Egy évnyi természetjáró élmény hazánk változatos vidékein

Akad itt bakonyi, mecseki vagy zempléni túra, természeti érték, illetve történelmi látnivaló, valamint bivaktippek is. Ezzel az év végi túraválogatással szeretnék ötleteket adni az olvasóknak jövőbeni országjáráshoz és terepi kalandokhoz.

Szöveg:
Fotó:
Dömsödi Áron (Kiemelt kép)
2023. december 20.

Akad itt bakonyi, mecseki vagy zempléni túra, természeti érték, illetve történelmi látnivaló, valamint bivaktippek is. Ezzel az év végi túraválogatással szeretnék ötleteket adni az olvasóknak jövőbeni országjáráshoz és terepi kalandokhoz.

A Turista Magazin újságírójaként idén is számos terepi élményben volt részem. Ezekből készítettem egy kisebb csokorra valót, ami hazánk sokszínűségét hivatott bemutatni, illetve mindezen helyszínek felfedezésére, a terepi élmények megélésére invitál. A természetjárás egy sokrétű időtöltés, mindenki más-más céllal indul a terepre.

Valaki csupán nyugodt sétára vágyik a természetben, másokat a vadregényes felfedezések vagy a kilométerek falása hajt, de úgy gondolom, hogy ebben a szemezgetésben mindenki talál kedvére való programot.

Kevésbé ismert börzsönyi panorámák
A börzsönyi kalderát északról kerülő „Palóc sárga” nem tartozik a hegység legnépszerűbb útvonalai közé, holott a panorámás gerinceken vezető 22 km hosszú út az ezerarcú táj egyik legszebb túraélményét tartogatja. A „Palóc sárga” börzsönyi szakasza Diósjenőtől Kemencéig tart, és miután felkapaszkodott a hegység keleti bástyájának számító Kámorra, lényegében a Kemencei-Nagy-völgy fölött húzódó Hegyhát gerincén vezet át a Börzsöny nyugati oldalára. Félreértés ne essék, a túra – nevével ellentétben nem a „palóc” folklórról szól, a hangulatos ösvényen az erdőtáj és a panoráma a lényeg. Részletesen a túráról ebben cikkben olvashatsz!

Ha börzsönyi kilátópontokról van szó, a legtöbb természetjárónak egyből a Csóványosi-kilátó fenséges körpanorámája vagy a kaldera nyugati gerincén található Holló-kő felejthetetlen madártávlatot engedő sziklaterasza jut eszébe. Jó néhány csodás kilátópont van még a hegységben, de egy esetleges felsorolás alkalmával csak kevesen említenék meg a Gömbölyű-kő kopár, sziklagyepes hegyoldalát, ami kilátás tekintetében akár dobogós helyen is végezhetne. Erről a magaslatról ugyanis ritka érdekes szögből láthatunk rá a hegység központi részére, a völgyekkel sűrűn szabdalt táj végtelennek ható hegyláncaira.

A Gömbölyű-kő viszonylagos ismeretlenségét elsősorban annak köszönheti, hogy csupán 509 méterrel emelkedik tengerszint fölé, sem méretével, sem formájával nem tűnik ki környezetéből, ráadásul a hegység szélén található. A térképre pillantva azonban két árulkodó jelet is megfigyelhetünk, ami ezt a bércet megkülönbözteti szomszédaitól: áthalad rajta a „Honti piros” turistaút, valamint csúcsán kilátópontot jelölnek. Még ezek ellenére sem gondolná az ember, hogy a Gömbölyű-kő a hegység egyik legszebb és leghangulatosabb panorámáját ígéri, hiszen környezete nem tartozik a turistafősodorba, mondhatni kieső helyen van. Nekünk azonban van egy túratippünk, hogyan érdemes felkeresni ezt a nagyszerű helyet, mivel érdemes kiegészíteni ezt a panorámatúrát.

Fedezzük fel Csabdit!
A Zsámbéki-medencében fekvő Csabdi nem tartozik a kiemelt túracélpontok közé, annak ellenére sem, hogy a piros vándorúton kívül a Mária-út, egy bringaútvonal, és egy sárga jelzés is erre vezet. A legtöbben csak áthaladnak ezen a csendes kis településen, holott a település négy meseszép templommal (beleszámolva a Csabdihoz tartozó Vasztély Magyarok Nagyasszonya-templomát), valamint egy múltba vesző emlékű Árpád-kori templomrommal is büszkélkedhet.

