Vannak helyek, amiket az életben egyszer mindenkinek látnia kell. A miskolci Deszkatemplom pontosan ilyen.
A miskolciak egyik büszkesége a Tetemváron álló református fatemplom, amelyhez a világ minden tájáról érkeztek már kíváncsi szemek, hogy csodájára járjanak. A belvárostól pár lépésre, egy dombon található, és már messziről vonzza a tekintetet a kékre festett díszítéseivel.
A Deszkatemplom és a hozzá vezető székelykapu
A különleges templomhoz a Petőfi tértől egy székelykapun át juthatunk fel, és már kívülről beleveszhetünk az erdélyi építészeti elemeket és motívumokat magán viselő épület látványába.
Gyönyörű, fából faragott díszítések figyelhetőek meg rajta, a nyílászárók pedig fehér, kék és piros festést kaptak.
Felfedezhetünk tulipán és András-kereszt motívumokat, de az ajtók fémzsanérjai és a zárszerkezetek fedőlapjai is szépen megmunkált darabok, ezeken a tulipán mellett szív motívumokat is láthatunk.
Kékre festett ajtók várják a látogatókat
De itt semmiképp se álljunk meg, nézzük meg a templomot belülről is, amit a vasárnapi istentiszteleten kívül előre bejelentkezéssel tudunk megtenni. Mi is Szabó Gábort, a hely gondnokát hívtuk, aki amellett, hogy megnyitja e szép templom kapuit, és körbevezet minket, sok érdekességet mond el az épületről és annak eseménydús történetéről.
A templomhoz és a körülötte lévő temetőbe a Tetemvár felsősor utcáján lévő kapun is bejuthatunk
Amikor belépünk a kék ajtón egy meleg, otthonos érzés fog el, ami valószínű a szinte mindent beborító faburkolatnak és a fabútoroknak is köszönhető. A templom faanyaga 95 %-a fenyőből készült, a belső, látható részek vörösfenyőből, a többi borovi és lucfenyőből.
Ahol most gipszkarton borítást látunk a falon, ott régen szintén fa volt
A szem pedig alig tud megpihenni, csak kapkodjuk a fejünket egyik fadíszítésről a másikra, amelyek erdélyi fafaragók, egészen pontosan Alsócsernátonból érkezett mesterek elképesztően szép munkája.
A szószéken egy gyönyörű halábrázolást is láthatunk, amely az egyik legősibb keresztény szimbólum. A hal görögül IKThÜSZ, ami egy mozaikszó, és azt jelenti: Jézus Krisztus Isten Fia a Megváltó
Ha Gábor nem hívja fel a figyelmem a szószékkel szemben lévő kis helységben elhelyezett ravatalozó asztalra, talán észre sem veszem, olyan fura érzés egy ilyen barátságos hangulatú térben azzal szembesülni, hogy itt bizony rendszeresek ezek a szertartások.
A ravatalozó asztalt Szent Mihály arkangyalról nevezték el
A templom mellett van ugyanis Miskolc egyik legnagyobb temetője, és ez a terület már jóval előbb temetkezési funkciókat látott el, mint ahogy a templom legelőször felépült volna ezen a helyen. Ez a negyedik templom, amiben épp lépkedünk, és ennek az egyik oka pont az, hogy az elődök is mind fából épültek fel. Emiatt sokkal sérülékenyebbek voltak, és jobban ki voltak téve az idő vasfogának a kőből vagy téglából épült templomokhoz képest.
A Deszkatemplom a temetőből nézve
Templomok egymás után
Az első templomot igazából nem tudni pontosan, mikor építették, de egy szájhagyomány útján elterjedt történet szerint 1637-ben avatták fel. Ami biztos, hogy 1698-ban már állt, ebből az évből származik ugyanis az első írásos említés újrazsindelyezése kapcsán. A Tetemvárra felhúzott templom kezdetben kizárólag ravatalozóhelyként funkcionált, nem tartottak benne istentiszteletet. A kutatások alapján az első templom téglalap alapú volt, keletelt tájolással, sövény vagy vízszintes deszka falazatú, és nyeregtetős.
