Ma már nemcsak Budapesten, de a legtöbb a vidéki nagyvárosban is részt vehetünk tematikus városnéző sétákon. Szegeden is többféle túrából választhatunk. Mi a szecessziós séta útvonalát jártuk be, és egyik ámulatból a másikba estünk.
A szegedi szecessziós épületek sokáig afféle rejtett kincsek voltak csak, eredeti szépségük száz év alatt jócskán megkopott. Az utóbbi évtizedekben azonban a városban egyre több szecessziós épület nyerte vissza eredeti pompáját, és ma már szecessziós sétákat is szerveznek, hogy minél többen megismerhessék ezeket az épületeket.
Ha Szeged és szecesszió, akkor mindenkinek először a város talán legszebb épülete, a Reök-palota jut eszébe. Az 1907-ben épült palotát a szecesszió egyik gyöngyszemének tartják, mely 2007-es felújítása óta eredeti pompájában tündökölhet, és látogatható, itt működik a Regionális Összművészeti Központ. Az építtető Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván vízépítő mérnök volt, ezért is lett az épület díszítésének meghatározó motívuma a víz. Az épület tervezője Magyar Ede nevét még sokáig Szegeden is kevesen ismerték, ma már van szobra, és róla elnevezett tér is a városban.
A szecessziós séta útvonala a belvárosban kanyarog, lelkesedéstől függően 10-17 állomást érint, és 2-3 óra alatt kényelmesen bejárható. Megnézhetjük például a gyönyörű zsinagógát, a néhány éve felújított Beregi-házat vagy a Deutsch-palotát, melynek homlokzatát Lechner Ödön tervezte.
A szecessziós sétáról és Szeged gyönyörű épületeinek történetéről a márciusi számunkban olvashattok bővebben.
A MÁRCIUSI SZÁMUNKAT ITT TUDOD MEGRENDELNI, DE KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETÉSRE IS VAN LEHETŐSÉGED.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
