Lassanként a keleti sünök háza táján is véget ér a téli álom, és indul a szaporodási időszak.
Ősszel nagyon vigyáznunk kell a kerti munkák során, mert a sünök hajlamosak például lombkupacok mélyén téli álomba merülni. A hideg hónapokat hibernált állapotban töltik, ilyentájt viszont felébrednek, és a szaporodási időszakuk innentől kezdve egészen júniusig is eltarthat.
A sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjébe tartozó, zömök testű, rövidke, de erőteljes végtagokkal rendelkező keleti sün (Erinaceus roumanicus) testhossza a 35 centimétert is elérheti, testtömege pedig – a telelést megelőzően – az 1500 grammot is meghaladhatja. Módosult szőrszálakból kialakult, felnőtt egyedeknél tízezernél is több tüskéből álló „bundája” hatékony védelmet biztosít a legtöbb ragadozóval szemben. Főleg úgy, hogy erős bőrizomzatának köszönhetően gyakorlatilag gömb alakúra képes összegömbölyödni veszély esetén. Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Érdekesség, hogy a tüskeszínezet egyedenként változó bélyeg. A keleti sün dús aljnövényzetű, ritkás erdőségekben, cserjésekben, települések környékén, városi parkokban, nagyobb kertekben él - Magyarországon elterjedt faj. Vackát fák gyökerei között, kő- és rőzsehalmok, valamint farakások alatt készíti. A keleti sün évente rendszerint egy alkalommal (korán érkező tavasz esetén kétszer), átlagosan 5-7 utódot hoz világra.
A párzási időszakot leszámítva magányosan élő állatok fészkükben töltik a nappalt, s csak a szürkület beálltát követően kerekednek fel, hogy harapnivalót találjanak. Mivel rosszul látnak, portyáikon kifinomult szaglásukra, illetve fejlett hallásukra támaszkodnak. Táplálékállataik között a földigiliszták, a csigák és a rovarok foglalják el a legelőkelőbb helyeket, de a kisebb termetű gerinceseket (különböző békák, gyíkok, madárfiókák) sem vetik meg. Az őszi testtömeg-gyarapítás periódusában gyümölcsöket és alkalmanként döghúst is fogyasztanak.
Amikor a középhőmérséklet tartósan 8 °C alatt marad, a keleti sün megszakítás nélküli, több hónapos téli álomba merül. A telelő sünegyedek testhőmérséklete 5 °C-ra süllyed, „automata termosztátjuk” pedig működésbe lép. Zsírtartalékaik felhasználásával belső szabályozórendszerük gondoskodik a hőmérséklet kiegyenlítetten alacsony szinten tartásáról, illetve a fagyásveszély elkerüléséről. Az áttelelésben segíthetünk tüskés barátainknak, ha a kertápolás során keletkező gallyakat, nyesedéket, valamint az avar egy részét kupacokba halmozzuk a bokrok, cserjék tövénél, és máris kész a téli sünmenedék, amelyet szeptember végén vagy októberben keresnek majd fel a kis vendégek. A várva várt tavaszi ébredés akkor következik be, amikor a levegő hőmérséklete már elérte a 15 °C-ot.