Miskolc egyik városrészét nevezik így, ahol a Deszkatemplom is áll. Kezdetben Csontvárnak is hívták, az elnevezéseket pedig a 17. században dúló pestisjárványok idején kaphatta. Az 1679-es járványban annyian haltak meg, hogy nem volt elég hely és idő eltemetni a holtakat külön sírban. Emiatt rengetegen kerültek ide, az akkor még városon kívüli dombba, tömegsírokba hantolva. Persze főleg a kevésbé tehetősekkel jártak el így, bár az istentiszteleti ceremóniát azért ők is megkapták.
A templom már kezdetben is református volt, a hívők száma pedig egyre csak nőtt Miskolcon, így a 17. század második felétől felmerült az igény arra, hogy a tetemvári templomban is tartsanak istentiszteletet az avasi református templom mellett. Közben az állapota elkezdett rohamosan romlani, így ez jó apropó volt arra, hogy egy kibővített templomot húzzanak fel a régi helyére. 1724-ben ez meg is történt, amelyre a pénzt Tarczali Sámuel prédikátor gyűjtötte össze.
Néhány énekeskönyv Deszkatemplomos borítót kapott a gyülekezet jóvoltából
A második templom építéséhez köthető a Deszkatemplom elnevezés és egy miskolci legenda is egy Jakab nevű ácsmesterről. A történet szerint Jakabnak öt gyermeke is meghalt, és megfogadta, hogyha a hatodik életben marad, akkor felépít egy templomot. Nos, úgy tűnik, meghallgattatott az ácsmester kérése, mert hatodik gyermeke életben maradt, így az ígéretét megtartva, felépítette a templomot.
Az 1724-es építkezésen valóban dolgozott egy Jakab nevű ács, aki a gerendákat készítette.
A feljegyzések szerint 117 szál deszkát használtak fel az oldalfalak kiképzéséhez, a Deszkatemplom elnevezést pedig valószínű ettől kezdve használták. Az addig téglalap alapú templomból T alaprajzú lett, így tudták megoldani azt, hogy a bővítéssel ne kelljen megbolygatni a közeli sírokat.
Mozgásterápiás blogunkban hónapról hónapra egy túrázókat érintő mozgásszervi problémát taglal vendégszerzőnk. Beszéltünk már többek között a bokaficamról, a térdfájdalomról és a helyes légzésről, a legutóbb pedig egy olyan témáról volt szó, ami szinte minden rendszeresen túrázó ember találkozott már. Okozhatja lúdtalp vagy akár a nyirokkeringés akadása is. Miről van szó?
A Bató-hagyaték: mindörökké fából
De a bővítés sem volt elég. Az 1700-as évek végére már akkorára duzzadt a gyülekezet, hogy mind az avasi, mind a tetemvári templomban duplázni kellett az istentiszteleteket, emellett szertartások is naponta voltak a Deszkatemplomban. És mivel fából készült, az állapota kezdett ismét leromlani.
A padok elképesztően szép faragásokat kaptak, a szimbólumok közül találunk rajtuk tulipánt, szívet és András-keresztet is
A helyszűke 1808-ban oldódott meg, amikor felszentelték a Kakas-templomot, azaz a Belvárosi református templomot, innentől a tetemvári templom egy időre megint „csak” ravatalozótemplom lett. Érdekesség, hogy két évig evangélikus szertartásokat is tartottak itt, miután 1817-ben villámcsapás érte e gyülekezet Hunyadi utcai templomát, amely teljesen leégett.
A Deszkatemplomot, bár állapota folyamatosan romlott, a hívek nagyon szerették, ezért újra használták református istentiszteletekre, mígnem életveszélyessé vált.
Itt lépett a képbe Miskolc egyik gazdag kereskedője, Bató István, aki a református gyülekezett tagja volt, és akinek neve összeforrt a Deszkatemplom további sorsával. Korán meghalt Eszter nevű lánya emlékére megfogadta, hogy saját költségén felújíttatja a templomot, amely 1874-ben meg is történt.
Ezenfelül végrendeletében biztosította a templom jövőjét is azzal, hogy egy alapot hozott létre, amelyben szép vagyont hagyott az esetleges későbbi felújításokra. Sőt, azt is meghagyta, hogyha elpusztulna, vagy leégne, akkor mindenképpen fából és deszkából építsék fel újra. Mintha csak a jövőbe látott volna.
A templomhoz vezető székelykaput Bató-kapunak is hívják. Bató István nevével máshol is találkozhatunk Miskolcon, például a Széchenyi utcában, ahol a ma üzletházként működő Bató-házat találjuk, amely a család lakóháza volt. De Eszter lánya halálának emlékére készíttetett egy hatalmas harangot is Bató István, amely a Belvárosi Református Templomban tornyában szolgál, és Eszter-harangnak hívják
A felújítás eredménye persze nem tartott örökké, a templom ismét leromlott, elkorhadt, így elhatározták, hogy nem felújítják, hanem lebontják, és újat építenek, természetesen fából, ahogy azt Bató István meghagyta. Az új templom alapkőletétele 1937-ben volt, előtte azonban tervpályázatot írtak ki, és ezzel egy érdekes csavar került be a templom történetébe.
A lebontás előtt álló második templom 1937-ben
A nagy cselszövés
Mivel nem érkezett be egy pályázat sem, így megbíztak négy építészt, hogy készítsenek terveket. Az elkészült pályamunkákat nem névvel, hanem jeligével adták be, hogy az elbírálás teljesen pártatlan legyen.
Az erdélyi származású Szeghalmy Bálintot, aki ebben az időben Miskolc város főmérnöke (főépítésze) volt, szintén meghívták a pályázatra, de mint később kiderült, ő két pályázatot is beadott, viszont az egyiket barátja, vitéz Herczeg Zsigmond budapesti építészmérnök nevében.
A "Hit" jeligéjű pályázat, amelyet Szeghalmy Bálint barátja, vitéz Herczegh Zsigmond nevében adott be
Hogy miért folyamodott ehhez a cselhez? A leírások szerint egyrészt az első nyílt pályázaton nem is indulhatott volna, hiszen közalkalmazásban álló mérnök volt, és összeférhetetlen lett volna az, hogy olyan magánmunkára kapjon megbízást, amelynek megbírálására vagy tárgyalására az a hivatal illetékes, amelyhez ő tartozik. Viszont a megbízásos, zárt pályázaton már indulhatott, ahogy erre fel is kérték.
Gyönyörű erdélyi motívumok és hangulatok
A másik indok szerint volt pár ellensége a helyi építész és vállalkozói körökben, és talán azt hihette, hogy ha mégsem marad biztonságban a jeligék mögött az építészek kiléte az elbírálás folyamán, talán elgáncsolják azt a tervét, amit igazából szeretett volna megvalósítani, és amit ezért inkább barátja neve alatt adott le. Az igazságot már sosem fogjuk megtudni, de úgy tűnik Szeghalmy biztosra ment.
Végül persze az álnéven leadott terv futott be elsőnek, és ez épült fel, 1938. szeptember 19-én pedig fel is avatták.
Az átadón már tudták, hogy Szeghalmy tervezte, de hogy ez pontosan miként derült ki, azt nem tudni, bár pletykák korábban is voltak róla.
Végülis mindegy most már, hiszen a végeredmény gyönyörű lett, Szeghalmy Bálint ezzel is tisztelgett az erdélyi építészeti hagyományoknak, és a székely motívumoknak, amelynek nagy rajongója volt.
A tulipán motívum az egyik leggyakrabban és legtöbb formában megjelenő ábrázolás a templomban
Egyébként 1934-ben már felépült egy általa tervezett, hasonló látványvilágú építmény Miskolcon, mégpedig az Avasi-kilátó elődje, amelyet kétszer is tűz rongált meg, azonban az 1956-os esetet nem élte túl. De a miskolctapolcai fürdő mellé is tervezett hasonlót, a kör alakú Tavi fürdőházat 1939-ben építették fel, amit aztán 1969-ben lebontottak, hogy az azóta ikonikussá vált kagylómedence kerüljön a helyére. Így tehát Szeghalmy erdélyi ihletésű munkáiból csak a Deszkatemplom maradt meg. Vagy mégsem?
Akár egy főnixmadár
Ezt a kelet-nyugati tájolású harmadik templomot is többször renoválták – mert hát ugye fából volt -, 1969-ben pedig a teljes zsindelyezést lecserélték. Sorsát végül egy elmeháborodott férfi pecsételte meg, aki 1997. december 4-re virradó éjjel felgyújtotta. A sors fura fintora, hogy az Avason álló toronyhoz hasonlóan Szeghalmy e műve is a tűz martaléka lett.
A kiégett Deszkatemplom 1997. decemberében
A tűzeset után rengetegen fogtak össze a Deszkatemplomért, és közadakozás indult, így hamar megkezdődhetett a negyedik templom felépítése, amelyet igyekeztek Szeghalmy eredeti tervei alapján elkészíteni, természetesen fából, ahogy azt Bató István is meghagyta végrendeletében.
