Egy helyen minden, amit a gímszarvasokról tudni kell – Gemenc titkai

Alighanem a legszebb ősszel kirándulni az erdőben. Szeptember közepén, végén, amikor még millió levél csüng a fák ágain, a legtöbb már barnába hajló, de elég sok a zöldessárga, az arany és a vörös, hogy addig akarj kint maradni, amíg csak lehet. Az ember egyszerűen csak úgy sétálni vágyik. A Gemenci-erdő pedig remek úti cél lehet ebben a színesedő őszi időszakban. Mi is így voltunk ezzel, ám az időjárás kicsit átírta a terveinket, mivel Pörbölyön az a fajta sűrű esőpermet fogadott minket, amely csendesen, egyenletesen és oly kitartóan szitál a cementszínű égből, mintha sose akarná abbahagyni.

Ezért életbe lépett az esőnapi B terv, a bőrig áztató kirándulás helyett inkább a beltéri programok kerültek a fókuszba, és megnéztük a pörbölyi Ökoturisztikai Központ kiállítótereit. Elsőként az Albrecht és Habsburg Frigyes főherceghez nevéhez köthető impozáns, vadászkastélyt mintázó épületet vettük célba.

Az 1890-es évek végén kiállítási pavilonként felállított, vörösfenyőből készült épületnek nemcsak a külseje szemet gyönyörködtető, de belső kialakítása, faragott gerendás tetőszerkezete is látványos. Igazi építészeti különlegesség, amely meglehetősen sajátos történelmi múltra tekint vissza. Kevés olyan épület van a világon, amely annyi helyszínen és alkalommal született újjá, mint ez – tudjuk meg Csontos Pétertől, a Gemenc Zrt. Turisztikai és Marketing Osztályának osztályvezetőjétől, aki végigkalauzolt bennünket a Legenda és valóság – a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak helyet adó építményben.

A pavilon Habsburg–Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére készült Teschenben, majd a lengyel Nemzeti Kiállítson építették fel először 1894-ben Lembergben (ma Lviv, Ukrajna), ahol Galícia és a többi idegen fennhatóság alatt álló lengyel tartomány gazdasági és kulturális értékeit volt hivatott bemutatni.

Két évvel később, 1896-ban már Budapesten, a Városligetben állt. Az elsők között nyitotta meg kapuit a millenniumi Ezredéves Országos Kiállításon. Ekkor már Habsburg Frigyes főherceg uradalmainak terményeit, bányaüzemét és trófeagyűjteményét mutatta be.

Még ugyanezen év októberében a Szekszárdi Kaszinó Egyesület megvásárolta a főhercegtől, és a város központjában felállította, ahol évtizedekig sörpavilonként és kiállítótérként működött. Ezután a gyors tulajdonosváltásoknak köszönhetően a funkciója is gyorsan változott.

Az 1960-as évek végére az épület teljesen lepusztult. 1971-ben új helyre, Keselyűsbe került, ahol a Vadászati Világkiállítás alkalmából a szétszedett épületet újra felállították, és az Országos Idegenforgalmi Hivatal trófeakiállítást rendezett benne, később Gemenc élővilágát bemutató tárlatnak adott otthont. 1988-ban a Bárányfokon megnyílt kirándulóközpont látványossága lett, 1993-tól egy rekonstrukciót követően a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság az Élet az ártéri erdőben című kiállítása kapott benne helyet. 2019-ben a Gemenc Zrt. vásárolta meg az épületet, szétszerelte, majd Pörbölyön az Ökoturisztikai Központban építette fel.

A teljes felújításnak köszönhetően jelenleg régi pompájában tündököl a historizáló stílusú épület, mely harmonikusan ötvözi a német, svájci alpesi faházak és a magyar népi építészet egyes elemeit. Új vörösfenyő borítást kapott, az egykori palatetőt az eredeti állapotnak megfelelő fazsindelyes fedés váltotta fel, az ablakok és a falak hőszigeteltek, ezért a létesítmény ma már fűthető és hűthető.

A legtöbb a millenniumi kiállítás után néhány évvel megsemmisült.

Ahogy belépünk, kitárul előttünk a hatalmas, világos, faragott gerendákkal díszített belső tér, ahol egy jól átgondolt koncepció alapján kialakított kiállításon tekinthetjük meg a gímszarvasok életének egy évét. Hónapokra lebontva, töviről hegyire ismerhetjük meg az állatok mindennapjait.

Megtudhatjuk, hogyan látják a világot, miként álcázza magát a szarvasborjú, mi a különbség az őz és a szarvas között, és még azt is, hányféleképpen bőghetnek. Ez utóbbit egy külön erre a célra kitalált érintőképernyős multimédiás pulton meg is hallgathatjuk. Az egyik személyes kedvencem az a time-lapse videó, ahol megnézhetjük másfél percbe sűrítve, hogyan növeszti közel 120 nap alatt pompás agancsát egy szarvasbika.

De láthatunk itt küzdő bikákat bemutató diorámát és világrekord gemenci kötődésű trófeák másolatát is.

A másik megtekintésre érdemes kiállítás Pörbölyön, amely a Gemenci-erdő életének titkaiba enged betekintést, a Gemenc kincsei című tárlat, az erdei kisvasút végállomása mellett található. Itt tovább bővíthetjük tudásunkat Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejéről, és részletes ismereteket szerezhetünk a kezdetektől (a Duna szabályozástól) a napjainkig tartó időszakig. A bemutató teljes képet ad a Duna menti ártéri erdőkről, a páratlan természeti értékekről, növényvilágról, állatvilágról.

Diorámákon, preparátumokon és trófeákon keresztül szemlélteti az erdészek és vadászok évszázados tevékenységét, látványos tablókon a Duna-szabályozás következményeit, valamint a Sárköz népművészetét. Ez a két kiállítás jó eséllyel feldobja majd a szürke, esős gemenci napokat, és kitágítja az ártéri erdőkről, vadgazdálkodásról, szarvasokról alkotott képünket, és a romantikus-vadregényes képzetek mellett feltárul egy hihetetlenül érzékeny, nem egyszer megdöbbentő, összetett erdei univerzum.

A cikk először 2021 szeptemberében jelent meg.