Elfeledett várak és erődök nyomába eredünk, megismerjük Márianosztra változatos környékét és egy-két remek bringaútvonal-tippet is adunk a Börzsöny számtalan programot kínáló déli oldalán.
Korábban a hegység északi és központi részeit vettük górcső alá, ez alkalommal pedig a déli tájait fedezzük fel, olyan helyeket is felkeresve, ahová nem vezet jelzett turistaút. Kezdjük is rögtön egy olyan településsel, amelynek neve több okból is ismerős lehet, ám természetjáró szemmel elsősorban csodás fekvése és több érdekessége miatt lehet emlékezetes.
Élő múlt Márianosztrán
Neve hallatán sokaknak a börtön, a Mária-kegyhely vagy búcsújáróhely ugorhat be, de a bányásztörténelem szempontjából sem elhanyagolható kis börzsönyi település számos módon nyújthat felejthetetlen élményt.
Márianosztra maga a hegyekkel körbezárt történelem, aminek gyönyörű fekvését legjobban a község ikonikussá vált magaslatáról, a megskalpolt és félig elhordott Csák-hegy tetejéről szemlélhetjük meg.
A hegy nyugati oldalát ostromló bánya napjainkban is üzemel, de a 376 méteres hegytetőre keleti irányból gond nélkül felmehetünk. Ide legegyszerűbben a településről induló kék négyzeten, valamint a csonka bérc tetejére vezető régi kőfejtőúton juthatunk fel alig két és fél kilométert megtéve.
A Csák-hegy tetejéről még látványosabb Márianosztra hegyekkel körbezárt pazar környezete
A Csák-hegy lenyűgöző panorámáját nem csupán a környező hegykúpok fenséges látványa, a szántók és erdőtájak pompás egyvelege alkotja, szerves része e képnek a tekintetet akarva-akaratlanul is vonzó márianosztrai templom és a napjainkban a büntetés-végrehajtásnak otthont adó egykori kolostorépület is.
A rendszerváltást követően a pálos rend visszakapta a templomot, majd 2012-től a Magyarok Nagyasszonya-templomot bazilika minor címmel és méltósággal ruházták föl. A kolostor épülete viszont továbbra is az állam tulajdonába maradt, és napjainkban is börtönként üzemel.
A szögesdróttal és rácsokkal elzárt területet természetesen akárki nem látogathatja, de a templommal szemközti kiállítótérben némi képet kaphatunk a falakon belül zajló börtönéletről, valamint a pálos szerzetesek múltjáról és jelenéről. A börtön temetője északi irányból (a piros kereszttel jelzett ösvény felől) látogatható, az intézet parkolójában pedig be is ülhetünk a már nem használt, napjainkban muzeális értékkel bíró rabszállító kocsikba.
Márianosztra nem csupán a csodálatos templomból és hajdani kolostorépületből áll. A település központjában található tájház és a keleti határában húzódó panorámás kálvária is méltó a felfedezésre.
Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszenteltet templomot I. Nagy Lajos király építette a Pálos Rend számára
A 298 méter magas Kálvária-hegy tetején 1777-ben épült fel a kápolna, ami azóta hívők búcsújáróhelyévé vált, és amit a Mária-zarándokút is érint. Ma is megcsodálhatjuk a több mint kétszáz évvel ezelőtt a kálvária lankáira ültetett hársfasor néhány példányát, de a stáció képeit már sajnos hiába keressük.
Szerpentines utacska vezet fel a dombtetőre, ahol először a Szent Sír sziklakápolnát érintjük – melynek oltárán a keresztről levett Krisztus festett kőszobra fekszik – felette pedig a három kereszt, valamint az istentiszteleteknek otthont adó szentély áll. Innen is szép kilátás tárul elénk, de az alig egy kilométerre fekvő Alsó-hegy kilátópontja még szélesebb panorámát nyújt a környékre.
Erre a 358 méteres magaslatra a Kóspallagra átvezető piros sáv, illetve piros háromszög jelzéseken juthatunk el.
Aki pedig nem tart a kaptatóktól, mindenképpen kapaszkodjon fel a Márianosztrától északra fekvő, a zöld jelzéseken meghódítható Kopasz-hegyre, ahol a meredek hegykúp tetején már-már igazi csúcsélményben lehet része.
