Az ország egyik legrégibb Mária-kegyhelye a Villányi-hegység déli lankáin, a Siklóshoz tartozó Máriagyűdön található. Meglátogattuk a gyönyörű környezetben fekvő kegytemplomot.
Már kezdett esteledni, mire Máriagyűdre értünk. Magunk mögött hagytuk a magányos szigetként kiemelkedő Szársomlyót. Fél szemmel még a hegy nyugati oldalában tátongó hatalmas bányát néztem, aztán a szőlőket és az apró présházakat mindenfelé, majd megpillantottam a Tenkes erdővel borított lankáinak alján a máriagyűdi templom égbe törő tornyait.
Jelenések és csodás gyógyulások
A Tenkes déli előterében vezetett el a Római Birodalom idején az Eszéket és Pécset összekötő hadiút, amelynek fontos pihenőhelye volt itt.
Gyűd neve 1290 körül tűnik fel először, mint a pécsi székeskáptalan birtoka. A település egy honfoglaló vezérről, Győdről kaphatta a nevét. 1006-ban már állt itt egy kis kápolna, amit bencés szerzetesek emeltek egy szláv eredetű Mária-szobor fölé.
A Mária-jelenések a 17. századtól veszik kezdetüket.
A török időkben a környék lakossága református hitre tért, de a Szűzanya a katolikusoknak és a reformátusoknak egyaránt megjelent. Először két siklósi férfival történt meg a csoda, akik a szőlőből tartottak hazafelé, a fényárban megjelenő Mária azt kérte tőlük, hogy a gyűdi templom legyen újra a katolikusoké. 1689-ben vissza is adják azt a katolikusoknak, bár akkor még, és utána sokáig nem éltek katolikusok a településen.
A csodás gyógyulások a 18. században is folytatódtak, 1723 és1799 között 302 esetet jegyeztek föl, és Gyűd akkor már nagy jelentőségű kegyhelynek számít, és azóta is az, ma is sok-sok hálatáblácskát látni a templomban.
1805-ben VII. Pius pápa búcsúkiváltságokkal látja el Máriagyűdöt, 1846-ban pedig hivatalosan is kegyhellyé nyilvánítják.
A több mint 300 éves kegyszobor
A parkolótól egy szép parkon keresztül jutunk fel a templomhoz, ami közelről még hatalmasabbnak tűnik.
Ezen a helyen a 14. században állt már egy kisebb templom. Ennek helyén 1739-1742 között építették fel a mait. A 37 méter hosszú, 22 méter magas és 14 méter széles templom több mint 820 fő befogadására alkalmas.
A kegytemplomnak 2008-ban XVI. Benedek pápa adományozott basilica minor címet.
Mielőtt belépnénk, körülnézünk a templomot körülvevő térről, ahonnan remek kilátás nyílik Máriagyűdre és a környékre. A naplemente fényeiben szépen kivehető a Dráva hullámterének sötét szalagja, mögötte már a horvát hegyek magasodnak.
A templomban még félhomály van. Egy óra múlva kezdődik a szentmise, addig van időnk körülnézni. A főoltáron látható a híres kegyszobor, amit 1713-ban adományozott Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök. A Szűzanya szobra karján a kis Jézussal 1784-ben kapott ezüstpalástot.
De nem ez az első kegyszobor Máriagyűdön. Az elsőt 1698-ban a siklósi rendházfőnök Kaproncáról (Koprivnica) hozta ide. Az a kegyszobor azonban a Rákóczi-szabadságharc alatt veszélybe került. Először a siklósi várba menekítették, majd Eszékre vitték, és a mai napig ott látható az eszéki ferences templomban. Azóta csak egyszer hozták vissza, egy rövid látogatás erejéig, a kegyszobor Máriagűydre érkezésének 300. évfordulója alkalmából, 1998-ban.
Aki elcsendesedne
A gyönyörű barokk padok és oltárok a templom építésével egyidőben készültek egy ferences fafaragó műhelyben.
A freskók jóval későbbiek, azokat 1995-96-ban Szilágyi András és testvére, Domokos készítették. Az 1900-ban épített orgona a híres pécsi Angster-orgonagyárban készült. A tornyok első emeleti karzatán a kegyhely helytörténeti gyűjteményét lehet megnézni.
A templomhoz kapcsolódó rendház 1739-ben épült, és ferences szerzetesek egészen 1950-ig éltek itt. A szerzetesrendek feloszlatásával azonban nekik is menniük kellett. Utána szociális otthon működött az épületben, ma pedig zarándokszállás. Az egész évben nyitva álló szálláson nemcsak zarándokokat várnak, de bárkit, aki egy kis elcsendesedésre vágyik. 17 szobában 34 fő számára biztosítanak szálláslehetőséget, de igény szerint pótágyakkal növelhető a befogadóképesség.
Az épületegyüttes felett a domboldalban található a szabadtéri oltár és a nagybúcsúknak otthont adó tér. A felette induló kálváriát 1751-ben építették. Itt számos kisebb ösvényt, sétautat találunk, aki pedig kicsit messzebbre menne, annak érdemes a Tenkesen kialakított Csodabogyó tanösvényen sétálni egyet. A 6,5 km-es körtúra érinti a 2003-ban felépült Tenkes-hegyi-kilátót is.
Nézz meg még több képet a templomról, kattints a galériáért az alábbi képre:
