Bár a fagyöngy egész évben a fákon van, ilyenkor télen kerül igazán szem elé. A csupasszá vált ágak között ekkor válnak láthatóvá örökzöld gömbjei, ráadásul karácsony közeledtével hangulatos lakásdíszként is feltűnik.
A fehér fagyöngy (Viscum album) félélősködő növény. Mivel fotoszintetizál, a tápanyagokat elő tudja magának állítani, a vizet és az ásványi anyagokat azonban szívógyökerével a fától vonja el, és ezzel a gazdaszervezetet fokozatosan gyengíti. A fehér álbogyójú, örökzöld fagyöngy elsősorban fűzön, nyárfán, hárson, akácon, juharon és kőrisen telepszik meg.
Ezzel szemben a ritkábban látható sárga fagyöngy vagy más néven fakín (Loranthus europaeus) rendszerint a tölgyfákon él. A fehér fagyöngyhöz hasonlóan ez a faj is félélősködő, de attól eltérően nem örökzöld, hanem lombhullató.
Madarak segítik a terjedését
A fagyöngy terjedését a madarak segítik. Miután megették az álbogyót, a magokat emésztetlenül kipottyantják, vagy a csőrükkel dörzsölik azt a faághoz, miközben próbálnak megszabadulni a termés ragacsos maradékától. A fagyöngy álbogyóját különösen a léprigó, a fenyőrigó, a szőlőrigó és az egyes teleken inváziószerűen érkező csonttollú fogyasztja előszeretettel.
Léprigó
A léprigó neve egyébként számos nyelvben, például magyarban, angolban és latinban is utal a madár fagyöngykedvelésére. A magyar neve onnan ered, hogy régen a fagyöngy terméseiből ragacsos madárlépet főztek, amelyet vékony ágakra kentek, hogy így fogják meg a madarakat.
Szabad a csók!
A fagyöngyről sokaknak – köszönhetően a romantikus karácsonyi filmeknek – valószínűleg a fagyöngycsokor alatt elcsattanó csókok jutnak eszébe. A karácsonyi szokás egy germán mondára vezethető vissza, amelyben Frigg istennő fiát egy fagyöngy vesszőiből készült dárdával ölik meg. A fiát gyászoló Frigg könnyei a fagyöngy fehér terméseivé válnak, ő pedig azt kívánja, hogy a fagyöngy soha többé ne árthasson senkinek, aki alá áll, kapjon lehetőséget a szeretetre és a megbocsátásra.
A fagyöngyöt, részben különös, ég és föld között lebegő életmódja miatt is, már a régiek is varázsnövényként tartották számon, például úgy hitték, hogy az ajtóra akasztott fagyöngy elűzi a gonoszt, illetve megvéd a villámcsapástól.
A fagyöngy ma gyakran karácsonyi lakásdíszként tűnik fel, de mivel álbogyói és levelei is mérgezőek, ha díszként használjuk, úgy helyezzük el, hogy a gyerekek semmiképpen sem érhessék el.
A fagyöngy hatóanyagait kis mennyiségben a gyógyászatban is használják, például vérnyomásproblémák, érelmeszesedés vagy szívritmuszavarok esetén, továbbá az immunrendszer támogatására.
A cikk először 2020-ban jelent meg.
