Mesebeli látvány, amikor a fagyos reggelek zúzmaraköntöst vonnak a növényekre. Jégkristályok ülnek ki a fák ágaira, a talajt borító levelekre, mindenre. Mutatjuk, milyen elképesztő formák alkotására képes ilyenkor a természet.
A ködszürke téli napok egyhangúságát jólesően tudja megtörni egy-egy olyan nap, amikor ha hó nem is hullik, de az időjárási körülményeknek köszönhetően zúzmara lepi be a tájat. „Január elején is volt néhány ilyen nap, amikor a Maros menti erdőket, bokrokat, a teljes növényzetet vastagon beborította a zúzmara, fehér köntösbe öltöztetve ezzel a tájat” – írja a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján.
A zúzmarásodás elengedhetetlen feltétele a légmozgás. A szél által hordozott vízgőz a különböző felületek szél felőli oldalán csapódik ki a folyamatosan áramló enyhébb és páradús levegőből. Így a légáramlás útjában lévő, minden erősen lehűlt tereptárgyra jégtű és jégkristály formájában tapad rá. Ideális esetben akár több centi vastagon is bevonja ez a jégkristály a növényzetet, ezért nem csoda, ha a zúzmarával csipkézett erdők láttán hamar elámul az ember.
Nézegessetek még több képet a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
