Sokan meglepődnek, amikor este látják, hogy a denevérek repkednek a városi lámpák körül, de ez a jelenség nem teljesen újkeletű. A városok mindig is nyújtottak néhány fajnak menedéket, azonban az urbanizáció és az éghajlatváltozás együttesen felgyorsította a denevérek városiasodását.
Míg korábban inkább a vidéki területeken, erdőkben vagy barlangokban voltak megfigyelhetők, ma már egyre inkább a városok is otthont adnak ezeknek a titokzatos éjszakai ragadozóknak.
Miért vonzódnak a denevérek a városokhoz?
A városi környezet vonzóvá válik a denevérek számára, mivel számos hasonlóságot mutat természetes élőhelyeikkel, melyekből egyre kevesebb van a folyamatos erdőpusztító tevékenységek miatt. Az épületek, mint mesterséges sziklák vagy barlangok, rejtekhelyet biztosítanak számukra, ahol nappal pihenhetnek, illetve ahol biztonságban vannak a ragadozóktól.
Emellett a városi területek gyakran gazdagok élelemforrásban: a denevérek fő táplálékát jelentő rovarokat vonzzák a közvilágítás fényei. A rovarok tömege a lámpák köré gyűlik, megkönnyítve a denevérek vadászatát. Ez a „könnyű vacsora” lehetővé teszi számukra, hogy kevés energiaráfordítással sok táplálékhoz jussanak.
Alkalmazkodás a városi környezethez
A denevérek kiválóan alkalmazkodtak a városi környezethez. Egyrészt kihasználják a különböző építészeti megoldások adta lehetőségeket, például a résekben, repedésekben és a tetők alatt található üregekben rejtőzködnek. Másrészt az echolokációs képességük lehetővé teszi számukra, hogy hanghullámokat bocsássanak ki, és azok visszaverődését érzékelve jól tájékozódjanak a városok szűk utcáin is.
Azonban a városi környezet nem minden eleme könnyíti meg a denevérek életét. A modern építészet sima üveg- és fémfelületei akusztikus tükörként működnek, visszaverve a denevérek által kibocsátott ultrahangokat, de anélkül, hogy hasznos tájékozódási információt nyújtanának. Ezáltal ezek a felületek láthatatlanná válnak számukra, és gyakran előfordul, hogy a denevérek nekirepülnek ezeknek a sima struktúráknak.
Az ilyen ütközések különösen veszélyesek lehetnek, mivel a denevérek sérüléseket szenvedhetnek el. Erre a problémára már léteznek megoldások: például a
sima felületekre helyezett matricák vagy más vizuális jelzések megszakítják a felület egybefüggő akusztikus visszaverődését,
ezáltal segítik a denevérek számára a felület érzékelését és elkerülését. Ezek a módszerek hasonlóan működnek, mint a madarak ellen használt üvegmatricák, és hatékonyan csökkenthetik a denevérek ütközéseinek számát a városi környezetben.
Éghajlatváltozás és a denevérek terjedése
Az éghajlatváltozás is kulcsszerepet játszik abban, hogy a denevérek egyre inkább behúzódnak a városokba. A globális felmelegedés következtében a telek enyhébbé váltak, ami csökkenti a denevérek téli hibernációs igényét. Régebben a denevérek hosszabb ideig inaktívak voltak a hidegebb hónapokban, de a melegebb telek lehetővé teszik, hogy tovább maradjanak aktívak még a városokban is. Ezenkívül a városi hőszigetek – a városok magasabb hőmérsékletű területei – kedvezőbb környezetet teremtenek számukra.
A felmelegedés hatására azonban nemcsak a viselkedésük változik, hanem a földrajzi eloszlásuk is. Észak felé haladva általában csökken a denevérek fajdiverzitása, azonban a globális felmelegedés következtében egyre több denevérfaj érkezik délről, így bővítve a helyi ökoszisztémák diverzitását. Tehát olyan új fajok jelenhetnek meg bizonyos országokban, amelyek korábban nem voltak ott honosak.
Magyarországon is megfigyelhető, hogy újabb déli eredetű denevérfajok (pl. a fehérszélű törpedenevérek) jelennek meg a változó klímának köszönhetően.
Fehérszélű törpedenevér
Mely denevérfajok gyakoriak Magyarország városaiban?
