Negyvennégy éve vette kezdetét a Békés megyei rezervátumban a túzokvédelmi munka. Idén újabb mérföldkőhöz érkeztek.
Idén kel szárnyra a hétszázadik, mentett tojásból keltetett túzokcsibe a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Túzokvédelmi Állomásán – adta hírül a nemzetipark-igazgatóság. Az 1978. október 30-án átadott Túzokvédelmi Állomás rendkívül fontos szerepet tölt be a hazai túzokvédelemben. Ide kerülnek be szerte az országból a veszélyeztetett fészkekből mentett túzoktojások, itt keltetik ki és nevelik fel, majd vadítják vissza a fiókákat a szakemberek.
A munka sikerét nem csupán a kikelt tojások és sikeresen felnevelt fiókák szám adja: a kibocsátott egyedek kapcsán számos alkalommal megfigyelték, hogy a Túzokvédelmi Állomás által repatriált (élőhelyükre visszatért) túzokcsibék teljes értékű egyedeivé váltak a Dévaványai-Ecsegi puszták vadon élő túzokállományának.
Az elmúlt 44 év során mindig szép számban sikerült visszaengedni a fiatal madarakat természetes közegükbe. Az idei fiókákkal együtt ez a szám már elérte a hétszázat.
Ez kimondottan jó eredménynek számít, tekintve, hogy a hazai túzokállomány jelenleg 1500 példányra tehető, melyből csaknem 600 példány a Dévaványai-Ecsegi pusztákon él.
A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testű röpképes madara. Egykor egész Eurázsiában elterjedt faj volt, ám a pusztai élőhelyek átalakulása és beszűkülése következtében Európa nagy részéről a 20. század közepére kipusztult. Napjainkban jelentős állományai csupán az orosz síkságon, az Ibériai-félszigeten és a Kárpát-medencében találhatóak. A kárpát-medencei populáció nagy része – mintegy 1500 példány – Magyarországon él; a hazai állomány jelenleg stabil.
Ez a pulyka méretű szárnyas erős futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara, de ha szükséges, repülni is kitartóan tud. Élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és lucernatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt ritkán látható. A kakas tömege akár a 18 kilogrammot is elérheti, a tyúkok átlagosan csak 4,5 kilogrammot nyomnak. Mindenevő: nagyobbrészt fűfélékkel táplálkozik, de jelentős arányban fogyaszt rovarokat, csigákat, férgeket, különböző magvakat, sőt, néha rágcsálókat vagy kisebb madarakat is.
A kifejlett kakasok a párzási időszakban különböző hangokkal, önmutogató, fenyegető magatartással próbálják megfélemlíteni riválisaikat. A tojóknak jellegzetes tánccal udvarolnak: fejüket hátrahajtják, faroktollaikat felmerevítik, szárnyaikat kifordítják, torokzacskójukat felfújják. Ez a tevékenység a dürgés. A tojó a földön készít fészket, 2-3 szürkészöld, barna foltos tojás rak bele. A költési idő 20-28 nap. A túzok Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.
