gyógyulások miatt vallási kegyhellyé avanzsált hely nem csak a hívők zarándokhelye. A helyieken kívül távolabbról is járnak ide a kiváló minőségű vízért, melynek frissítő ereje a nyári kánikulában főként a turistáknak ér aranyat. Ide kattintva olvashatsz a Kutyinka történetéről.
Innen érkezett a forrás vize
A Hont-szakadék vízesése
A turisták által kevésbé ismert észak-börzsönyi táj legizgalmasabb természeti látványossága a Honti-szakadék, amit a környékbeliek csak „szakadásnak” hívnak. Nem véletlen az elnevezés, hiszen a páratlan geológiai helyszín valóban úgy fest, mintha beszakadt volna a hegy oldalába. Azonban az izgalmas felfedezéseket kínáló köveken túl egy vízesést is találunk itt, ami időjárástól függően zúdul alá, ha éppen nem csak csordogál. A változó vízhozamtól függetlenül ez egy roppant látványos hely, amit Hont határában egy rövid sétával is felfedezhetünk. A helyszín érdekességeiről, páratlan látnivalóiról itt olvashatsz többet.
Királyrétről a csúcsig
A sokak által kedvelt és kisvasútjáról híres Királyrétről a Szén-patakot kísérve érdemes felkapaszkodni a Magas-Börzsöny legjeire. Ezen a túrán többek között érintjük a Bajdázó-tavat, a Szénpataki kulcsosház mellett fakadó Gyopáros-forrást, miközben a Szén-patak változatos folyását is megcsodálhatjuk. A kezdetben kényelmes, majd vadregényes és csodálatos panorámákat is elénk táró túráról itt tudhatsz meg többet.
A Bajdázó-tó Királyrét közelében
A Börzsöny hegyvidékre hulló csapadékmennyisége viszonylag bőségesnek tekinthető. A terület vízrajzi (hidrogeográfiai) centruma a legmagasabbra kiemelkedő Csóványos tömbje, ahová a legjelentősebb vízhozamú és hossszúságú patakok és völgyeik (pl. Kemence-patak, Fekete-patak, Szén-patak) hátravágódnak. A vulkanikus földtani adottságok és az ezzel járó tagolt felszín nyomán a hegység felszíni vízfolyásai általában rövidek és kis vízhozamúak, ráadásul az országos szinten is jelentős arányú erdőborítottság miatt az éves csapadékösszeg közel 60%-át elpárologtatja az erdő. A vízfolyások nagy része a csapadékból és a hóolvadásból táplálkoznak. A résvízforrások vízhozama csekély és ingadozó, több közülük időszakosan működik. A patakok gyors és gyakran látványos vízszintváltozásai, időnként pusztító erejük a vulkanikus eredetű kőzetek csekély vízáteresztő képességéből adódik. A karsztos mészkőhegységekkel ellentétben a lehulló csapadék nagy része nem szivárog el az alapkőzet mélyebb részeibe.
A Börzsönyben 427 természetesen feltörő forrást tartanak nyilván a kataszterek. Ebből mintegy 350 mondaható jelentősebb vízhozamúnak. A leghosszabb és legnagyobb vízhozamú állandó vízfolyása a 25,6 km hosszan kanyargó Kemence-patak, ami a Csóványos keleti oldalában felfakadó források vízéből születik. Teljes vízgyűjtő területe 107 km², átlagos vízhozama 294 l/sec.
A helyi források három fő típusba sorolandók: a hegylábi területek üledékes kőzeteiből feltörő talajvízforrások, a hegységperem lealacsonyodó oldalain kibukkanó rétegforrások és a hegység belsejében található résvízforrások. (Ez utóbbi típus a Börzsöny egyik kiemelt természeti értéke, melynek teljes körű felmérését és adatbázisba illesztését a szakemberek jelenleg is végzik.) Az állandó résvízforrások közül mintegy 40 forrás 600 m tszf.-i magasságban fakad, közülük a legmagasabban a Rózsa-forrás, másik nevén Marcika-kút, ami a Csóványos északi oldalában, 904 méterrel a tengerszint felett bukik felszínre.
A Börzsönyben nincsenek természetes eredetű állóvizek. Ettől függetlenül egy-két kisebb tavat mégis találunk a hegységben, melyek vagy időszakosan a hóolvadás vagy az emberi tevékenységek kapcsán jöttek létre. Előbbire példa a Só-hegy és a Nagy-Sas-hegy közötti nyeregben, a Nagy-réten található időszakos tó, míg utóbbira a bombatölcsérekben kialakult vizes élőhelyek. A világháborút követően Diósjenő felett a (Jenői-)Závoznál robbantották fel a megmaradt lőszerkészleteket, s a visszamaradt gödrökben összegyűlt természetes vízben speciális élőhelyek jöttek létre. Az egyedi módon kialakult kis tavacskákon túl nagyobb, látványosabb vízfelületeket is találunk pl: Királyrét, Nagybörzsöny, Perőcsény, Törökmező vagy Pusztatorony közelében, melyek elsősorban a horgászoknak nyújtanak kikapcsolódást. A környék legnagyobb duzzasztással létrehozott tavát Diósjenő alatt találjuk.
forrás: weberdo.hu
