Tizenegy évvel az első sorozat után most újra felkerekedett a BBC stábja, hogy egy elképesztően látványos természetfilm-sorozatot készítsen a fagy birodalmáról. Ami még mindig gyönyörű, de soha nem volt még ennyire törékeny.
Az Antarktisz körüli vizekben három kardszárnyú delfin úszik. Közelükben, egy jégtáblán magányos fóka figyel. Az egyik kardszárnyú delfin egész közel úszik a jégtáblához, majd kicsit kiemelkedik a vízből, és közelebbről is megnézi a kiszemelt zsákmányt.
Visszaúszik a többiekhez, majd, mintha csak vezényszóra cselekednének, egyszerre kezdnek el úszni a jégtábla felé, és egy adott pillanatban, farkukkal hatalmas hullámot vetnek, ami lesodorja a fókát, be a vízbe, egyenesen a ragadozók elé. Mi mindezt fentről, egy drón szemével látjuk, és elképedünk azon az összehangolt csapatmunkán, amivel a gyilkos bálnák vadásznak.
A következő jelenetben már a Himalája hófödte csúcsain járunk, majd irány Szibéria, a Jeges-tenger, aztán Grönland.
Szóval, újra itt vagyunk, A fagy birodalmában, ahol a puszta túlélés is hatalmas erőfeszítéseket kíván, a szélsőséges körülmények pedig hihetetlen alkalmazkodásra késztették az itteni élővilágot.
A BBC Earth hatrészes sorozatában, amelynek bemutatója itthon október 30-án vasárnap este lesz, beutazzuk a bolygót, a sarkvidékektől a magashegységeken, a tundrán és a tajgán át a fagyott óceánokig. Kalauzunk pedig ki más is lehetne, mint a legendás David Attenborough, akinek köszönhetően már a Föld megszámlálhatatlanul sok érdekes helyét ismerhettük meg.
Mit keres egy papagáj a hóban?
A technológiai fejlődésnek köszönhetően a felvételek természetesen gyönyörűek, és a jól ismert szereplők és jelenetek is tudnak újat mutatni, de vannak olyan élőlények és történések is, amelyekről korábban talán még nem is hallottunk.
A helyszín a trópusi Afrika, a Kenya-hegy, valahol több ezer méter magasan.
Minden deres, szinte érezzük a hideget a bőrünkön. És akkor, amire a legkevésbé számítanánk, az egyik ágon egy hüllő kapaszkodik. Egy zöldeskék színű kaméleon, bár mozdulni nem nagyon tud, de él. Aztán ahogy feljön a nap, a kaméleon bőre sötétre változik, hogy még gyorsabban felmelegedjen, és ha lassan is, de megmozdul. Ennie kell. Annál is inkább, mert hamarosan hat kis kaméleont fog kipottyantani magából.
De legalább ilyen meglepő, amikor Új-Zéland havas hegyeiben egyszer csak megjelenik egy papagáj. Egy kea, a Föld egyetlen alpesi körülmények között élő papagájfaja. Komótosan odaballag egy döglött kecske teteméhez, majd falatozni kezd belőle.
És a meglepetések ezzel nem érnek véget, hamarosan ugyanis fiatal keák jelennek meg a színen, és önfeledt játszadozásba kezdenek, birkóznak a hóban. Trópusi papagájokat idéző olajzöld és narancs tollazatuk a hófehér, alpesi környezetben több mint szürreális.
Drámák a világ fagyos sarkaiban
Jó néhány olyan jelenet is láthatunk, amit korábban még nem nagyon vagy egyáltalán nem filmeztek le. Például azt, ahogy kardszárnyú delfinek levadásznak egy náluk jóval nagyobb grönlandi bálnát, de a Föld legritkább nagymacskái közé tartozó, a történetesen azonos élőhelyen élő amuri leopárd és a szibériai tigris sem kerül gyakran kamera elé.
De nemcsak óriásokról szól a sorozat, egészen közelről láthatjuk a Déli-óceán planktonikus élőlényeit vagy a lappföldi poszméhet, amely jégkristályokkal borítva téli álmából ébred éppen, mikor találkozunk vele. A királynő a nulláról épít új kolóniát maga köré, mindeközben pedig a rövid nyár alatt a tundra virágba borul, és egy-két hónapra a világ legszebb helyévé válik.
