Nógrád megye fodrozódó lankáin egy idegen tájak hangulatát idéző középkori templomra lelhetünk, melynek különlegességét formája és miliője, nem utolsósorban pedig története adja.
Ezt a 14. században emelt különös épületet Herencsény határában találjuk, és török templomként is szokták emlegetni, holott eredetének sem a szomszédos faluhoz, sem a hajdani hódítókhoz nincs köze. Utóbbihoz is maximum annyi, hogy ebben az időben pusztult el az a település, aminek csupán ez a terméskőből rakott, házra emlékeztető, de voltaképpen torony nélküli gótikus temploma maradt fent.
Az önkormányzat 1994-ben megpróbálta eladni az ingatlant, de nem volt rá vevő. Szerencsére, ma bárki szabadon látogathatja
Nem ez volt az egyetlen Herencsény-közeli település, mely a századok folyamán elpusztult. Az egykori Haraszti falu – amit 1290 körül említették először az oklevelek – azonban ma is hirdeti emlékét ezzel a pompás templomrommal, melynek ódon falai mellett a Palóc Piros turistaút is elhalad. A kutatók azt nem tudták pontosan megállapítani, hogy a szentély mióta nem funkcionált egyházi épületként, de az bizonyos, hogy a 18. században dongaboltozattal állították helyre, és a környéket uraló Prónay család rövidebb időre evangélikus házikápolnának használta.
Az épület egyszerű, terméskőből rakott idomai és környezete mediterrán tájak vagy akár a Skót-felföld hangulatát is megidézheti a szemlélődőben. Amiben viszont mindenki egyetérthet, hogy hazánkban nem sok ilyen szép állapotban fennmaradt középkori épületet találunk.
A krónika szerint 1799-ben Herencsény római katolikus filiája, majd 1854-től a falu magtárnak használja a templomot. A napjainkban üresen álló és szabadon látogatható kis méretű, egyhajós, romszentély megközelítően keletelt (keletnek tájolt). Az északi hajófalban csúcsíves, befalazott ajtókeret látható, a mai bejárata a szentély felől nyílik. A belső tér dongaboltozatos, a szentélybejárat felett fiókboltozatos kialakítással. A bejárat és a diadalíve gótikus, kváderkövekkel bélelt, élszedett, pilléreiben egy-egy kis méretű fülke van kiképezve, ahol csupán egy magányosan álló Szűz Mária-szobor áll. Az épületen utoljára a 90-es években végeztek állagmegóvást, napjainkra viszont újfent esedékes lenne a felújítás, és ezzel együtt a műemlék méltó kihasználása.
A belső tér túl sok látnivalót nem tartogat. A gótikus boltív mögötti kis fülkében magányos Szűz Mária-szobor áll
Érdekesség, hogy az 1967-ben végzett ásatások során a szentély alatt 2 méter mély gabonavermet találtak, ami alátámasztja a herencsényi emlékezet állítását, miszerint nehéz, háborús időkben a falu itt tárolta a gabonáját. Fehér agyagedények is felszínre kerültek, melyekben baromficsontok voltak. A csontok, mint építési áldozatok kerülhettek a föld mélyére. Az épület környezetében talált embercsontokból viszont arra következtethetünk, hogy egykoron temető lehetett körülötte.
A helyiek által csak török templomként vagy magtártemplomként emlegetett épülethez legenda is fűződik. A hagyomány szerint az egykori Haraszti falu templomharangjait a török fenyegetés közeledtével el akarták rejteni az ellenség elől, hogy az ne váljon ágyúcsővé, hasonlóképp a környékbeli haranghoz. A közeli kút volt a legideálisabb hely, ami aztán sok éven át rejtette a harangokat, amiről már csak a falu öregjei tudtak. Egy helyi földbirtokos aztán egy napon elhatározta, hogy kiszedi onnan őket, és nyolc pár ökröt, illetve több lovat is hozott a nehéznek ígérkező vállalkozáshoz. Amikor a jószágok nekifeszültek, már-már úgy látszott, hogy nem hiába erőlködnek: már látták a kútból kiemelkedő harangokat, amikor a földesúr még nagyobb igyekezetre buzdítva embereit és állatott, elkáromkodta magát. Ebben a pillanatban a harangok visszazuhantak a mélybe, és többé senki sem látta azokat soha. Mára már a kútnak a helye sem látszik, ámbár akadnak még olyan öregek, akik tudni vélik, hol is volt az pontosan.
Sajnos a templom idilljét erősen lerontja a szomszédjába telepített napelemfarm
A Herencsény határában szántókkal szegélyezett egykori Haraszti falu temploma egyszerűsége ellenére is lenyűgöző látványt nyújt a nógrádi dombvilágban. A fotótémának sem utolsó épület bizonyos szögből kimondottan messzi tájak idilljét eleveníti meg, de még mielőtt teljes fellelkesüléstől vezérelve ellátogatnánk erre a helyre, egy valamit tudnunk kell: A templomrom közelében, Herencsény felőli szomszédságában egy terebélyes napelemfarm csúfítja a panorámás összképet.
