Egy csokorra való túratipp és élménybeszámoló a Turista Magazin 2020-as túraajánlataiból, melyek varázslatos helyszínei sokszor a cikk készítőjét is elbűvölték.
Idén sok mindenben korlátozva voltunk, de szerencsére a természetjárásban nem. Mi a Turista Magazinnál egész évben azon dolgoztunk, hogy hazai túratippekkel és helyszínbemutatókkal kicsit feledtessük a járványügyi helyzettel járó bezártságot és testi-lelki egészségünk, feltöltődésünk érdekében a szabadba csábítsunk minden természet szerető embert. Ennek a munkának a rengeteg gépelés, monitorbámulás mellett szerencsére az országjárás is része, ami számunkra is sok új élményt és izgalmas felfedezést tartogat. A szerkesztőség tagjaként idén is rengeteg terepezésben volt részem, amiből számos cikk született, melyeket év végi összegzésként csokorba szedve még jobban kitűnik, hogy Magyarország mennyire változatos és lenyűgöző túrahelyszínekkel bír.
A Pilisi kilátások túra bélyegzője a Pilis-tető déli oldalán
Pilisi portyázások
Még az év első hónapjában egy hét útból álló látványos és izgalmas barangolássorozatra invitáltuk az olvasókat a Pilis és Visegrádi-hegység zöld jelzésű turistaútjain, bejárva népszerű kirándulóhelyeket és eldugott varázslatos helyszíneket. Aki lejárja ezt a jelvényszerző túrát, az nagy lépést tesz e változatos vidék megismerésére, de igazi ismerőjévé a Pilis kincsei nevű túramozgalom teljesítésével válhatunk. Év közben ennek a több mint 50 helyszínt felkereső érintőpontos túrának számos pazar helyszínét bemutattuk, köztük magát a Pilis hegyet, ami egyszerre nyújt természeti és történelmi látnivalót, egyedi sziklaélményt és körpanorámás kilátást.
Kilátás a Kétágú-hegyről Dorog felé
A Pilisben egyébként számomra a Nagy-Somlyó kőfejtője szolgált új impulzussal, ahová ásványgyűjtő kirándulásra indultam, de a ragyogó napfényben szikrázó köveken túl más értékre is ráleltem. A hegység északnyugati részén tett kikeleti kitérőm pedig üde színfoltja volt pilisi útjaimnak.
A vadregényes Börzsönyben
A Dunakanyar túloldaláról is számos helyszínbemutatás és élményleírás született, ami a festői Börzsönyt kínálta úti célul. Ez a terep az egyik személyes kedvencem, ahol még sok év után is találok felfedeznivalót, amiben gyakran segítenek a Börzsöny földrajzi helynevei.
A Csarna-völgy felső szakaszán
Túratársaimmal bejártuk az elvarázsolt Csarna-völgyet, felkapaszkodva egészen az ország egyik legszebb panorámáját nyújtó kilátójáig, amit nyáron is felkerestem, majd ellátogattunk a csodatévő Szent-kúthoz, illetve régi tervemet valósítottam meg azzal, hogy végigkísértem a Börzsöny ütőerének számító híres Kemence-patakot az ipolyi torkolatától egészen a Csóványos keleti oldalában fakadó forrásáig. Amennyiben nagyobb felfedezőutat szeretnénk tenni ezen a páratlan vidéken, érdemes a térképen is jelölt „palóc piros” útvonalát lejárni, ami Nagyorosziból a páratlan Maga-Börzsönyt is érintve egészen a Dunakanyarig vezet.
Kilátás a nógrádi várból
Volt olyan nap, amikor egy egyedi jelvényszerző túráról szóló cikk kapcsán sokszáz kilométert autóztunk fel-alá az országban, hogy a Magyarországon elszórtan elhelyezett, mintegy 107 geodéziai mérőtorony közül lefotózzunk néhány pazar látképet nyújtó betonhengert.