Nem meglepő, de a fagy birodalmában, ahol az élet és a halál sokszor csak vékony jéghártyán múlik, a drámából jóval több van. A ragadozók éhesek, a kiszemelt préda menekül, és különösen a fiatal állatoknak nehéz az élete, sok egyed nem is éli túl az első hónapokat.
A szíve facsarodik össze az embernek, amikor a hatalmas grizzly elszakítja az újszülött pézsmatulok-borjakat a csordától, és egyenként végez velük.
Akinek sikerül elmenekülni, annak sincs semmi esélye, egyedül, magára maradva a zord télben. Akadnak azért vicces jelenetek is, ami jól is esik annyi dráma után. Mint például az egészen elképesztő kinézetű manul, a Közép-Ázsiában élő pusztai macska percei, ami Garfieldra hajazó flegma tekintettel veszi tudomásul, hogy megint nem fogott semmit.
Extrém körülmények, váratlan kihívások
Ahogy már megszokhattuk a Kék bolygó, illetve az Élet a Földön második sorozatánál, az egyes epizódok végén ezúttal is bepillanthatunk a stáb munkájába. A BBC sokat látott, tapasztalt szakemberei három éven át forgattak hat kontinens 18 országában, de voltak olyan jelenetek, amelyeknek a felvételei a világűrből zajlottak.
Volt, hogy a stáb heteken át hajózott a Déli-óceánon, hogy elérjék a forgatás helyszínét, máshol hónapokon át kellett egy helyben vesztegelni, szélben, fagyban, hogy ne maradjanak le a hőn áhított jelenetről. A legmodernebb eszközöket vetették be a tökéletes felvételek érdekében. Például time-lapse kamerákat, amelyekkel éveken át rögzítették a gleccserek zsugorodását, vagy nagy sebességű drónokat, amelyekkel követni tudták a sebesen lezúduló lavinákat.
Az egyébként is zord körülményeket a sokszor kiszámíthatatlan időjárás is nehezítette. Volt, ahol hagyományosan derült, hideg szokott lenni az idő az év adott szakában, most viszont viharos erejű szélt tombolt napokig, máskor a tejfehér köd miatt nem tudtak filmezni, csak végighallgathatták, ahogy a rég várt óriási jéghegy leszakad Grönland partjainál, de látni semmit nem láttak belőle.
Jegesmedve a végtelen kékség közepén
A klímaváltozás hatásai a Föld fagyos vidékein hatványozottan jelentkeznek. Olvadnak a gleccserek, a fagyott óceán helyén jégtáblák úsznak, ott ahol korábban jégtáblák úsztak, már csak víz van, olvad a permafroszt, a tundra nyáron virágzó rétjei helyett sok helyen csak iszap és sár maradt.
A változások az élővilágra is komoly hatással vannak. A jegesmedvéknek például iszonyú távolságokat, sokszor több száz kilométert kell nyáron úszni azért, hogy szárazföldet érjenek valahol, mondjuk egy kis szigeten, ahol rajtuk kívül már jó sok másik medve is van.
A vándorló állatokat is összezavarja a radikális és gyors változás, de kardszárnyú delfinek összetett vadászati technikája is lehet, hogy hamarosan már használhatatlan lesz, hisz elolvadnak a jégtáblák és a fókák inkább a szárazföldön maradnak.
A sorozat egyik célja, hogy ne csak megmutassa a havas, jeges vidékek szépségeit és azok élővilágát, de a gyönyörű felvételek által fel is hívja a figyelmünket arra, hogy a fagy birodalma nagy veszélyben van. A szavak helyett a képek gyakran sokkal nagyobb hatást tudnak elérni. Reméljük, ez a sorozat is sokakat ébreszt rá arra, hogy tényleg nincs időnk várni, itt és most kell változtatnunk, hogy a fagyos vidékekről ne csak a jelenben, de a jövőben is készülhessenek még ilyen lenyűgöző sorozatok.
A fagy birodalma II. (Frozen Planet II.) című sorozat premierje október 30-án, vasárnap este 18 órakor lesz a BBC Earth csatornán. A sorozat további részeit vasárnaponként lehet majd látni.
