A „friss szerzemény” állítólag nemzetközi viszonylatban is ritka. Karácsonykor bukkantak rá.
„Nézd, mit találtam ma a Velencei-hegységben. Csodaország. Ha jó érzékkel nyúl hozzá a Nemzeti Park, ebből egy komoly földtani bemutatóhely lehet. Ezért eljönnének ide a turisták. Ilyen sehol nincs az országban. Illetve most már van a Velencei-hegységben, mert megtaláltam.” – számolt be a felfedezéséről a Fejér megyei hírportálnak Tarsoly Péter barlangkutató, aki december 24-én bukkant a barlangra.
A Velencei-hegység a számtalan látványos sziklaformációja mellett, mint a képen látható Pandúr-kő, most már egy különleges barlanggal is büszkélkedhet
Tarsoly Péter elmondása szerint az általa felfedezett konzekvenciabarlang hossza több, mint 300 méter, a mélysége a felszín alatt körülbelül 45 méter. Szinte végig víz borítja az alját, ami néhol csak bokáig ér, de vannak benne derékmagasság fölé érő szakaszok is, a levegő és a víz hőmérséklete nagyjából 10 fok körül mozog. A szárazabb részeken vörös, fehér, kék és sárga agyagdombok találhatók, a víz alatt citromsárga, vörös, mélykék és fehér kővirágok nőnek. A falak is gyakran színesek, mintha valakinek szétfolyt volna itt a festőpalettája. Mindenfelé cseppkövek vannak; színben és formavilágban egészen elképesztő szépségben. Piritesedett, kaolinosodott gránit, fehér, turmalinosodott aplittelér, talán molibdenit és limonit, szericitesedett pala. A barlangkutató a hely érintetlensége és törékenysége miatt nem árulja el, hol található, csak a természetvédelem szakembereinek.
A konzekvenciabarlangok (következménybarlangok) a bányászati tevékenység során létrehozott üregek, járatok omlásával, süllyedésével és átrendeződésével alakulnak ki, a mostani felfedezés is, egy évtizedekkel ezelőtt betömött és sorsára hagyott bányatáró körül alakult ki. Tarsoly Péter Jantsky Béla geológusról nevezett el ideiglenesen, a véglegesítéshez még a Földrajzinév-bizottságnak és a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak is jóvá kell hagynia.
Arra a kérdésre, hogy mi lehet a sorsa a barlangnak Tarsoly így választolt: „Az egyik lehetőség, hogy kap egy lezárást, és csak kutatási céllal, különleges engedéllyel lehet majd felkeresni; a benne lévő ásványok védelme érdekében. A másik lehetőség, hogy kiépítik, így egy egyedi kőtani jelenségeket bemutató hely lehet belőle. Ide majd – nem azt mondom, hogy feltétlenül kalandtúra keretében, de – valamilyen földtani séta részeként juthatnának el ez emberek, és megnézhetnék ezeket a képződményeket. Azt megszoktuk, hogy el lehet menni cseppkőbarlangokba, akár overallos, vagy csak sima, sétálós túrára, de olyan barlang, ami vulkanikus kőzetben van, és az ásványoknak ilyen sokféleségét tárja föl, mint ez, ilyen nincs másik Magyarországon. Recsken, az egykori ércbányában, több száz méter mélyen volt ilyen, de azt elárasztották. Viszont az sem volt látogatható. Ez Magyarországon is unikális, és – azt gondolom – nemzetközi viszonylatban is.”
Cseppkőképződmények. A fotó illusztráció, a most felfedezett barlangról ide kattintva nézhettek meg sok-sok képet
A barlang és a benne található képződmények, ásványkincs vagyon értékének meghatározásához, illetve a továbbiak eldöntéséhez konzultáció szükséges. Rövidesen felkeresi a helyet, Tarsoly Pétert követve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásványtani Tanszékének vezetője és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke. Lesz egy ásványtani vizsgálat, aminek eredményeképpen meg lehet becsülni, hogy milyen védelemre lesz szükség – olvasható a Feol beszámolójában.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