Csabdi legrégebbi épített emlékét közvetlenül a Közép-dunántúli Piros túraút mentén találjuk, de a falun átbringázóknak sem kell nagy kitérőt tenniük az aszfaltcsíkról, ha egy kicsit megpihennének e megkapó templomrom panorámás környezetében.

A község központjától alig pár lépést kell emelkedni a dűlő oldalában, és máris egy történelmi falakkal díszített festői piknikhelyre lelünk.

A régészeti feltárások arra engednek következtetni, hogy az épületet valamikor a 13. században emelték, két toronnyal bírt, és hasonlíthatott a híres zsámbéki templomra. Mára mindebből csupán az alapok, illetve a déli torony 5-6 méter magas csonkja maradt, ami robusztus falaival és rendezett környezetével nyújt megkapó látványt. Ide kattintva még többet megtudhatsz eme ódon épületről.

Határon átívelő karsztélmények
A tágabb értelemben vett hazai természetjárás keretében időnkén a szomszédba is érdemes ellátogatni. A Gömör–Tornai-karszt élménypalettája ugyanis nem ér véget az aggteleki résszel, Szlovákiában további fantasztikus látnivalók várják a túrázókat. Mi, a Turista Magazin szerkesztői is jól tudtuk ezt, s miután végigsétáltunk a Baradla-barlang főágán, és egy 50 km-es tematikus körtúra alkalmával a hegység hazai oldalára eső főbb látnivalóit is megcsodáltuk, úgy döntöttünk a szomszédban fekvő Szilicei-fennsíkot (Silická planina) sem hagyhatjuk ki. Szilicétől Rozsnyó határáig jártuk a végtelennek ható töbrös fennsík varázslatos hangulatát, melynek panorámái és felszín alatti csodái teljesen lenyűgöztek minket. Maga a túra mindössze 15 km hosszú volt, de a Gombaszögi-barlang megtekintésével együtt egész napos programot jelentett.

Utóbbi látnivalót semmiképpen se hagyjuk ki, ha a Szilicei-fennsíkon járunk, vagy ha Sajó széles kanyonjában a közeli Rozsnyó felé autózunk. A fennsík tövében megbújó barlang egy különleges cseppkőképződményekben gazdag föld alatti világot tár elénk. Az élmény annak ellenére is lenyűgöző, hogy a közel 2 km hosszú barlangnak csupán 285 méteres szakasza látogatható.

A különleges Ziribár-hegy
Neve és földrajzi adottsága már önmagában kíváncsiságot ébreszt az emberben, a hozzá kapcsolódó spirituális nézet, illetve barlangjai pedig még érdekesebbé teszik ezt a Csobánka közelében magasodó pilisi bércet. Ha másért nem is, az innen nyíló panoráma miatt mindenképpen megéri felkapaszkodni a jelzetlen ösvényen meghódítható Ziribárra. A környékre egyedi perspektívát engedő hegykúpjáról és különleges adottságáról, valamint a hozzá kapcsolódó tézisekről ide kattintva olvashatsz.

Mecseki átkelés
Még a nyár elején völgyekben megbújó vadonnal, sziklakincsekkel tarkított ligetes hegyháttal, és megannyi felfedezni valóval szeltük át a Mecsek nyugati oldalát, ahol a kisgyerekes kirándulók és a kalandot kereső turisták egyaránt megtalálják a számításukat. Ez a változatos útvonal mindössze 15 km hosszan navigál Pécs kertvárosától Orfűig, mindezt úgy, hogy mondhatni a Nyugat-Mecsek színe-javát bemutatja.

Az Éger-völgy idilljéből induló kaland először a Jakab-hegy panorámás sziklacsodáit és a hegytető történelmi látnivalóit veszi célba, majd a hegység zöldellő sűrűjében a Szuadó-völgy vadregényes szurdokjába vezet, ahonnan a mesésen csordogáló Orfűi-patakot kísérve jutunk el a számtalan élményt nyújtó Orfűre. E varázslatos táj értékeiről és az útvonal részleteiről itt olvashatsz részletesen.