Bükk-vidéki barangolások
Hazánk legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegységében szerkesztői szemmel is könnyű látványos túracélpontokat találni. Ennek ellenére idén csupán három alkalommal jutottunk el erre a cikkötletek tárházát tartogató vidékre, melyek azonban igen emlékezetesre sikeredtek. A sokak által kedvelt Lillafüred környékén bámulatos barlangjáratokat kerestünk fel, egy másik alkalommal pedig meg is szálltunk egy sziklaodúban kiépített szálláshelyen.
Lillafüred, Szent István-barlang
A vadonban töltött nomád élmény rajtam kívül a magazin fotósának és lektorának is hatalmas élmény volt. December elején viszont egymagam vágtam neki a Bükk-fennsík fagyvirágos és ködtengerben úszó vadregényes tájának, amely túra során is útba ejtettem két híres bükki barlangot.
Gerecsei kőfejtős élmények
A gerecsei „márvány” nyomában az általam addig ismeretlen pisznicei kőfejtő híres színpompás és formagazdag sziklafalait látogathattam meg. Nem túl messze innen, Epöl határában egy festménybe illő sziklaszirtre kapaszkodtam fel, aminek szigetszerű magaslata bizonyosan kedvenc helyszíne lehet az elcsendesedést és szemlélődés kedvelő természetjáróknak. Ehhez hasonló helyszín a hegység déli peremvidékén magasodó Somlyó, ahol egy elfeledett vár nyomaira is rábukkanhatunk.
Az Epöl fölötti kőszikla tetején
Kilátással egy sziklakincsekben gazdag tájra
Nyomtatott újságunk Jelvényvadász című rovatához fotós kollégámmal felkerestük a Cserhát 500-as csúcsait, melyek még hazai viszonylatokban sem számítanak nagy hegyhódításnak, de igazán látványos panorámákat láthat az, aki nekivág ennek a túrának. Egyik felkeresendő magaslata a Dunakanyar csonka hegye: a Naszály, aminek barlangjait, kilátópontjait és bámulatos sziklafalait egy külön cikkben is bemutattam. A Cserhát egyik legizgalmasabb sziklakincsét azonban Sámsonháza határában találjuk, ami tengerek és vulkánok kivételes rétegződését tárják fel előttünk.
Sámsonháza, Vár-hegy
Felkerestük a legendás Szent György-hegy jégbarlangot rejtő bazaltorgonáit, de a balatoni táj egy „új” tanúhegyét, a Halápot is felfedeztük. Az innen is jól látszó Somló bazaltoszlopaira is felkapaszkodtunk, amelyen a vulkanikus tevékenység látványos nyomai mellett kilátó és pompás várrom várja a Bakony peremvidékének felfedezőit.
Az ezerarcú Bakony tájain
Hazánk egyik legnépszerűbb kirándulóhelyéről mindenkinek más ugrik be egyből. Ez nem véletlen, hiszen számos olyan helyszíne van, ami egy életre meghatározó túraélményt ad. Gondoljunk csak a fantasztikus Római fürdő vízesésére, amit az Országos Kéktúra egyik legszebb szakasza is érint, de ugyan ez igaz az Úrkút határában magasodó Csárda-hegy mélybe vezető őskarsztjára is.
A Tési-fennsík peremén
Egy bizonyos, a Bakonyban bármerre is indulunk, könnyen sziklaélményekbe futhatunk. Idén a hegység keleti részén húzódó, panorámát és látványos várromot is rejtő sziklaszirtes Vár-völgyet ajánlottam jó szívvel, valamint a Bakony egy eldugott sziklakertjében, ahol a látványos ördögszántásokon túl ősi élőlények nyomaira is rálelhetünk. Az Öreg-Bakony északi részén, Porváról induló körtúrám főszereplői is a kövek voltak, ámbár számomra a legösszetettebb bakonyi élményt a hegység déli peremén tett felfedezőutam adta. Ez a Nyirádot és Sáskát összekötő piros út egy magasztos templomromot, a Hertelendy-erdő kísérteties kastélyát, egy egyedi bazaltkúpot, továbbá egy kolostorromot is tartalmazott.
