Az idei állományfelmérés sajnos kellemetlen meglepetést okozott a kutatóknak: a korábbi évekhez képest jóval kevesebb földikutya-túráscsoportot találtak.
December elején – ahogy 2013 óta minden évben – ismét elvégezték a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Bajai Földikutya-rezervátum Természetvédelmi Területen található földikutya-túráscsoportok felmérését. Ez azért fontos, mert ennek eredményeként kaphatunk képet hazánk legveszélyeztetettebb gerinces állatának bajai állománynagyságáról és az élőhelyet érintő esetleges változásokról.
Az állatok aktivitása főként az ősz végi időszakban erősödik fel, ilyenkor építik hosszú táplálékszerző járataikat, és ebben az időszakban jelennek meg a friss túrásaik is, amelyek alapján becsülhető az adott populáció nagysága. Továbbá ebben az időszakban már az idei születésű fiatalok is önálló életet élnek, és kialakítják a saját járatrendszerüket, vagyis a kutatók ilyenkor tudnak legpontosabb képet kapni a területen élő földikutyák számáról – mondta el Tamás Ádám természetvédelmi őrkerület-vezető.
A Bajai Földikutya-rezervátum a veszélyeztetett talajlakó gerinces legnagyobb kiterjedésű hazai élőhelye
Az elmúlt években a túráscsoportok száma Baján 380 és 420 között ingadozott, az idei felmérés során azonban csak 280 túráscsoportot regisztrált a felmérést végző 13 szakember.
A drasztikus csökkenés hátterében az aszályos évek miatt visszaeső táplálékkínálat vagy a szaporodási időszakban fellépő kedvezőtlen időjárás állhat, ám ezek hipotézisek, közvetlen bizonyíték egyelőre nem áll rendelkezésre, ami a feltételezéseket igazolná.
Alig ezer délvidéki földikutya lehet a Földön
A délvidéki földikutya (Nannospalax leocodon montanosyrmiensis) egykor a nagy kiterjedésű sztyeppei füves élőhelyek lakója volt, jelenleg hazánk és Európa egyik legritkább emlős állata.
Délvidéki földikutya
Főként a 20. század második felében szűkültek be az élőhelyei az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági művelés és a mesterséges erdősítések térhódításának következményeként. Ez a kis testű talajlakó rágcsáló napjainkban alig néhány kárpát-medencei élőhelyen fordul elő. Hazánkban Kelebia és Ásotthalom mellett Baján és Albertirsán élnek erősen izolált populációi. A határainkon túl is csupán Szabadka és Újvidék mellett található néhány állománya, szintén kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben.
Legnagyobb hazai állománya a Baja melletti egykori katonai gyakorlótéren lelhető fel, amelyet a 2013-as „felfedezése” után – felismerve a terület jelentőségét – 2017-ben miniszteri rendeletben védetté nyilvánítottak, Bajai Földikutya-rezervátum Természetvédelmi Terület néven.
Ismereteink szerint ez az egyetlen olyan emlős állat, amely az evolúciója során – közel 2 millió évvel ezelőtt – a Kárpát-medencében alakult ki és különült el a többi földikutyafajtól, ezért evolúcióbiológiai szempontból is igazi kuriózumnak számít, ami még nagyobb felelősséget ró hazánkra a faj megőrzésében.
A nemzeti park munkatársai minden évben felmérik, hány túráscsoport található a bajai földikutya-rezervátum területén
Világállományát jelenleg 1000-1200 példányra becsülik. Hazánkban jogi védelmet élvez, természetvédelmi értéke 1 millió forint.