Kétkeréken Etyek és Ercsi között
Ennek a kerékpáros túraútvonalnak a kettőssége adja meg az igazi báját. A Közép-Dunántúl tekerésre csábító lankás díszletében a látnivalókat kínáló települések, illetve a kihívást is jelentő tekerés együttese kínál túraélményt. Nem árulunk zsákbamacskát. A táv mindösszesen 50 kilométer, és ennek a második fele az, ami első pillantásra nem minden bringásnak nyerheti el a tetszését, de aki nem csak aszfalton hajlandó tekerni, annak a terepezős rész is kedvére való lesz.

Dióhéjban elmondható, hogy Etyekről indulva a Tour de France hangulatát idéző tájban – és itt nem a nehézségre, hanem a táj szépségére kell gondolni – , pompás gyümölcsösök és napraforgó táblák közt kanyarogva haladunk Gyúró felé. Később a Szent László-patakot kísérve akácos ligetek, ménesekkel tarkított rétek, és újabb remek felszereltségű kerékpáros pihenők fogadnak minket, mielőtt beérnénk Tordasra.

A kastélyáról híres Martonvásárig még élvezhetjük az aszfaltcsík kényelmét, mindezt festői és tekintélyes méretű gesztenyefák lombjai alatt, de aztán egészen más túraélményben lesz részünk.

Kezdetét veszi a kaland: innentől kukorica- és búzatáblák mentén törünk előre a poros vagy épp saras földúton, ami helyenként ösvényre szűkül össze. Ezek a körülmények gyakorlatilag egészen az ercsi Duna-partig kitartanak, de cserébe egy ritkán járt vidék hangulatát élvezhetjük. Az útvonal látnivalóiról itt olvashatsz részletesen!

A Börzsöny keleti kapujában - Diósjenő
Diósjenőn minden van, amit egy kiránduló vagy pihenésre vágyó ember keres. Válogathatunk az ételt és italt kínáló vendéglátók és a különböző szálláshelyek között a kempingtől a wellnesspanzióig, de van itt horgásztó, kaland-, illetve erdei szabadidőpark is, hogy csak néhány programlehetőséget említsünk. Akármi is vonz minket ide, hiányt semmiben sem fogunk szenvedni: a látványos környezetben a túrázók és a családi kikapcsolódást keresők egyaránt megtalálják a számításukat.

A település kiváló fekvésnek köszönheti, hogy innen indulnak (vagy ide érkeznek) a Börzsöny legnépszerűbb túraútvonalai, mint például a zöld turistajelzés, amin a leggyorsabb fel lehet érni a hegység legmagasabb, kilátóval koronázott csúcsára, a Csóványosra. A Börzsönyön átkelők is jó eséllyel érintik Diósjenőt: erre halad a Cserhát lankái felől érkező és a hegyekbe tartó „Palóc sárga”, a Gyöngyök Útja zarándokút, innen indul a Börzsönyi Kéktúra Szobig tartó, több mint 60 km-es kanyargása, továbbá síút, tanösvény és kerékpárútvonalak kiindulópontja is a falu.

Ha Diósjenőre nem a Magas-Börzsöny meghódítása miatt érkeztünk, akkor is kaphatunk ízelítőt a börzsönyi túraélményből. A Diósjenői Erdei szabadidőparktól induló Diósjenői tanösvény kevesebb mint 6 km-es távja és 300 méter szintemelkedése miatt ideális választás könnyű családi túrának.

A hegyekbe tartó bringásoknak mindenféleképpen megéri kitérőt tenni a festői Jenői-tóhoz, továbbá érdemes felkeresni a falu ódon hangulatot árasztó pincesorát, illetve a mindössze 276 méter magas Kápolna-hegyet is, ahol egy csendes, eldugott helyről szemlélhetjük a szántókkal tarkított dombokkal és festői hegyekkel körülölelt Diósjenőt. Mindezekről ebben a cikkünkben olvashatsz.

A bakonyi bazalt nyomában
A Bakonyba vágyóknak egy különleges túratippel szolgálunk. A dunántúli bazaltvulkanizmus legkevésbé ismert helyszínére invitálunk, ahol a szelíd és vadregényes terepviszonyok lenyűgöző váltakozásban bámulatos víznyelőbarlangokkal és különleges sziklakincsekkel teli békés erdőtájat ismerhetünk meg.