Magyarországon 28 denevérfaj van, mely közül több is sikeresen alkalmazkodott a városi élethez. Az egyik leggyakoribb városi denevérfaj a rőt koraidenevér (Nyctalus noctula), mely különösen a parkokban, zöld területeken szeret tanyázni, de az épületek repedéseiben is sokszor előfordul. Emellett gyakori fajok még a közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus), a fehértorkú denevér (Vespertilio murinus), a fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii), a közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) és az alpesi denevér (Hypsugo savii). Ezek a fajok szívesen vadásznak a városi rovarpopulációkra, és rendszeresen megfigyelhetők a közvilágítás körül.
Rőt koraidenevér
Az épületek mely részeit kedvelik?
A denevérek általában az épületek magasabb, nehezebben megközelíthető részeit részesítik előnyben, ahol zavartalanul pihenhetnek nappal. A tetőszerkezetek, a padlások, a homlokzatok és a panelek redőnytokjai melletti rések mind népszerű búvóhelyek. Azonban nem csak ezek a rejtekhelyek lehetnek vonzóak számukra; mesterséges denevérodúkat is kihelyezhetünk az épületek falaira.
Ezek az odúk hasonló funkciót töltenek be, mint a madárodúk, és különösen hasznosak lehetnek azokban a városi környezetekben, ahol kevés természetes búvóhely áll rendelkezésre. Az odúkat érdemes legalább 4-5 méter magasan elhelyezni, napos oldalon, mivel a denevérek szeretik a melegebb, védettebb helyeket. A délkeleti vagy délnyugati tájolású homlokzatok különösen kedvezőek, mivel ezek megfelelő napsütést biztosítanak az odú melegen tartásához.
Denevérodú
A denevérek szerepe a városi ökoszisztémában
A denevérek jelenléte a városokban nemcsak érdekesség, hanem fontos ökológiai szerepük is van. Kiemelkedő rovarirtók, segítenek kordában tartani a rovarpopulációt, különösen a szúnyogokét és egyéb kártevőkét. Egyetlen denevér akár több ezer rovart is elfogyaszthat egy éjszaka alatt, így jelentősen hozzájárul a városok ökológiai egyensúlyához. Mivel természetes kártevőirtók, a denevérek csökkenthetik a kémiai rovarirtók használatát is, ami környezetvédelmi szempontból is előnyös.
A denevérek védelme a városokban
A városi környezetben a denevérek védelme különös figyelmet igényel, mivel sokszor olyan helyeken telepednek meg, ahol zavarhatják az embereket. Különösen ősszel, a nászidőszak alatt fordulhat elő, hogy több denevér is beköltözik a panelek réseibe vagy más épületek repedéseibe. Ezek az átmeneti kolóniák általában csak néhány hétig maradnak, és utána maguktól elköltöznek, így nem szükséges azonnal beavatkozni. Fontos megérteni, hogy ezek a kolóniák nem okoznak tartós problémát, és a denevérek természetes szaporodási ciklusához tartoznak.
Amennyiben a denevérek nem távoznak maguktól, léteznek olyan denevérbarát megoldások, mint a speciális lezárások, amelyek lehetővé teszik, hogy a denevérek kijussanak a réseikből, de visszatérni már nem tudnak. Ezek az eszközök hatékonyan és kíméletesen oldják meg a problémát anélkül, hogy ártanának az állatoknak.
Fontos, hogy ne használjunk olyan drasztikus módszereket, mint a purhab vagy a füstölés, mert ezek nemcsak veszélyesek a denevérekre, de
törvényt is sérthetünk velük,
mivel a denevérek védett állatok. A legjobb megoldás, ha szakembert hívunk, aki tapasztalattal és a megfelelő eszközökkel segít az állatok biztonságos eltávolításában és az épület védelmének megőrzésében.
A denevérek és a jövő városai
Ahogy a városok növekednek és az éghajlat változik, várhatóan még több denevér fog megtelepedni a városi környezetben. A jövő városai valószínűleg egyre több vadon élő állatfaj számára biztosítanak majd élőhelyet, beleértve a denevéreket is. Fontos, hogy a várostervezés figyelembe vegye a biológiai sokféleséget fenntartó szempontokat, hogy a denevérek és más fajok is békésen élhessenek az emberekkel együtt a városokban.