Várak és elfeledett romok nyomában
A táj felfedezésében, eldugott helyek meglelésében kiváló segítséget nyújt a Börzsöny várait felkutató túramozgalom. A hegység déli részein is találunk jó néhány olyan izgalmas és sok esetben látványos helyszínt, amelyek középkori romokat, ősi sáncokat, római erődítmények rejtenek festői környezetben. Impozáns falakra, bástyákra azért ne számítsunk! Ezeknek a „váraknak” az élményét inkább a környezetük adja.
Az egyik ilyen magával ragadó és ősi nyomokat rejtő helyet, a népszerű és számos programot nyújtó Királyrét közelében, a vadregényes Pap-hegyen találjuk. A Szokolya és Királyrét között magasodó bércre jelzett turistaút nem vezet. Mohával fedett kőtengeres oldalában két vár maradványa is felfedezhető: egy bronzkori és egy Árpád-kori erődítmény romjai.
Az előbbi, sok börzsönyi társához hasonlóan vélhetően a Kyjatice-kultúra idejéből származó bronzkori telep.
A kutatók keveset derítettek ki róla, de a hegy oldalában elterülő pompás kőrengetegben jól kivehetők az ember alkotta sáncok maradványai. Ezektől a nyomoktól párszáz méterrel keletre található egy későbbi, Árpád-kori sánc is, ahonnan 13. századból származó leletek kerültek elő. (A helyszínek és az igazolókódok megtalálásában a Várak a Börzsönyben túrafüzet nyújt pontos segítséget.)
Amennyiben régi romok felkutatására szántuk el magunkat, további érdekes helyeket ismerhetünk meg a dél-börzsönyi tájban. Ha nem is részletesen, de felsorolás szintjén mindenképp megemlítjük őket, ötletet adva akár a jelvényszerző túrától független expedícióhoz.
A márianosztrai bazilikáról és kolostorról már ejtettünk pár szót, ám azt kevesen tudják, hogy eme pompás épületegyüttes – ami erődként is funkcionált, és ahol várkódot is találunk – a településtől nyugatra magasodó hegykúp hajdani erősségének köveiből épült fel.
Ennek is köszönhetően a Zuvárból mára gyakorlatilag semmi sem maradt, csupán egy földsánc és egy kisebb falmaradvány hirdeti a középkori vár egykori létezését. A Zuvári-hegy meredekét letudva hódíthatjuk meg ezt az erősséget, ahonnan némi kilátásban is részünk lehet a Dunakanyar irányába, ámbár az igazi panoráma egy heggyel odébb, a szintén izzasztó kaptatóval bíró Nagy-Galláról tárul elénk.
Fantasztikus panoráma tárul elénk a Nagy-Galla csúcsáról
Zuvár írásos emlékei gyakran összekeveredtek a közeli Damásd várának történetével. Ipolydamásd határában, az Ipoly folyó, illetve az országút mentén található várhely inkább a környezetével gyönyörködtet, nem pedig a romjaival. Az útkanyarulat fölé magasodó domb tetején ma vár helyett egy kellemes piknikezőhelyet találunk, bár kisebb falmaradványokat azért itt is felfedezhetünk. Ha erre járunk, ne mulasszuk el megcsodálni a gazdag élővilággal gyönyörködtető Ipolyt, illetve nyugalmat árasztó árterét, ahová az országút felől több helyen is lemehetünk.
A Zuvárból csak pár falrészlet maradt
Ha már a víznél tartunk, szót ejtünk a történelmi nyomokat kutató tematika két Duna-parti helyszínéről is: a szobi, illetve a verőcei őrtornyokról. A rómaiak által épített, és a birodalom határát jelentő limes részét képző erősségek nyomai a Duna mindkét partján megtalálhatók, de a bal parti, azaz a börzsönyi szakaszon csupán a Verőce határában álló maradványok jelentősek.
Sajnos a szobi hídfőromot az Ipoly torkolatánál már hiába keressük, mert azt a kisvasút építésekor elbontották, ma csupán a kihelyezett várkód tábla hirdeti egykori létét. Ennek ellenére, romok híján is érdemes ellátogatni a Duna és az Ipoly találkozási pontjához. Az idilli, homokfövenyes partszakasz remek kikapcsolódást nyújt túrázóknak, evezősöknek vagy a piknikező családoknak egyaránt.
A Bibervár és egy pálos emlékhely
A Kismarosról Kóspallagra tartó országút egyik kanyarulatában hajdanán egy utat figyelő kőtorony állt, amit Bibervárnak, illetve Pusztatoronynak is neveznek. Mára csak egy kőkupac maradt belőle, de kis fantáziával el lehet képzelni a hajdanán meredek földkúpon álló kis erősséget. A hely szépségéhez hozzájárul a magaslat közvetlen szomszédságában fekvő horgásztó, továbbá az út túloldalán található Toronyaljai pálos kolostor nem rég emlékhellyé alakított romja.
