A Duna hazai szakaszának közepén elterülő város idilli fekvésével kis túlzással Buda kis méretű mása is lehetne, valójában viszont nem lenne találó ennyivel bemutatni Dunaföldvárt és apró várát.
A közismert és turisták tömegeit vonzó városok mellett az alig kilencezer lakosú Dunaföldvárt nem nehéz elkerülni, de - például Pécs vagy Szekszárd felé tartva - egy minimális kitérővel útba ejteni is egyszerű. Az évszázados múltú, folyamatosan fejlődő faluból kisvárossá vált település hangulatos utcáin és gyógyfürdőjén kívül egy további egyedi látványosságot is tartogat: a város közepén, ránézésre hazánk talán legkisebb vára áll. Alaposan körbejárva azonban kiderül, hogy a csonkatorony, vagy épp töröktoronyként ismert építmény egy nagyobb erőd egyetlen kiemelkedő épülete.
A főtér a száztíz éves artézi kúttal
Ahogy a város nevéből is kiderül, Dunaföldváron már ősidők óta vár álllt, amelynek fontosságát - a városéval együtt - főleg az adta, hogy a folyó itt a legalkalmasabb az átkelésre. A környék így főleg a vízi kereskedelemnek köszönhetően gyorsan fejlődött, viszont szinte az összes háborúban el is néptelenedett. Ezeknek a változatos időknek a tanúja áll ma a város központjában, és nyitvatartási időben egész évben látogatható.
Dunaföldvár a Beszédes József híddal a Kálvária-hegyről
A jelenlegi kővár története a múlt homályába vész. Az építőkövek vizsgálatakor kiderült, hogy azok a budafoki mészkőbányából százmaznak, ahonnan egyszerű, vízi úton juttathatták őket a város alá. Az első biztos források szerint a török időkben már állt, és nem is kerülhette el a háború eseményeit. A fontos átkelőt védő építményt törökök, hajdúk és császári csapatok egyaránt ostromolták, többször is kirabolták, de a 16-17. század nagy részét a török hadsereg szolgálatában töltötte.
A vár minden oldalán más arcát mutatja
Később a Rákóczi-szabadságharc idején is jelentős katonai és logisztikai központ volt, és három nagyobb ostromot is megélt, amelyből egy-egy magyar és osztrák is sikeres volt, a vár tehát többször gazdát cserélt. Eközben külső falainak nagy része elpusztult, így később nem képviselt nagy hadászati értéket, azonban maga a torony megfelelőnek bizonyult az uradalmi börtön befogadására.
A börtöncellák is látogathatók, sőt, aki kedvet érez, a bilincset és a kalodát is felpróbálhatja
A központi épület mindezt viszonylag épségben átvészelte, hogy aztán hosszú évtizedeken át magtárként folytassa pályafutását, egészen a 20. század közepéig. Az ekkorra már örvendetesen felpörgő műemlékvédelem szerencsére végül felkarolta a vár sorsát, és rövidesen megszületett az elhatározás a teljes felújításra. Az egyes részletek mellett ekkor már alapvető szerkezeti elemek, födémek, lépcsők és a teljes tetőzet is hiányoztak, így ezek pótlásáról szintén gondoskodni kellett.
A börtön eredeti ajtaját ma is a külső oldalról nézzük szívesebben
Az építés terveit a terület egyik legnagyobb szaktekintélye, Mendele Ferenc készítette, akinek olyan autentikus műemlékek felújítása kötődik a nevéhez, mint a simontornyai vár, vagy a túristvándi vízimalom, fő műve azonban Hollókő falu központjának műemléki helyreállítása az 1960-as évek elején, benne többek közt hazánk első tájházával.
A hetvenes évek átfogó felújításánál az elpusztult részeket modern elemekkel pótolták
Bár a torony fénykorának nem része a 19. század elején hozzáépített földszintes épületrész, az építész ennek megtartása és korhű felújítása mellett döntött, az épület többi részén azonban már bátran alkalmazott kortárs elemeket: a végeredményt a kő, a fa, az üveg és a vasbeton ízléses összjátéka határozza meg.
A torony tetején a történelmi kiállításokon túl a jelenbe térünk vissza
Napjainkra a várban lévő épületegyüttes nem is egy, hanem mindjárt három múzeumnak, kiállítótérnek, valamint más létesítményeknek is helyet ad, így aki a torony méretéből következtetne az itt eltölthető idő hosszára, erősen alábecsült számot kaphat.
Sárdy János kiállítása az alsó szinten
A vár tágas udvarába lépve el sem lehet téveszteni a pénztárt, ahol felnőttek számára 800 forintos belépő kifizetése után nézhetjük meg belülről is alaposan az épületegyüttest. A legközelebbi látnivaló itt, a kasszával szemközti ajtóból elérhető Ispánház, de erre a legtöbben csak később térnek vissza, hiszen ugyanezen ajtóból már a Csonkatorony is hívogatja a látogatókat. A tágas alsó szinten az eredeti börtön mellett a városhoz megannyi szállal kötődő Sárdy János színész és kiváló operaénekes emlékére berendezett kiállítás vár. Az eredeti poszterek és emléktárgyak a harmincas-ötvenes évek hazai „popkultúrájából” adnak ízelítőt.
„Ha újra kellene tanulnom a történelem ezen részét, akkor ide jönnék tanulni, ahelyett hogy otthon a könyvet majmolom” - írta igen találóan egy korábbi látogató, a torony felső szintjein berendezett új állandó kiállításról, amely címe szerint a „Török világ, magyar világ” bemutatását tűzte ki célul. A valóságban viszont ennél is átfogóbb képet ad a 15-18. század tágabb történelméről éppúgy, mint az időszak egyes napjainak eszközeiről és szokásairól.
Étterem a várfal tetején
A torony bejárása végén adja magát a szomszédos étterem, igazán autentikus helyen, a várfal tetején. Itt választhatunk hűvös beltéri, árnyékos, vagy napfényes kültéri helyet, akár egy kisebb üdítővel, akár a hazai konyha többfogásos klasszikusait fogyasztva. A borlap főként a Duna túlpartjáról származó alföldi borokból áll. A hangulatos várudvar az étterem után remek hely egy kisebb sétához: az alig focipályányi területen, a vár egykori melléképületeinek romjai közt fűszernövényekkel beültetett kert, rendezvények tartására alkalmas mező és néhány eldugott, árnyékos sarok egyaránt várja az erre járókat.
Magyar László felfedező szobra a vár udvarán
A pihenő után az épület szomszédos szárnyába is érdemes kitérőt tenni: a pénztár melletti Ispánház az időszakos kiállítások helyszíne. Jelenleg Cyránski Mária szobrászművész alkotásai, valamint a közelmúltban lezajlott „Fotózd le a múltat!” pályázat képei tekinthetők itt meg. Az udvar túloldalán lévő Fafaragó Galériában a 19. századi Afrika-kutató, Magyar László munkássága és emléktárgyai mellett Hajdú-Bihar megye népművészetének különlegességeivel is megismerkedhetünk.
A vár és kiállítóterei áprilistól októberig, hétfő kivételével minden nap, 10 és 18 óra között, az étterem 11-től 20 óráig tart nyitva.
Kapcsolódó cikkeink:
Szürreális életképek a dunaújvárosi erdőből
Kétezer év emlékei a Mezőföld kékesén
Találkozások Sióagárd kertjében
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