A Déli-Bakonyban található Kab-hegytől nyugatra elterülő kevésbé ismert túraterepet az Úrkút, Ajka és Padragkút települések között húzódó szövevényes turistaút-hálózaton lehet felfedezni. A kényelmes és tartalmas terepezés során olyan pazar látványban lehet részünk, mint: a Macska-lik vagy az Öreg-köves-víznyelő bámulatos felszíni formái, a hatalmas kilátóval bíró Lugos-tető panorámája, a Pokol-lik vadregényes környezete, a Sárcsi-kút táborozásra csábító idillje, vagy a Bújó-lik, illetve Padragi-sziklák látványos térszínei. A túráról itt olvashatsz részletesen!

Budai-hegyek piros útja
Főként a fővárosi kirándulók gondolják, hogy már mindent ismernek a budai hegyekben, de ez az útvonal a populáris részeken túl is bőven szolgál túraélménnyel. A budai hegyek változatosságát és számtalan értékét bemutató piros jelzésű túraútvonala évszaktól függetlenül is kiváló családi program vagy a hegység bebarangolását, megismerését jelentő felfedezőút lehet. Az útvonal látnivalói külön-külön is megérnek egy kirándulást, ugyanakkor egyben lejárva egy kisebb vándorútként is tekinthetünk rá. Hogy merre kanyarog és mit tartogat ez a piros út, arról ebben a cikkünkben olvashatsz!

A rejtélyes Szár-hegy
Szár-hegy csupán egy jelentéktelen domborulatnak tűnik a 7-es út mentén fekvő Kőszárhegy tőszomszédságában, ami a Balaton felé igyekvő utazónak valószínűleg annak ellenére sem tűnik fel, hogy tetején geodézia mérőtorony magasodik. A Mezőföld síkjából alig kiemelkedő, mindössze 226 méteres „hegy” azonban rengeteget tud mesélni a természet és az ember történelméről, illetve a közelmúlt krimibe illő eseményeiről. Ami természetjáró szemmel igazán figyelemre méltóvá teszi ezt a helyet, az nem csupán a térképeken is jelzet „Seuso-kincsek lelőhelye” felirat, hanem a hegytetőn található Devon kőpark, a szép sziklagyepes és árvalányhajas környezet, valamint a kőfejtők és kisebb barlangok által feltárt geológiai látnivalók. A Szár-hegy értékeiről, illetve a Seuso-kincsek történetéről a Turista Magazin augusztusi számában olvashatsz részletesen.

Felfedezőúton a Mátra legkeletibb bástyáján
Nem csupán a Turista Magazin oldalán találunk túraajánlókat. Ősszel a Mátra keleti, sokáig turistautak nélküli vidékét jártuk be, ahol többek között a Darnó egyedi környezetét mutattuk be a Természetjáró felületén. A Darnó-hegy szinte eltörpül a Mátra fő tömbjét jelentő fenséges hegyláncolat mellett, panorámapontjai és egyedi értékei azonban a hegység különleges célpontjává teszik. A Sirok és Recsk között elterülő hegyet zömében a kék kereszt turistaúton fedezhetjük fel. Az egyedi mátrai panoráma mellett a hegy oldalában található különleges Nyírjes-tó, illetve a Recsk határában megbújó Búzás-völgyi-víztározó szolgáltatnak látnivalót. Kattints ide a túrához!

Nomád terepezés
Idén több alkalommal is a szabad ég alatt aludtunk, amit elsősorban a nyomtatott Turista Magazin túrapraktika rovatába készült bivak-sorozatunk kapcsán ejtettünk meg. Nagyszerű kényelmet nyújtó és fantasztikus hangulatú terepi menedékeket próbáltunk ki, amelyek bárkinek örök emlékül szolgáló túraélményt tartogatnak. Az ország minden szegletéből igyekeztük tippeket adni a nagyzsákos, illetve nomád lelkű természetjáróknak: hol egy csodás tisztáson álló erdei bútorokkal ellátott esőbállóval, hol egy fűthető kalyibával, vagy panorámát is engedő épülettel. Készítettünk tájegységi gyűjtést is, ahol például a Börzsöny vagy a Vértes táborhelyeit mustráltuk.



Cikkajánló