Egykor itt állt a pálosok Szent Mihály-temploma és kolostora
A Szent Mihály nevére keresztelt kolostorról nem sok adat maradt fenn, az építtetőjét sem ismerjük, de feltételezések szerint a várnak és környékének (Toronyalja falu) birtokosa lehetett. A pálosok 1540-ben kényszerültek elhagyni a kolostort, amikor a törökök elfoglalták a környéket. A patakpart erdőfoltjában megbúvó, alapjaiban jól kivehető templom-, illetve kolostorromot 2019-ben alakították ki emlékhellyé, ami elmélkedésre vagy csak pihenésre is tökéletes helyszínt biztosít.
Egy író és egy Afrika-kutató nyomában
A Kismaros és Kóspallag között kanyargó aszfaltcsík egy másik kanyarulatában (nem messze a Toronyaljai pálos kolostorrom, emlékhelytől) egy kis, hangulatos erdei menedékre lelhetünk. Bár a térképen is jelölt Rózsakunyhó mára csak nevében azonos az eredeti épülettel, egykori híres lakóinak emléke így is megeleveníti a régi idők hangulatát. Na de kik is voltak ők, akiknek emlékét a Börzsöny számos módon őrzi?
Kittenberger Kálmán, a híres Afrika-kutató, zoológus, vadász, természettudományos író életének utolsó szakaszát Nagymaroson töltötte, ahol a ház gyakori vendége volt Fekete István író. A két barát szenvedélyes vadász, illetve a magyar vadászirodalom jeles képviselői voltak. A Börzsönyben tett portyák és barangolásaik során ez a kunyhó volt a kedvenc menedékük. Akár hetekre is bevették magukat a börzsönyi rengetegbe, aminek történeteit Fekete István a Rózsakunyhó című elbeszélésében örökített meg.
Az épületné információs tábla regél a Rózsakunyhó híres lakóiról
Az erdészet tulajdonában lévő kunyhótól keletre, az országút fölé emelkedő Kelemen-hegy tetején még ma is megtaláljuk a Kittenberger által építtetett magaslest, ami már több mint 70 éve áll. A mára kissé ingataggá vált faszerkezeten emléktábla és koszorú őrzi a híres vadász emlékét.
Bringával a Dél-Börzsönyben
Az eddig megemlített helyszínek zömét akár két keréken, hangulatos erdészeti utakon is megközelíthetjük. A hegység magasabban fekvő részeivel ellentétben itt kevesebb szintemelkedésre kell számítanunk, de azért a dimbes-dombos táj idillje is tartogat emelkedőket.
Ilyen például a Deszkametsző-völgy látványos lombokkal fedett hangulatos aszfaltcsíkja, ami Királyrétet és Kóspallagot köti össze, vagy a Kóspallagról Márianosztrára vezető autóút. Utóbbi igen megkapó látképpel, hullámzó magaslatok panorámájával vezet be minket a bazilikájáról nevezetes településre.
Két keréken is érdemes bebarangolni a dél-börzsönyi tájat
Márianosztrára azonban nem csupán Kóspallagról vagy Szob felől érkezhetünk kerékpárral. A festői Zebegényből két kerékpárjelzéssel ellátott régi, mára autóforgalomtól elzárt úton is feltekerhetünk a dél-börzsönyi tűzhányók közé. A szintén Zebegényből induló kék bringaút a panorámás Köves-Mezőre vezet fel, ahová némi emelkedőt legyűrve érhetünk fel, de innen már lényegesen kényelmesebb emelkedésben érhetjük el a népszerű és egész évben nyitva tartó Törökmező Turistaházat, valamint az innen csupán két kilométerre húzódó, Kismarost és Kóspallagot összekötő országutat.
Tavasz Törökmezőn, tavaszi héricsekkel
Idén nyártól már autók nélkül tekerhetünk Szob és Ipolydamásd között a közelmúltban átadott kerékpárútnak köszönhetően. Az Ipolyt követő kényelmes és hangulatos aszfaltcsík a közeljövőben Szlovákiába is át fog vezetni, illetve része lesz a nemzetközi kerékpárút-hálózatnak, miután elkészül az Ipoly felett átívelő, új Ipolydamásd-Helemba híd.
A cikk először 2021 szeptemberében jelent meg.