Idén csupán két röpke alkalommal tehettem ki a lábam az országból, holott bőven voltak külhoni úti céljaim. Sajnos az időbeosztás és a járványhelyzet miatt csak a Felvidékig jutottam, ahol viszont szuper kalandokban volt részem. Beleshettem a Helembai-hegység alagútrendszerébe, és egy „hazajárós” túra" során bebarangolhattam a számomra ez eddig elkerült Selmeci-hegységet.
Túratippek a főváros közelében
Kilátó a Nagy-Kopasz tetején
Volt szerencsém bemutatni az olvasóknak a Fekete-hegyek panorámáit, illetve budai határjárásom nem várt extrát is tartogatott, amire túratársam hívta fel a figyelmem. A Budai-hegyek egy olyan eldugott és kevesek által látogatott panorámás részén sátraztunk, amely sem karakterében, sem hangulatában nem hasonlít a hegység más részeihez.
Erdei menedékek és turistaházak
Hajósszentgyörgyi vendégház
A havonta megjelenő Turista Magazin Hónap Turistaháza rovatának készítése során ki is próbáljuk a kiszemelt szálláshelyeket, melyeket látványos környezetük, kimagasló kényelmük, vagy épp igazi erdei élményt nyújtó puritánságuk miatt ajánljuk a bakancsos turistáknak. Sajnos a járvány miatt 2020-ban kevesebb alkalmunk nyílt ezeknek a házaknak a bemutatására, de más cikkek készítésével összekötve néhány helyre azért idén is eljutottunk. Egy őrségi dimbes-dombos kiruccanás során – amikor a jelvényvadász rovatba ajánlott, egykori vasfüggöny nyomvonalát követő Szent Imre-vándorutat is bejártuk – az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett Harmatfű Erdei Iskolában aludtunk, ami főleg nagyobb csapatoknak lehet ideális szálláshely. Hasonló adottságokkal bír az Alföld egy eldugott szegletében megbújó, eredetileg vadászháznak épült, de turistákat is fogadó Hajósszentgyörgyi Vendégház, ami az Alföldi Kéktúra útvonala mellett helyezkedik el. Itt jártunkkor „meghódítottuk” a pusztaság hegyét, illetve az egyedülálló pincefalut is megcsodáltuk.
Kilátás Esztergom felé a Fekete-hegyi turistaház teraszáról
Még kora tavasszal egy régi tervünk valósult meg azzal, hogy kipróbálhattuk a Pilisben található panorámás Fekete-hegyi turistaházat, amit Sasfészeknek is hívnak. Az itt eltöltött éjszaka során igazi menedékélményt élhettünk át, ahogy a kályhával fűtött kis házikónkat zuhogó eső és orkánerejű szél ostromolta. A Mecsek szívében, a civilizációtól távol fekvő Büdös-kúti turistaházban is nagyon otthonosan éreztük magunkat. Ha valaki el akar vonulni a világ zajától, és igazi erdei élményre vágyik, annak ez a hely tökéletes választás lesz. Annak pedig, aki a kényelmet szereti és a Zselic csillagos égboltjában szeretne gyönyörködni, a Hotel Kardosfát tudjuk ajánlani.
A sokszínű Vértesben
Több átfogó túraajánló is született ennek a vidéknek a bemutatására. A hegység nyugati, déli és északkeleti látnivalóit egymástól függetlenül vettük górcső alá, illetve külön foglalkoztunk a Vértes déli peremén elterülő Gánti-medencével. Ennek a környéknek a számos látnivalóján túl a hazai bauxitbányászat után visszamaradt marsbéli tájsebek nyűgözik le az erre járókat.
