Vagyis idén tavasszal is felmérte a túzokállományt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
Így a Dévaványa-Ecsegi-pusztákon nemcsak a túzokok létszámának alakulását, de a területváltásokat is nyomon tudják követni a télihez képest, illetve fel tudják térképezni és el tudják hárítani a túzokokra leselkedő veszélyeket. A Körös-Maros Nemzeti Park címerállata ugyanis rendkívül veszélyeztetett, Magyarországon kb. 1500 példány él. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke a legmagasabb, 1 millió forint.
A nászidőszakban, dürgéskor könnyebb felmérni a madarakat, mint amikor folyamatosan rejtőzködnek, így április elejétől május elejéig naponta vizsgálták az állományt a hajnali és az alkonyati órákban. „A kakasok általában alacsony vegetációjú helyszínt (például legeltetett gyepet, vagy alacsony növényzetű, esetleg kopár szántóföldet) választanak a dürgéshez, ahol a tojók messziről is jól láthatják szépséges bemutatójukat” – írja a nemzetipark-igazgatóság a weboldalán.
Több mint tíz dürgőhelyet mértek fel Dévaványa, Gyomaendrőd, Ecsegfalva, Bucsa, Kertéssziget és Szeghalom térségében. A cél az volt, hogy figyelemmel kísérjék, egy-egy helyszínt hány kakas és tojó használt, hány kakas dürgött, és nézték a mozgásukat, a választott élőhelyüket és a veszélyeztető tényezőket is.
Idén a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont közelében, a védett területen volt a legforgalmasabb dürgőhely, itt egyszerre 200 túzok tartózkodott április második hetében, a nászidőszak csúcsán. Az idei év meglepetése: találtak egy új helyszínt is Dévaványától keletre.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