A menthető épületrészeket újra beépítették, és ezúttal arra is odafigyeltek, hogy az épület faanyaga sokkal tartósabb és tűzállóbb legyen, ezért UV-, gomba- és tűzvédelemmel látták el, a zsindely lécezése alá pedig horganyzott acéllemezt építettek be.
A templom 1950-ben készült Rieger-orgonája teljesen tönkrement a tűzben. A most látható gyönyörű formájú új orgona 2000-ben került a helyére, amelyet a Györk környékéről származó Albert Miklós orgonatervező készített
A vezető tervező ezúttal Puskás Péter volt, és Simon Gábor építész vezette az építési munkálatokat, amelyben helyi és erdélyi munkások is részt vettek. Csak pár apró változás történt az újjáépítéskor: a torony alatti ravatalozóhoz tartozó, egykor hullakamrának használt helységeket a templomtérhez nyitották, így plusz férőhelyek jöttek létre.
De egy plusz oldalkarzatot is kialakítottak, szintén a toronyban, amely a téglaszerkezetében eddig is ott lévő – de ismeretlen okokból bedeszkázott - csúcsíves nyíláson keresztül kapcsolódik a templomtérhez.
Egyébként, ha ide fellépcsőzünk, akkor ebben a helységben több fotót is láthatunk a falon a leégett templomról és az újjáépítési munkálatokról. Egy másik változás, ami igazából egy visszaalakítás, hogy az Úr asztala a szószékkel együtt visszakerült a Szeghalmy-féle eredeti terven szereplő helyre, a ravatalozóval szembe, így a hívek ismét körbe tudják ülni azt.
A szószék és az Úr asztala az eredeti helyén, a legények karzatán pedig újabb ülőhelyek várják a hívőket
Az 1950-es években ezt valamiért megváltoztatták, és a templom tengelyébe, lineárisan helyezték el ezeket, a nyugati falhoz. A visszarendezéssel pedig egy újabb karzat kialakítására is lehetőség nyílt, így a nyugati falon, az ólomüveg ablak alá kialakították a legénykarzatot.
A legújabb, negyedik templomot 1999. május 2-án szentelték fel, azóta pedig rengetegen élvezhették már különleges légkörét szertartásokon, vagy csodálhatták meg gyönyörű részleteit vezetett látogatásokon.
A szószék tetején egy főnixmadár látható, amely a feltámadás és az örök élet jelképe. Nem is lehetne találóbb szimbólum ebben a templomban, amely újra és újra képes volt feltámadni hamvaiból, akár egy főnixmadár. A fából készült szobor miskolci Jószay Zsolt munkája
Miután kibámészkodtam magam, és Gábor elmagyarázta nekem több motívum jelentését is, búcsúzóul a templom harangjait is megkongatta a kedvemért. A nagyobbik az Ödön nevű harang, amelynek eredetijét 1938-ban Juhász Béla és neje, Bene Ida Mária adományozta a templomnak, és Ödön nevű fiúkról nevezték el. Szlezák László harangöntő munkája egészen az 1997-es tűzig a toronyban végezte dolgát, de akkor megsemmisült.
Az új Ödön-harangot az őrbottyáni Gombos Lajos harangöntővel készítették el 1998-ban, ahogy a kisebb, Sándor nevű harangot is. Utóbbi eredetijét a Mánik család adományozta 1938-ban, amit viszont a második világháborúban elvittek a németek, így utána Ödön jó sokáig egyedül kongott a toronyban.
Végül az alábbi képre kattintva mutatunk még jó pár fotót a gyönyörű Deszkatemplomról, és hogy nektek is maradjon mindenképp felfedeznivaló, a rejtett rovásírásos feliratot most nem mutatjuk, ha arra jártok, keressétek meg a legénykarzaton, történetét pedig kérdezzétek Szabó Gábortól! A Deszkatemplom látogatásával kapcsolatos minden információt megtaláltok ide kattintva.
Tulipán és András-kereszt a templom bejárata fölötti tető csúcsán
Források:
Wikipédia; Balogh Judit és Dobrossy István - Fából és deszkából: a miskolci Deszkatemplom; Miskolc-Tetmvári Református Egyházközség Honlapja; hellomiskolc.hu