Gánt és az egykori bauxitbányák területe
A Soproni-hegység számomra ez év júniusáig egy fehér folt volt a térképen. Ez viszont egy csapásra megváltozott, amikor egy kiváló messzelátós tematika keretében bejártuk fantasztikus határ menti erdőtáját.
A Mecsek hegyein és Baranyai-dombságban
Nincs is jobb módja egy hegység megismerésének, mint egy jelvényszerző túra érintőpontos tematikája, ami keresztül-kasul vezet minket a tájon. A Mecsek turistája elnevezésű túramozgalom is ilyen, melynek néhány roppant megkapó helyszínét nekünk a májusi erdőrengeteg zöldellő díszleteiben volt szerencsénk felkeresni. Sziklás völgyszorosok és hegycsúcsok, látványos vízesések és kilátóhelyek sokaságát találjuk itt, aminek élménykavalkádját akár egy Kelet-mecseki felfedezőútba is összezsúfolhatjuk. Ennek a túrának a végén számomra a Máré-vár jelentette a katarzist, amiről később, szeptemberben külön cikk is született.
Óbánya a Belátó-kilátóból
A Baranyai-dombság sokszínű vidékéből Máriakéménd határában ragadtam ki egy részletet, amely túrám során pompás felhőtánc kíséretében örökíthettem meg a tájat. Természetesen arra nem volt idő, hogy az újságban ajánlott, Szekszárdtól Siófokig kanyargó Dél-dunántúli Piros több mint 320 km-es útvonalát lejárjam, de a cikk megfotózása közben számos általam addig nem ismert nevezetességhez, illetve festői településekre jutottam el. Ez az útvonal egyébként Somogy megye hullámzó dombtengerén is átkel, ahol később a december-januári lapszámban megjelenő somogyi betyár nyomába eredtünk.
A Mecsek déli dombjai Máriakéménd határából
A Medves-vidék egyik kuriózuma Szilvás-kő lenyűgöző sziklakertje. Ezt az alig pár kilométeres körtúrával bejárható szigetszerű hegyvonulatot a természet és az emberi beavatkozás közösen formált lenyűgöző helyszínné. Magam is több órát töltöttem itt a pompás sziklaalakzatok megcsodálásával.
Izgalmas történetek nyomában
A szelíden hullámzó Alsó-Kemeneshát és a Rába-völgy vidékén járva egy különös forrásra bukkantam. Az Országos Kéktúra mentén rövid kitérővel elérhető Kalapos-kút múltja a közeli Ostffyasszonyfával van összefüggésben. A település határában egykoron a monarchia legnagyobb hadifogolytábora állt, foglyai építették ki ezt a forrást, akiknek története egy rendkívüli tábor mindennapjairól mesél.
Száz éves aquadukt romja Ostffyasszonyfa határában
Hasonlóan lebilincselő történetről „mesélt a térkép” júliusi számunkban, ami a Vértes keleti határában álló emlékmű történetét dolgozta fel. Óceánrepülőink kalandja számomra többről szólt egy terepi pont beazonosításánál, múltunk egy méltatlanul elfeledett mementójáról regélt.
A mátrai Rákóczi-út végpontja Gyöngyösön
Bár kollégáimmal, valamint egyedül is rengeteg helyen megfordultam az országban, idén mégsem jutottam el egyik kedvenc vidékemre, a Zempléni-hegységbe, ahonnan korábban mindig szívesen hoztam témát a magazin olvasóinak. A Mátra élménygazdag környezetéről is mindössze egy túraleírást készítettem, amelyben a Gyöngyöst Parádsasvárral összekötő sárga jelzésű Rákóczi-utat mutattam be. Pedig a Mátrában is bőven akad még mit felfedezni. Remélhetőleg jövőre ezek az úti célok is megvalósulnak, és újabb nagyszerű helyszíneket és túrákat ajánlhatok a természetjárók figyelmébe.
