Ha egy nem mindennapi esti programra vágysz, augusztus 30-án ott a helyed az Abaligeti-barlangnál, ahol betekintést nyerhetsz a denevérek rejtélyes életébe.
A denevérek násza nyár végén, ősz elején zajlik. Ilyenkor gyakori jelenség, hogy az állatok úgynevezett „nászbarlangokat” keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak számukra. A Dunántúl egyik legjelentősebb nászbarlangja az Abaligeti-barlang. Több ezer denevér fordul meg itt augusztus végén, szeptember elején, így nagyobb az esélyük a pártalálásra.
Amennyiben a földön lelünk rá, egy vastagabb kesztyű, esetleg rongy vagy törülköző segítségével emeljük fel. Kézzel ne nyúljunk hozzá, mert a denevér valószínűleg megpróbálja megvédeni magát, és harapni fog. Ha nem sebesült meg, a friss levegőn életre kel majd, és elrepül. Mindenféleképpen csak sötétedés után engedjük szabadon az állatot! Amennyiben a denevér megsérült, helyezzük egy kartondobozba, és hívjunk állatvédelmi szakembert!
Bár a párzás ekkor történik, a téli álom ideje alatt a nőstények a méhükben raktározzák a spermiumokat, és a valódi megtermékenyülés csak a tavaszi ébredéskor történik meg. Ekkor kezdenek el fejlődni a magzatok, és nyár elejére megszületnek az első denevérbébik.
A nyár végén kezdődő nászidőszakhoz igazodó, augusztus 30-ai esti programon szakavatott kutató mutatja be a denevérek különleges és titkokkal körüllengett világát. A résztvevők megismerhetik a denevérkutatás módszereit és jelentőségét. Az Abaligeti-barlangnál a hálóval befogott állatokat közelről meg lehet nézni, így az érdeklődő közönség ismereteket szerezhet a fajok egyedi jellemzőiről. A tóparton lehetőség nyílik a víztükör felett alacsonyan szálló, rovarokra vadászó denevérek megfigyelésére. A programot a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának tagja vezeti.
A Nemzetközi Denevéréjt 1997 óta több mint harminc országban rendezik meg augusztus utolsó hétvégéjén az ártalmatlan állatok védelmének illetve a babonák eloszlatásának céljával.
Abaligeti tó a barlang bejáratánál
Abaligeti Denevérest
Helyszín: Abaligeti-barlang
Időpont: 2014. augusztus 30. 20:00 óra (gyülekező: 19:45-kor)
A program időtartama: kb. 2 óra
A részvétel ingyenes.
Hasznos tudnivalók: Az esti órákra tekintettel meleg ruhát és zseblámpát célszerű hozni. Fontos a szúnyogok és a kullancsok elleni védelem. A programon mindenki saját felelősségére vesz részt!
Információ, bejelentkezés csoportoknak:
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Telefon: 30/377-3388, 30/326-9459
E-mail: evahorvath@ddnp.kvvm.hu, komlos@ddnp.kvvm.hu
Elsőként Magyarországon nyilvánították védetté a denevéreket, 1901-ben, ám a hangsúlyos védelmi munka csak a ’90-es évektől kezdődött. Mára drasztikusan lecsökkent a denevérállomány: ha az elmúlt ötven évet tekintjük, mintegy egytizedére esett vissza. A szomorú változás oka az otthonaik pusztítása; a nagyüzemi erdőgazdálkodás miatt eltűnnek az öreg, odvas fák, az épületek padlásterében és a harangtornyokban rácsokkal tartják távol őket, a barlangászat és a barlangturizmus pedig leggyakoribb élőhelyükről is elriasztja a denevéreket. Szülőkolóniákat már csak a Bükk és az Aggteleki-karszt barlangjaiban találhatunk.
A Kárpát-medencében élő denevérállomány széleskörű felmérése és a gyűrűzési módszer bevezetése Topál György nevéhez fűződik, aki az 1950-es évektől foglalkozott ezekkel a nem túl népszerű állatokkal. Több mint 25 ezer egyedet jelölt meg.
Az egyik legnagyobb hazai faj, a ritka Óriás koraidenevér
A denevérekkel kapcsolatban még ma is számos előítélet él az emberekben, a kártékonyság és a vérszívás a leggyakoribb tévhitek. Előbbinek pont az ellenkezője igaz: a bőregerek általában rovarokkal táplálkoznak, és előszeretettel fogyasztanak szúnyogokat. Vérrel csak három faj táplálkozik, amelyek Közép- és Dél-Amerikában honosak. Leginkább szarvasmarhákból lakmároznak, de a szegény boci többnyire észre sem veszi, mi történt vele; a denevérek nyála még fájdalomcsillapítót is tartalmaz.
